Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

^i^vénytár^sq.g^. elleni cs8$nyüás 165 ,Em vom Sehuldner gestehter Eröffnungsantrag wird ohne Weiteres gesirürdigt. . . Damit ist es indesseD keineswegs gesagt, dass, der Konkursrichter das Vprhandensein des Konkursgrundes nicht nachzuprüfen, sondem die vom Sehuldner gemachten Vermögensangaben als richtig zu behandeln habe . . . Dies wáre mit dem Interessé der Gláubiger an der Vermeidung eines ungerechtfertigten Konkurses unverejnbar. Demnacb muss das Gericht den Konkursantrag als unbegrtindet a£weisen, wenn es sich vom Vorliegen der Zahlungsunfabigkeit — in Ausnahmefállen der Überschuldung — nicht vollkommen zu überzeugen vermag. Das Verzeichniss der Gláubiger und Sehuldner, das der Antragsteller nach § 204 sammt einer Vermögensübersicht einzureiehen hat, befreit alsó den Richter nicht von der Prüfungspflicht.* Ezt kell mondanunk a 244. §. alkalmazásánál, annál inkább, mert ismételjük, — a 244. §. a csőd kötelező elrendelését nem irván elet, a 82. §-t nem lehet önállóan összekapcsolni ezen — teljesen különálló cimben lévő törvényhelylyel, hanem azt mint eltérő (242. §.) intézkedést kell tekinteni. Ennélfogva, ha a csödnyitás anyagi feltételei a beadvány mellékleteivel igazolva nincsenek, a csődöt a 86. §. első bekezdésének második mondata szerint nem szabad megnyitani. Ilyen értelmezés mellett más világításban látjuk a 247. §-nak egyébként meg nem érthető rendelkezését. Mert érthetetlen lenne, hogy mig pl. hagyatéknál a 83. §. az összes örökösök meghallgatását, közkereseti vagy betéti társaságnál a 247. §. az összes beltagok meghallgatását irja elő, — a sokkal komplikáltabb részvénytársaságnál, mely rendszerint gazdaságilag is nagyobb jelentőségű vállalat lévén, az ellene nyitott csődnek nagyobb kihatása van — elég a cégjegyzéshez szükséges számú igazgatósági tagok kérelme. Ezen szakasznak — a törvényjavaslatban eredetileg 208. §. — sem miniszteri indokolás, sem az igazságügyi bizottság javaslatának indokolása egy szóval sem magyarázza, miért van ez az eltérés. Pedig nyilván nem lenne logikus, hogy mig egy háromtagú közkereseti társaságnál mindhárom tag meghallgattatik, — a százezer részvényes vagyonát jelentő, tiztagu igazgatósággal biró r.-t.-nak esetleg egy — egyedüli cégjegyzésre jogosult — igazgatósági tagja, aki.nem is részvényes — visszavonhatlanul kérhessen csődöt a részvénytársaság ellen. Éppen mert ez a logikailag érthetetlen eltérés indokolva nincs, — mert ily intézkedés egy külföldi törvényhozásban sincs — a törvényhozónak pedig logikai képtelenséget nem imputálhatunk, — kétségtelen, hogy a törvény ilyetén, magyarázata nem helyes. De ezen magyarázat a törvény szövegét ellenmondóvá is tenné. Mert a 247. §. utolsó bekezdése szerint, ha nem cégjegyzéshez szükséges számú igazgatósági tag kéri a csődnyitást, „ugyanaz áll" mint a második bekezdésben, vagyis a fizetések megszüntetésének hitelt érdemlő igazolása hiányában tárgyalás tűzendő ki, „melyre a társaság összes tagjai megidézendők". Ez alatt itt, hogy, a részvényesek, va^gy az igazgatóság tagjai értendők, nyilt kérdés. De ha az igazgatóság tagjai, akkor is a helyzet a következő: Az igazgatóság áll 10 tagból, cégjegyzésre jogosult kettő. Ha két aláírás van, — a csőd meg-