Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

86 Külföldi vasúti joggyakorlat A vasút fokozott gondosságát kívánja meg ügyviteli szempontból is a wieni Handelsgericht, amikor megállapítja, hogy „ha a vasút utánvéttel megterhelt árut szállít és így a feladónak az utánvéti összeget megfizetni köteles, akkor az egyszerű levélben foglalt értesítés még nem tekinthető kötelességszerű teljesítésnek, hanem amennyiben kötelezettségétől szabadulni kiván, a teljes utánvételi összeget birói letétbe köteles helyezni. (180/1923. sz.) 3. A romló valutájú államok vasúti jogának érdékes problémája a feladó által bérmentesítési díjként lefizetett összeg elszámolása. A NE. XII. szakasz 3. bekezdése értelmében ,,ha bérmentesítés esetén az összfuvardij a feladás alkalmával pontosan meg nem állapitható, a felvevő vasút megközelítő díjösszeg letéteményezését követelheti". Ez esetben a vasút a letett összeget azon a napon köteles külföldi valutára átszámítani, amely napon a külföldi vonal fuvardijáról tudomást szerzett. (Oberst-Gerichtshof 1923. jun. 27.) Tehát a letét nemcsak a fuvardíj jövőbeli megfizetésének zálogául, hanem fizetésül is szolgál. A letét tulajdonképen depositum irregulare, amelynek rendeltetése, hogy a vasút abban a pillanatban, amikor az idegen vasút által közölt fuvardijterhelésröl tudomást szerez, azt arra elszámolja. Ha tehát a feladó belföldi valutában bizonyos összeget a feladó vasút pénztáránál letétbe helyezett, akkor ez a külföldi vonalra utánfizetést csak akkor követelhet, ha a letett összeg annak a napnak árfolyamán számítva, mikor a pénztár a külföldi vonal fuvardijáról tudomást szerzett, annak kiegyenlítésére elegendő nem lett volna. 4. A Vüsz. 86. §-ához fűződő külföldi joggyakorlatból: Ha a kárt az a körülmény okozta, hogy az eső a vasúti kocsi hibás tetőzetén beszivárgott és a kocsiban levő hibás papírzacskókba csomagolt lisztet érte: a feladó és a vasút együttesen felelősek. A feladó vétkes, mert hiányos csomagolásban adta fel az árut, viszont a vasút vétkes, mert köteles lett volna a kocsi tetejét, mielőtt azt a berakodásra kijelölte, megvizsgálni. (Kammergericht, Berlin, 1923. jul. 13.) Ellenkezőleg határozott az osztrák Oberst-Gerichtshof 1923. jan. 30-án, vagy az Oberlandesgericht, München, melyek szerint a kárért kizárólag a vasút felelős, mert egy hibás kocsi rendelkezésre bocsátása olyan súlyos vétkesség, amely mellett a csomagolás hiánya vagy fogyatékossága miatti felelősség számba sem jöhet. Ha a vasút olyan árut, amely a díjszabás értelmében nyitott kocsin szállítható, a feladó utasítása nélkül fedett kocsiban szállított, nem veszti el jogát a 86. §. (1) alapján való mentesség érvényesítésére. (Oberlandesgericht, Darmstadt.) Ez a határozat ellenkezik a hivatkozott szakasz intenciójával: a