Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 8-9. szám - Ingó jelzálog

Bella János 417 Jogélet. Bella János I ^ neve a^ v0^ ^smert' a szukebb értelem­' ben vett jogászkörökön tul, mert a mi viszo­nyaink között még az igazságszolgáltatás legmagasabb ormán, a kir. Kúrián működő birák neve sem igen hatol át a köz­tudatba. Ennek ellenére meg kell állapítani, hogy Bella János a líuria egyik számottevő oszlopa volt. Erős jogászi elmééi, m ügyek érdemébe való lelkiismeretes belemélyedés, a birói pszihe eme két kivánatos alaptényezője jellemezte őt is. A i siszolt jogászi gondolkodásmódra vallottak a szaksajtóban megjelent cikkei is. Mi, akik csak távolról ismertük munkás­ságát, a Kuiia nagy szeretettel megfogalmazott gyászjelenté­séből tudtuk meg, hogy magános ember létére pályatársai hitvallása szerint teljesen a birói munkában olvadt fel. Halála a magyar igazságszolgáltatásnak érzékeny vesztesége. Dr. Németh Rudolf kúriai bíró halála súlyos vesztesége a magyar birói karnak, súlyos csapás mindazokra, akiknek fáj az, ha az igazság egy kemény harcosa kidől. Benne olyan férfi távozott az élők sorából, akiben — mint gyászjelentésében helyesen emeli ki a kir. Kúria — meg­ingathatatlan akaraterő élt meggyőződésének érvényesítésében és szilárd állhatatosság a jónak ismert ügy melletti kitartásban. A Magyar Jogászegylet közgyűlése. A jogászegylet dec. 18-án tartotta ez idei közgyűlését. Nagy Ferenc elnöki meg­nyitójában megemlékezett a Kereskedelmi Törvény félszáza­dos múltjáról, ismertette a kereskedelmi jog hazai kodifikálá­sának történeti előzményeit és a kereskedelmi törvény jelen­tőségét hazai jogéletünkben. Indítványára a közgyűlés Juhász Andor kúriai elnököt, aki betegsége okából kimentését kérte, kinevezése alkalmából üdvözölte, dr. Kollár László titkár elő­terjesztette az igazgató-választmány jelentését és dr. Szilágyi Artúr Károly a számvizsgáló-bizottság jelentését. A közgyűlés berekesztése után dr. Bubi a Ferenc ny. kúriai tanácselnök tartotta meg ünnepi előadását, a kereske­delmi törvénynek 50 éves birói joggyakorlatáról. Az előadás alkalmul szolgált arra, hogy a jogászság megmutassa háláját és szeretetét a hazai igazságszolgáltatásnak ezen nagyérdemű munkásával szemben, amire az előadásnak őszintén átérzett szubjektív vonatkozásokkal telitett hangja sürü alkalmat adott. Bubi a Ferencnek erre a szubjektív hangra teljes jogosultsága volt, mert a Keresk. Törv. 50 éves bírói gyakorlatáról szólva ö is joggal vallhatja: „et quorum pars magna fui." Előadá­sában reámutatott bevezetőül arra, hogy a német törvény mintájára készült kereskedelmi kódexünket a birói alkalma­zás tette magyarrá a magyar viszonyoknak megfelelővé. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom