Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám

Beköszöntő inkább áll az, hogy a pénzügyi jognak ma megvan a maga külön házi magánjoga és kereskedelmi joga. Kinai falak emel­kednek jogterületek között, amelyek egymásra vannak utalva és amelyek egymást feltételezik és kiegészítik. E kinai fal ledöntéséhez kívánunk hozzájárulni, amikor a pénzügyi jog intenzivebb müvelését belekapcsoljuk a eivilisztika légkörébe ; reméljük, hogy az mindkettőnek hasznára lesz: a pénzügyi jognak, amely tán kevésbbé ridegen fog keresztülgázolni a magángazdaság sokszor véresen vitális érdekein és kevesebb szuverénitással fogja ignorálni az azt szabályozó jogelveket: és a civilisztikának, amelyet ez a nexus hozzá fog szoktatni a gondolathoz, hogy"" — nincsen egyedül s döntéseihez hozzá­szól egy néha igen szigorú kritikus. Erre a legkényesebb és legnehezebb feladatra Sikerült megnyernünk Dr. Lénárt Vilmos ügyvéd urat, a Gyáriparosok­Országos Szövetségének adóügyi előadóját, akinek a pénzügyi jog müvelésében eddig kifejtett nagysikerű tevékenysége min­den képzelhető biztositékot nyújt arra, hogy a „Pénzügyi Jog" folyóiratunk jelentőségét és súlyát csak emelni fogja. Nem titok immár e lapok keletkezésének története. S nem árt feljegyezni, mert legerősebben, legéletképesebben az van megteremtve, ami magától lett, belső szükségszerűségből alakult ki. Jó két évvel ezelőtt nagytudásu és fáradhatatlan munkatársam, Dr. Beck Salamon, egy maroknyi lelkes csapa­tot toborzott, amely hetenként egyszer összejött a magánjog és hiteljog körébe eső kérdések fesztelen megvitatására. Kéré­sükre, primus inter pares-ként vállaltam az elnöklést ez összejöveteleken, ahol meghonosodott az a ki nem fejezett szabály, hogy mindenki köteles minden kérdéshez hozzászólni. Az idők során ebből az intim vitatársaságból tekintélyes számú gárda fejlődött, amely magában foglalja a fiatalabb jogász­nemzedék szinét-javát és amelynek vitaestéit most már nagy­számú közönség hallgatja végig. A „Civiljogászok Vitatársa­sága" hovatovább oly jelentőségű tényezője a jog müvelésé­nek, amely igényt tarthat arra, hogy működéséről a nagy nyilvánosság is tudomást vegyen. Annak a gazdag és sok­oldalú szellemi kincsnek a láttára, amelyet ott hétről-hétre szemem elé tártak, fogamzott meg bennem a gondolat, högy

Next

/
Oldalképek
Tartalom