Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1925 / 4. szám
Collisiók kérdése a cég stb. meq jelűiét ék jogköréből 155. hogy ez által valamely világhírű védjegyet használhasson, nemcsak az 5. §-ra nem hivatkozhatik, hanem oltalomra sem számithat, amely felfogás az 1923. évi V. t.-c. rendelkezéseiből is folyik. Továbbá: Védjegyét mindenki szabadon választhatja; emellett azonban általánosan elfogadott jogszabály az, hogy ilyen szabadon választott védjegy oltalomra csak akkor számithat, ha harmadik személy ez által jogsérelmet nem szenved ; pl. ha valamely védjegy idegen céget tüntet fel — ez már elegendő törlési alap és ha tudva történik a használat, akkor büntetőjogi sanctiója van (1921. évi XXII. t.-c. 7. §.). Igen kényes és a gyakorlatban végleg még meg nem oldott kérdés áll elő abban az esetben, midőn valaki oly' céget használ, amely egészben vagy részben másnak már belajslromozott védjegyével azonos. Ilyen esetben (Seligson szerint Warenzeichen, II. kiadás) szükséges lesz a cégnek nélkülözhető és nélkülözhetetlen részei közt külömbséget tenni, ahol a nélkülözhetőség és nélkülözhetlenség fogalma a cégjog szerint birálandó el. E szerint, ha a kereskedő saját nevét választotta cégül, nem kell ugyan tekintettel lenni arra. hogy az a név már valamely vállalat védjegyében előfordul. Ha azonban a cégjog szerint nélkülözhétlen, pl. „Kovács János"-hoz hozzá tesz oly toldatot, amely a másik vállalat védjegyében foglaltatik, akkor a védjegytulajdonos a toldat törlését a cégbíróságnál kérheti; c cégtulajdonos nem hivatkozhatik a fent id. 5. §-ra, mert a védjegy belajstromozása után keletkezett cégnek ez a §. oltalmat csak a cégjogilag nélkülözhetetlen alkatrészeire vonatkozólag nyújt. (így döntött a német Reichsgericht. — Mikor fog nálunk a Curia védjegyjogi kérdésekben dönteni?!) A cégjog és védjegyjog közt felmerült egyik érdekes konkrét eset Németországban az volt, hogy egy dohánykereskedő a „Kyriaszi testvérek" céget mint „Kyriassi Fréres" céget kérte bejegyeztetni, ezt megtagadták, mert egyik versenytársnak előzőleg belajstromozott védjegyében előfordul. Továbbá: A „Salvator" mint szóvédjegy sörre be van lajstromozva, ezért a „Salvator Bierbrauerei" cég bejegyzését egyik versenytársnak megtagadták. Némileg eltérő, de elvileg azonos alapon áll az a konkrét eset, midőn részvény társ. javára a „Meteor" szó mint védjegy be lett lajstromozva, amellyel szemben megengedték ugyan egyik versenytársnak, hogy céget „Méteormüvek r.-t.^-ként bejegyeztesse, de azzal a korlátozással, hogy áruit „Meteor" szó rövidített alakban forgalomba nem hozhatja, mivel ez sértené a másik vállalat védjegyjogát. (Ez egy bámulaira méltó összhangzatos működése a cég- és védjegyhatóságoknak.) Egy eklatáns esete a névoltalomnak végül a következő