Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

102 Alföldy Ede A itéletszerkesztés másik rendszere kizárólag a gyakorlati célt veszi szemügyre és abból indul ki, hogy az itélet használatánál a periratok ismerete nem mellőzhető és ennélfogva fölösleges az, hogy az itélet a periratok tartalmának ismertetésére kiterjeszkedjék. Minthogy a perrendtartás szempontjából a gyakorlati cél az irányadó, a Pp. sem kívánja, hogy az itélet teljes perkivonatot is tartalmazzon, azonban mégsem küszöböli ki egészen az itélet fölösleges tartalmát és mellőzhető adatok fölsorolásának az elrendelésével egyrészt fölösleges munkával terheli a birót, másrészről pedig ezzel utat nyitott olyan gyakorlat kifejlődésére, amely a törvény célzatán tul is szaporítja a bíró céltalan munkáját. Azok, akiknek számára az Ítéletek készülnek, a periratoktartalmát ismerik, mert az egész peres eljárást átélték és a periratok tartalmának megismerését nem mellőzhették. A felekre és képviselőikre, valamint a felsőbb bíróságokra nézve unalmasabbat és fárasztóbbat képzelni sem lehet, mint amikor újból és újból le kell irniok, el kell olvasniok, meg kell hallgatniok, vagy el kell mondaniok, amiről már unos-untig értesültek. Gyakorlati szempontból tehát az az ideális itélet, amely minden bevezetés, kitérés és ismertetés nélkül kizárólag a ténymegállapításra és a jogi döntésre vonatkozó bírói meggyőződés kialakulásának a módjáról számol be, még pedig akként, mintha kizárólag olyanokhoz szólana, akik a per minden mozzanatát. és adatát jól ismerik és akiket e részben ismertetésekkel és ismétlésekkel untatni nem illik és nem is szabad. Az érdekeltek nem kíváncsiak arra, hogy ők mit kértek, mit mondtak, mit tettek vagy mit nem tettek a perben; azt is jól tudják, hogy mit vallottak a tanuk és szakértők, ezenkívül az sem ismeretlen előttük, hogy az okirati bizonyítékok mit tartalmaznak, hanem érdeklődésük közvetlenül arra irányul, hogy a per adataiból milyen tényállást állapit meg a biróság és hogy a megállapított tényállásból milyen jogi következtetést von le, valamint hogy a biróság meggyőződése milyen uton-módon alakult ki egyrészt a tényállás és más részről a jogi döntés tekintetében. Az itélet indokolásának a tartalmát a törvényben akként kellene megszabni, hogy az indokolásnak a perdöntő tényállás