Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

Állampolgárság és bontóper egyén saját akarata szerint rendezi be és akaratának megnyilvánulása szerint kell cselekményeit elbírálni. Az egyéni cselekedetet rendszerint a haszon gondolata irányítja és a különböző érdekek collisioja elkerülhetetlen; az érdekösszeütközések szabályozása és kiegyenlítése a jogrend egyik főfeladata, mely ítéleteiben azonban szorosan őrködik afelett is, hogy az egyéni cselekvésnek nemcsak a jog, hanem az erkölcsi rend és a tisztesség állítanak fel korlátokat. Ezek határain belül a társadalmi rendnek a magántulajdon, a szerződéskötés szabadságának elismerése, a családi élet megbecsülése képezik a főpilléreit. Kzen vezérelvek Németországban nem iskolai taiitételék többé, hanem irányítják a társadalom vérkeringését, minek legjobb bizonyítéka, hogy a törvénykönyvvel szemben felmerült áramlatok nem voltak képesek tekintélyét nagyobb mérvben megingatni. A szabadjogi iskola tanításai, melyek a birót angol mintára fő jogteremtö tényezőnek kívánják megtenni, nem népszerűek többé, mióta gyakorlati uton megtanultuk, mily nehezen tér el a bíróság a járt ösvénytől és mennyi küzdelembe kerül kézzelfogható igazságtalanságokat a bírói gyakorlattal jóvá tétetni (valorizáció). A társadalomtudományi elmélet a magánjogot tisztán mint a társadalmi élet egyik nyilvánnlását kezeli. Induktív rendszere sok tekintetben uj életet vitt be annak területére, de sokak szemében előkészítette a talajt a forradalom rombolásai számára, melyek az egyén jogait magánjogi téren époly kevéssé voltak hajlandók respektálni, mint a háborús intézkedések egész tömege. Mindezen áramlatokkal szemben a törvénykönyv az egyéniség tiszteletének és a gazdasági szabadságnak oly erős váraként állt. bojiy lerombolása a közhit szerint Némethon állami létének feladásával volna egyértelmű és nincs aziránt kétség, hogy belátható időn belül a jubiláló kódex mélyreható megváltoztatására vagy átdolgozására nem fog sor kerülni. Dr. Engel Gyúl". ^Állampolgárság és bontóper. Házassági törvényünk 116. §-a szerint a magyar bíróságok csupán magyar állampolgárok házassági ügyeiben járnak el, illetve külföldiek ügyében csak akkor, ha ott a magyar bíróságok ítélkezése szabályos. Ez okból a törvényszék mindig megkívánja a magyar állampolgárság igazolását. A békeszerződésnek állampolgársági rendelkezései meglehetős zavart támasztanak. Az elszakadt területeken községi illetőséggel biró magyar állampolgároknak, akik állampolgárságukat fenn akarták tartani, egy éven belül optálniok kellett. Sokan, részben a békeszerződés rendelkezéseivel való tájékozatlanság, részben pedig nemtörődömség okából az optálási határidőt elmulasztották. Ilyen esetekben természetesen a magyar állampolgárság, ha csak visszahonositás nem következik be, aminek az