Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

88 A Magyar Jogászegylet feltétlenül a felelősség megállapítását parancsolja. A háztulajdonos bérházát, melyet azáltal értékesít, hogy a bérlőknek lakást ad, hogy nagyobb jövedelemre tegyen szert, oly módon használja fel, mely a lakásokban való biztos és nyugodt tartózkodást kockázatossá teszi a tűzveszély! fokozza. Tulajdonképen a szigorú jog nézőpontjából a bérleti szerződés megszegése a bérbeadó részérőVa villanyos-reklám felszerelése, mert'a bérbeadó tartozik a bérletet olyan állapotban a bérlő rendelkezésére tartani, mint ahogy a bérleti szerződés megkötésekor volt és a bérlő beleegyezése nélkül a bérlet tárgyát nem deteriorálhatja, már pedig a tűzveszélyesség fokozása ennek tekinthető. Abhól, hogy a lakó ez ellen nem tiltakozik vagy ezután nem él felmondással, a mai lakásínség mellett hallgatólagos beleegyezésre következtetni nem lehet. Ami már most a szerzödésenkivüli kártérítési szempontot illeti, a mai tételes jog szerint az általános szabály a vétkességi kártérítés és vétlen kár esetén felelősségnek csak a jogszabályokban szorosan körülirt egyes esetekben van helye (azért: variae causarum figuráé). Jele:; esetben csak a veszélyes üzem fogalma jöhet szóba. A tervezet 1490. §-a, mely a telek tulajdonosát .építmény összeomlásából vagy egyes részeinek lehullásából" eredő kárért teszi felelőssé, csak merész analógiával lenne alkalmazható, különben is csak akkor, ha .építési hiba vagy a fenntartás hiányossága" okozta a kárt. A tervezet 1493. §-a, amely a veszélyes üzem felelősségét tartalmazza, önálló ipari vállalatot feltételez. A gyakorlat azonban e tekintetben sokkal tágabban értelmezi ezt a felelősséget. Veszélyes üzemet lát, illetve objektív felelősséget állapit meg nemcsak ipari üzemnél és akkor is, ha egyáltalában csak esetleges, bizonyos ideig tartó veszélyes munkáról van szó (fadorongoknak magasba való felhúzása). Általában kívánatos lenne, hogy az intenzivebb gazdasági viszonyok folytán, az emberek egymás közelében való munkája, a városok túlzsúfoltsága, a technika haladása következtében minden veszélyessé válható hasznothajtó foglalkozás, üzem keretében előforduló kárért az lenne felelős, akinek javára és érdekében ez a munka folyik. Mindenesetre méltányosabb, hogy a kár öt terhelje és nem azt az idegent, ki társadalmi léténél fogva ezén idegen érdekkörök, cselekvések veszélyeztetési területére kerül. A jogérzet és a méltányosság, de a tételes jog szerint is tehát a háztulajdonost az ilyen tüzesetbői eredő károkért a bérleti szerződés megszegése alapján és mint olyan személyt, akinek egy veszélyes üzem, berendezés hasznot hajt, objektive is felelőssé kell tenni. Ifj. dr. Szigeti László. Jogélet. A Magyar Jogászegylet polgári perjogi szakosztályának és az Ügyvédi Körnek együttes ülésében Dr. Térffy Gyvla ismertette azt a törvényjavaslatot, amelyet a pol$ári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról a nemzetgyűlés plénuma 1925. március 4-én elfogadott-