Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1925 / 1. szám - A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Jurygyakorlata a tisztességtelen verseny iránti ügyekben
\ 40 Jugoszláv birói gyakorlat A novisadi felebbviteli bíróság az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta és a keresetnek helyt adott, azzal az indokolással, hogy az 1894 : XXXI. törvénycikk 113. §-a szerint a házasság érvényessége a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés helyén és idejében fennálló törvények szerint Ítélendő meg. A szent synodus köriratában hivatkozott jugoszláv igazságügyminiszteri rendeletet, amely kimondotta, hogy a szerb királyság alattvalóira a polgári házasság a Vajdaság területén nem kötelező, a bíróság joghatályosnak el nem ismerte, mert ellenkezik a Vajdaságban érvényes törvényekkel és ezért a bíróság az 1869 : IV. törvénycikk 19. §-a alapján a rendelet törvénytelenségét megállapította. II. Igen érdekes az a döntés, amely a lombardadós személyi felelősségének kérdésével foglalkozott. Mindhárom bíróság elutasította a hitelezőt keresetével, azon az alapon, hogy a jogszabály és a lombard-ügyletek természetében fekvő alaptétele az anyagi jognak az, hogy a hitelező, aki adósától kézizálogot kap, követelésének kielégítési alapját az ekként elzálogosított értékpapírok értékére korlátozza. Nincs vélelem arra, hogy az adós, aki kézizálogul ad át értékpapírokat, személyes kötelezettséget is vállal, ezeknél fogva, ha ilyen esetben a hitelező azt állítja, hogy adósa személyes felelősséget is vállalt magára, azt a hitelező tartozik bizonyítani és nem megfordítva. Az ítéletben hivatkozott jogszadály léte problematikus ; arról lehet és érdemes beszélni, hogy a bizonyítás terhét a hitelezőre hárítjuk, bár még ez is kérdéses, minthogy a személyi felelősség mégis csak az átlagszabály és kivétele a dologi felelősségre szoritkozás. A fenti álláspont még legjobban a konkrét ügyleti akarat értelmezésével lett volna alátámasztható (a kölcsön hadikölcsönkötvény jegyzésből keletkezett és a kölcsönkötvények lombardiroztattak) és az értelmezés eszközeivel megállapítani, hogy az adós személyes felelőssége nem volt a felek akarata. III. Hosszú ideig zavarok voltak a különböző jogterületek ítéleteinek végrehajthatósága körül. Ma ugyanis négy jogrendszer él egymás mellett: a magyar jog, az osztrák jog, a régi szerb királyság joga és a montenegrói jog, sőt itt-ott a külön bosnyák és horvát jog. Az igazságügyminiszter felhívására a legfőbb bíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy a mai jogterületek ítéletei is végrehajtandók. tekintet nélkül arra, hogy az Ítéletek eltérő anyagi és alaki jog alapján hozattak meg. IV. Az ingatlan ügyletek kötelező írásba foglalásáról szóló 4420/918. M. E. számú rendelet érvényességét a magyar gyakorlatban is kétségbevonták. A kir. Kúria a rendeletet,