Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám

50 Dr. Szladits Károly korrigálásra minden szokásjogi jogrendszerben (sőt kodifikált jogrendszerekben is) a bírónak meg van az a hatalma, amelyet Somló „Generaldelegation zur Lückenergánzung" névvel jelöl. Ezzel a hatalommal élt a magyar biró is a valutafictióval szemben. A valorizáció tehát nem más, mint á biró viaskodása a valutajog igazságtalan eredményeivel és azoknak korrigálása a jog általános alapeszméiből levont következtetések utján. Vannak bizonyos esetcsoportok, amelyekben a korrektivumot közvetlenül tételes jogszabályok alkalmazása adja meg. Idetartozik pl. a pénzadós „vétkes" késedelme esetében az időközi valutakülönbözetnek mint késedelmi kárnak a megítélése. Más esetekben a korrektivumot a jogviszony cattsa-jából lehet meriteni. így nevezetesen a pénztartozások ama csoportjaiban, amelyeket a németek a „..Ziveckgeldsclmld'1 fogalma alá vonnak. Ide azok az esetek tartoznak, amelyekben a pénztartozás terjedelmét valamely határozott célrendelés szabja meg. A valutatörvénynek megfelelő lerovás ezt a célt már nem lévén képes biztosítani, kisegitőleg magából a céltüzésböl kell helyesbíteni a lerovásid alkalmas összeget. Ilyenek nevezetesen az alimentációs természetű kötelmek (ideértve mindennemű járadékot, nyugdijat), valamint általában mindazok, amelyek kártérítésre vagy értékmegtéritésre irányulnak (ideértve a kisajátítást, megváltási összegeket, beruházásokért járó megtérítést stb.). Idetartoznak továbbá a synallagmatikus kötelmek is, amelyeknek célja az értékkicserélés, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás megfelelőségének és gazdasági egyensúlyának alapulvételével. Ugyancsak a jogviszony céljából merítette a Kúria a korrektivumot a családjogi és öröklési jogi ala%m pénztartozásoknál, alapul véve :}az osztályegyenlőség és kiegyenlítés" elvét, amely az érdekelteknek egy bizonyos vagyontömegben, előre kitűzött arány szerinti részesedést kiván biztosítani. így különösen a kötelesrész kielégítésénél, osztályegyességben vállalt kiegyenlítő összegeknél; míg a közszerzeménybe beruházott különvagyon, vagy a szerzeménybe befordított ági vagyon kiadásánál a beruházások megtérítésének gondolata dominál. Mindezeken a területeken a magyar bírói gyakorlat