Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

Dr. Beck Salamon vallja. Ez a jelmondat csak jogilag áll meg a gazdasági hullámverése a bírói gyakorlatnak igenis elér a perben nem szereplő közgazdasági alanyokhoz is. Minden olyan jogtétel, amely bizonyos ügyletnek, jogszerzésnek érvényességét engedi kikezdeni, eltagadhatlanul iigyletfojtó hatással bir. Kétségtelen, hogy számos jogtétel célja éppen az, hogy bizonyos fajtájú ügyleteket elfojtson, azok keletkezését megakadályozza. A Curia azonban, amint ismételten reáutaltunk, egyáltalán nem tartja a maga céljai közé tartozónak azt, hogy az alaptőkefelemdést megbénitsa, még akkor sem, ha már adva van, hogy az uj részvények idegen kezeknek a régi részvényest megkárosító tulalacsony árfolyamon engedtettek át. És igy, ha egy tőkeérdekeltség valamely részvénytársaság üzletébe kiván egy alaptőkefelemelés révén bekapcsolódni, gátló akadályul fog szolgálni a Curia Ítélkezése, amely azzal fenyegeti őket, hogy wz a közgyűlési határozat, amelynek alapján az ő bekapcsolódásuk történt, esetleg évek multán semmisnek fog kimondatni. A Curia nyilván elvi jelentőségűnek szánta ezt a határozatát. Az első határozatot ugyan egyelőre ujabb határozat nem követte, de ezt valószínűleg annak kell tulajdonítani, hogy egy ujabb határozathozatalra alkalmas eset még nem került döntés alá.1 A rendszerre kell következtetnünk azonban abból, hogy a Curia ujabban megsemmisített egy közgyűlési határozatot azon az alapon, hogy az uj részvények elhelyezése az igazgatóságra nem bizható, illetőleg, hogy a részvénykibocsátás módozatait a közgyűlésnek kell megállapítania. A Curia azon korábbi gyakorlatára, amely az ilyen közgyűlési határozatokon nem látott kifogásolni valót Sebestyén Samu már hivatkozott cikkében és dr. Rapoch Géza (a Kereskedelmi Jog 1924. szeptember 1. sz.) utaltak is. Ez az utalás a Curia ujabb határozata folytán erejét vesztette. A magunk részéről ezt a határozatot mindenesetre helyesnek tartjuk, egyrészt azért, mert lényegben könnyű szerrel elbírálható, nem hárít a bíróságokra olyan feladatot, amely labilis ingadozó területre vinné át az ítélkezést és másreszt abból a gazdaságpolitikai meggondolásból is, hogy az ily fajta határozat a részvényestől elvonja a xészvénykibocsájtás ellenőrzésének a lehetőségét, amely ellenőrzésre arészvényesnek a maga érdekeinek védelmében még akor isszükége lehet, ha az érdekvédelem formájául nem tartjuk is megfelelőnek a közgyűlési határozat megtámadása iránti pert. Mi tehát az a forma, amelyen keresztül a részvényes érdekvédelemben részesülhet"? Először is a fentiek kiegészítéséül, ahol főként azzal foglalkoztunk, hogy a részvénytársaságnak érdekeire és a rész1 A Curia a jelen cikk megírása óta keletkezett P. IV. 2722/924. sz. ítéletével ugyanezen álláspontra helyezkedett.