Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

130 Valorizáció és viszonosság cím kérdés is (teljesítés helyett kártérítés, megállapítás helyett kártérítés etc.) Helyesebb lett volna arra hivatkozni, hogy a birói gyakorlat szerint a jogi minősítésben elkövetett tévedést a bíróság hátrány nélkül korrigálhatja. B. 8. Valorizáció és viszonosság. A német felperes valorizációs igényével kapcsolatosan a Kúria az anyagi viszonosság megállapítása végett a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a felebbezési bíróságot további eljárásra utasította, de kimondotta elvként, hogy külföldi javára a valorizáció csak a viszonosság keretén belül ítélhető meg. Az ítélet indokolásából idézzük a következőket: „ Alperes az elsőbiróságnak német márkában marasztaló ítéletét felebbezéssel nem támadván meg: e helyütt már csak az a kérdés vár eldöntésre, hogy alperes átértékelten köteles-e a terhére rótt összeget megfizetni. A m. kir. Kúria megítélése szerint ennek a kérdésnek elbírálásánál nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy felperes frankfurti, tehát külföldi cég, amelynek javára az anyagi viszonosság elvénél fogva nem ítélhető meg a kereseti tőke magasabb átértékelése, mint amily mértékben az a felperes hazai államában irányadó jogszabályok szerint magyar állampolgár javára német alattvaló alperes ellen megítélhető lenne." (P. IV. 4222/1924.) A kérdés elvi jelentőségét letompítja az a körülmény, hogy csak romló valutájú országokban bir aktualitással a viszonosság keresése. Tudtunkkal a német gyakorlat a valorizáció kérdésében az állampolgárságnak nem juttat szerepet. Érdekes kérdés fog azonban felvetődni, ha a Kúria a valorizációs külföldi gyakorlat terjedelmét fogja kutatni, hogy vájjon a szűkebb keblű valorizációs államok polgárainak megitélhető-e a magyar bírósagok esetleges bővebb valorizációja, ha ezen külföld egyébként a magyar állampolgárokat ezen minőségük okából nem részesiti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját polgárait. Érdemes megemlíteni, hogy ugyanez az ítélet elveti az alperesnek az ultra petitum tilalmára alapított felülvizsgálati támadását, noha megállapítja, hogy a másodbiróság német márka fizetésre marasztalt, amit felperes nem is kért. Az elutasítás indoka az, hogy a kereseti kérelmen való túlterjeszkedés alperesre nézve anyagi jogsérelmet nem jelent még. Ez a döntés egy ujabb lépés az ultra petitum szigorú tilalmának „leépítéséhezB. S. Takarékbetét valorizációja. A budapesti központi kir. járásbíróság egy kisebb polgári peres ügy keretében kimondotta a takarékbetétek valorizációját s annak kulcsául 50n/o-ol tartott megállapitandónak. A riadalom, amelyet a döntés okozott, azzal a jóval máris járt, hogy a valorizációs törvény meghozatalát siettette, ha nem is annyira, ahogyan