Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

Próbaidő G7 alapján hány százalékos alapon valorizál. De nem marad mereven ezen a százalékos alapon, hanem egyes követeléseknél a fedezeti alapra helyezkedik, igy a takarékbetéteknél, ahol a betétek hováforditása alapján állapítja meg az illetékes hatóság a betevők kívánságára azok részére kinevezett gondnok meghallgatásával a valorizációs kulcsot, hasonlóképpen a zálogleveleknél, ahol a valorizált jelzálogos követelések tekintetbevételével állapítja meg a záloglevéltulajdonosok részére fordítandó fedezeti alapot. Ahol százalékosan határozza meg a rendelet a valorizációs kulcsot, ott is ez a kulcs az egyes esetekben felemelhető és leszállítható, sőt amennyiben az átértékelés az adós anyagi romlásával járna, ez a valorizáció teljes mellőzéséig terjedhet, ha pedig az adós rossz helyzete átmeneti, fizetési halasztás engedélyezhető. Itt a vétkességi elv is közrejátszhat, amennyiben az adós anyagi romlására nem hivatkozhat, ha a tartozása gonosz szándékból elkövetett cselekményből ered. Ha azonban a valorizáció mellőzése a hitelező nyilvánvaló kárával járna, akkor az adós ilyen védelmének nincs helye. A valorizációs kulcs nyilt és váltó, csekk követeléseknél 10%, jelzálogilag biztositott követeléseknél és telekkönyvi jogoknál 15—50%. nyugdijköveteléseknél 60% stb. A valorizáció birói Ítélettel és egyezségileg már megítélt követelésekre is hely foghat, azonban fenntartás nélkül elfogadott fizetések esetén a rendelet már nem alkalmazható. A rendelet egyes intézkedéseinek helyessége bírálható, de mindenesetre az az előnye, hogy jogbiztonságot teremt, másrészt elég teret enged a birói gyakorlat utján való individualizációnak, ifj. dr. Szigeti László. Hazai joggyakorlat. Próbaidő. Az alkalmazottak szolgálati jogviszonyait szabályozó 1910/1920. M. E. sz. rendelet 5. §-a szerint a próbaidő tartama egy hónapnál (fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottakkal szemben pedig két hónapnál) hosszabb időben nem állapitható meg. Gyakorta előfordul, hogy a felek ennél hosszabb, pl. három hónapi próbaidőt kötnek ki. Mi ennek a jogi hatása? E kérdés vitatásánál figyelembe kell venni, hogy a köznapi értelemben rendszerint mást értenek próbaidő alatt, mint amit a rendelet ért ezen kifejezés alatt, jogi értelemben. Köznapi értelemben ugyanis a próbaidő kikötése alatt a szerződő felek azon jogukat értik, hogy á kikötött idő lejárta után tetszésük szerint nyilatkozhassanak afelett, hogy vájjon a szolgálati viszonyt folytatni kivánják-c vagy sem. Ezzel szemben a rendelet szerint a próbaidő jogi