Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1925 / 3. szám
132 Kényszer vetett fenti sértés, bár szülővel szemben történt is az, nem tekinthető olyan durva hálátlanságnak, amely a szerződés felbontásának alapjául szolgálhatna, a fenti jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás alapján a felebbezési bíróság helyesen utasította el felperest a szerződés hatálytalanítása iránt támasztott keresetével. P. I. 7956/922. c) A m. kir. Kúria ugy találja, hogy a felebbezési biróság akkor, amikor eme megállapított tényekből az alperes durva hálállanságát meg nem állapította, megsértette az anyagi jogot. A m. kir. Kúria felfogása szerint — tekintettel különösen arra, hogy alperes a felperesnek édes gyermeke, az alperes neje pedig a felperesnek menye, — akik tehát, de különösen az alperes eme családi kapcsolatnál fogva a felperes irányában fokozott tisztelettel és megbecsüléssel tartoztak, — az alperes a felperessel, mint anyával és ajándékozóval szemben olyan elítélendő magaviseletet tanúsított, amely az ajándékozás visszavonására okul szolgáló durva hálátlanság jogi fogalmát kimeríti s e részben az alperes terhére esik saját feleségének a felperessel szemben tanúsított fenti viselkedése is, mert alperesnek kötelességében állott édes anyját másnak — tehát saját feleségének is — sértegetéseivel szemben megoltalmazni. E részben az alperes mentségére nem szolgálhat a felebbezési biróság ítélete indokolásában felhozott az a körülmény, hogy a civódás 1 evében felperes sem tartózkodott az esetleges megtorlástól, mert ezzel az alperes, illetve felesége durva viselkedése a felperessel szemben — kereseti jogot illetően — kiegyenlítést nem nyerhetett, s hogy illetőleg a felek társadalmi helyzetében a sértéseknek nagyobb suly nem tulajdonítható, mert az anyának és illetve anyósnak durva megtámadása, a felek társadalmi állására tekintet nélkül, a legsúlyosabb sértésnek minősül. P. V. 689/925. Nézetünk szerint ez a döntés inkább felel meg a helyes jogérzetnek, mint a b) alatti eset, amely az „idegességnek" effajta fiók vis major szerepet juttat. Kényszer. Magában véve a forradalmi törvényszéknek közismert törvényt tipró működése elegendőnek mutatkozik a jogügyleti akarat helytelen irányú befolyásolására, tehát a kényszer megállapítására, s igy az I. rendű alperes által akkor tett kötelező ígéret kényszer alatt tettnek tekintendő, a kénvszer alatt tett jogügyleti nyilatkozat pedig jogi érvénynyel nem bír. P. V. 3320/924. Közszerzemény. A különvagyon jövedelme is a közszerzemény javára, a családtagok részéről a közös gazdaságban végzett munka eredménye pedig a szülők javára esik. P. I. 2455/920. Ágivagyon. A birói gyakorlat által megállapított jogszabály, hogy az adásvétel utján szerzett vagyon szerzeményinek tekintendő akkor is, ha ági értékből vétetett és az ekként szerzett vagyonból csak a szerzésre fordított érték adandó ki mint ágivagyon. P. I. 3640/922. Egyező P. I. 1317/923. Betudás, a) Állandó a birói gyakorlat arra nézve, hogy a lakodalmi költség nem tekintendő előre adott értéknek. b) Végrendeleti örökösödési esetében pedig betudásnak csak akkor van helye, ha azt áz örökhagyó a végrendeletben elrendelte. P. I. 2455/920.
