Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

A részvényes kisebbség védelme 61 vonhatók azok a részvényesek, akik a károsító határozatot megszavazták. Hogy a szavazati jog gyakorlása a kártérítési felelősség elvi alapjául szolgálhat, arra nálunk törvényi precedens is van az 1886. évi XXI. t.-c. 30. és az 1886. évi XX11. t.-c. 87. §-aiban. Kiterjeszthető a kártérítési kötelezettek köre azokra is, akik a közgyűlési határozat alapján a régi részvényesek kárára az uj részvényeket átvették. Ezen kategória felelősségre vonásának, bár a károsítás iniciálásában talán kisebb a részük, de ennek ellensúlyozásául lényegben tulajdonképen ők élvezik azon előnyöket, amelyeket a régi részvényesektől elvontak és ők gazdagodnak a régi részvényesek rovására. A kártérítési per eshetőségére utalnak dr. Sebestyén Samu és dr. Rapoch Géza cikkei is. Hogy a részvénytársasági ügy vitet erdekeit csetteg az egyes részvényesek önmagában jogos érkdekeivel szemben is a jog mennyire fontosnak és kimélendönek tartja, arra vonatkozólag csak utalunk azokra a kérdésekre, amelyek az igazgatóságtól kért közgyűlési felvilágosítással kapcsolatosak. Kétségtelen, hogy a részvényest elvileg megilleti a jog. hogy a részvénytársaság egyes üzleti dolgairól jelentést és számadást kérjen. Az igazgatóságok szokásos évi jelentéseit rendszerint az általánosság jellemzi, amelynek semmi tájékoztató értéke a részvénytársaság lefolytatott működésére vonatkozóan nincs. .Már most sürün felvetődött az összeütközés az egyes részvényeseknek a felvilágosítás kérése és az igazgatóságnak sokszor az érdemleges válasz elől való kitérése között. Konkrét esetekben épugy, mint elvileg arra történik hivatkozás, hogy a részvényes interpellálási joga nem vezethet a társaság üzleti titkainak a társasági üzletvitel részleteinek kényszerű feltárásra. A német irodalom és judikatura a részvénytársaságnak ezt a titkolódzási jogot megadja és igy a részvénytársasági üzletvitel érdekében háttérbe szorítja az egyes részvényes jogait. A részvénytársasági ügyvitel érdekei tehát, bár a gazdaságpolitikai érdek ezáltal jogi eismerésben is részesülnek. Ha tehát mód kínálkozik a részvényesek egyéni érdekeinele olyan megvédésére, amely a részvénytársasági ügyvitelt érintetlenül hagyja, ugy nézetünk szerint még indokoltabb az ügyvitel érdekeinek jogi méltatása és figyelembevétele. A felvilágosítási jog megszorításával a részvényes egyéni érdekei szurrogátum nélkül korlátoztatnak; mi a fentiekben a részvénytársasági ügyvitel olyan oltalmát tartjuk helyesnek, amely egyúttal a részvényesi érdekek védelmének szurrogátumáról is gondoskodik. Már bevezetőnkben hangsúlyoztuk, hogy nem a célok, hanem az eszközök kritikáját kívánjuk adni. Teljes mértékben helyeseljük azt az igyekezetet, amely az elővételi jog indokolatlan elvonásával a régi részvényeseket jogosulatlanul káró-