Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A heidelbergi 33. német jogászgyülés (1924. szeptember 11-13.) magánjogi szakosztályának tárgyalásai

Gazdasági lehetetlenülés 25 Gazdasági lehetetlenülés az áru átadása után ? Kuriózumnak látszik a Magánjogi Döntvénytár 1924. évi 95. esete. A szüo saját szőrméjével bebéleli a bundát, készen kiadja, perli az anyag és munka diját, perét megnyeri; de mivel pénzt mégse lát, újra kifejti és megtartja az utóbb javításra visszakapott bundából a maga-adta szőrmét. A Kúria igazat ad neki: joggal állt el a másik fél fizetési késedelme miatt. A jogászi megszokottságoknak minden áttörése mellett is. melyet persze megint csak jogkonstrukciók fedeznek: az anyagi igazság a Kúria oldalán van. Ámde ha igy még átadás után is, akkor mi igazolja azt a gyakorlatát a hiteljogi tanácsoknak, hogy olyankor, amikor az áru az eladónak ügyletkötéskor vagy a szállítási határidőben rendelkezésére állt, nincs gazdasági lehetetlenülés amiatt, mert a meglevőt átadni nem lehet lehetetlen? (b. gy.) Gazdasági lehetetlenülés a stabilizáció után ? A gazdasági lehetetlenülés is azok közé a dolgok közé tartozik, amelyek szeretnek másnak látszani, mint amik tényleg. A pénzromlás szülte, de iparkodik megtagadni szülejét. Ahelyett, hogy egyszerűen ugy stilizálnák: „nem kell az eladott árut szállítani a kialkudott vételáron, ha ez a pénzromlás folytán jelentősen elértéktelenedett", egyéb ár-eltoló okoknak is ugyanazt a hatást tulajdonítják. Következőleg lehetségesnek tartja judikaturánk (másként a német), hogy a vételár egészbeni előrekifizetése után is beállhasson a gazdasági lehetetlenülés: ha t. i. az áru ára stabil értékben is emelkedett a szállításig (pl. Kúria IV. 5294/1924. és VII. 3440/1924. számok alatt). Ebből az következnék, hogy a korona-stabilizálás után is még sürün hallhatjuk majd a gazdasági lehetetlenülés kibúvóját az eladóktól, ha kalkulusuk nem vált be — hisz a bíróságok már 25—30 százalékos íVreltolódást is mentesitönek deklaráltak többször (pl. Kúria IV. 208/1923. és VII. 3850/1923. számok alatt). Ami annál helytelenebb volna, mert viszont a vevőt hasonló gazdasági pechben nem segítik : ha pl. a vételár (szokol) az áru értékének többszörösére emelkedik is, ő sem el nem állhat, sem az ár mérséklését nem kérheti (pl. Kúria IV. 1396/1924. és 1978/1924. számok alatt). A gazdasági lehetetlenülés ily módon már-már azzal fenyeget, hogy csapdává fejleszti az adásvétel ügyletét, amely fogni fogja a vevőt, de nem köti az eladót. A korona stabilizálása után a jog konszolidációjának is be kell következnie; az ujabb ügyleteknél a gazdasági lehetetlenülésnek többé nincs helye. Háboru előtti magyar jogunk még a laesio enormist sem ismerte el: ezután sem szabad a sokkal kisebb laesiók miatt ügyleteket bontani, (b. gy.)