Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 2. szám - A budapesti magántisztviselők szociográfiája
A budapesti magántisztviselők szociográfiája Budapesten jelenleg 67.101 magántisztviselő dolgozik, ami megmagyarázza, miért oly fontos ennek a foglalkozási ágnak a helyzete Budapest életére. Bár ez ,a szám 25%-kal alacsonyabb az 1929. évi létszámnál, mégis hatalmas a múlthoz képest. 1890-ben yll.400, 1920-ban 58.200 magántisztviselő dolgozott Budapesten. Az idő a nemek megoszlásában is nagy eltolódást okozott: 1890ben minden 16-ik tisztviselő volt nő, ma minden harmadik munkahelyen nőt látunk. Nem szabad azonban elfelejteni, milyen arányban áll ez az összlétszám a magyar gazdasági élet konjunkturális alakulásával. Míg ugyanis 1925—1930-ig a magyar ipari termelés értéke 2.322.70 millió pengőről 2.938.5 millió pengőre emelkedett, addig ezen öt év alatt a budapesti ipari tisztviselők száma 11.081-ről 10.993-ra csökkent. Fontos az összlétszám arányos összevetése a foglalkoztatott munkások számával is. 1927-ben Budapesten 1000 munkásra 76, Németországban, az irodai racionalizálás hazájában, 143 tisztviselő esett. A további — csak a legfontosabbakra szorítkozó és ezért soha sem individualizáló — adatokra vonatkozóan előrebocsátjuk, hogy részletes statisztikánk csak 21432 budapesti magántisztviselőről van. A legutóbbi összeírás ugyanis nem volt töi'vényerejű és ismerve azt a közömbösséget, mellyel általában a magántisztviselők szociális és gazdasági helyzetük iránt viseltetnek, valamint tekintetbe véve főnöki tilalmakat, nem meglepő, hogy a kérdőíveket csak a megkérdezettek egyharmada állította ki. A statisztika természetesen így is teljesen reprezentatív, legfeljebb a felvétel óta eltelt öt év alatt a viszonyok és számarányok tovább romlottak. A budapesti magántisztviselők 97%-a magyar honos, £l%-uk magyar anyanyelvű. Szüleik elsősorban iparosok és kereskedők voltak és csak 10%-ban köztisztviselők. A korelosztási statisztika néhány jellemző korcsoportban százalékokban: Korcsoport Férfiak Nők 15—20 10.33% 8.90% 20—25 18.89% 24.80% 25—30 16.12% 27.20% 30—35 13.20% 17.28% 60 felett 4.74% 0.47% A főváros magántisztviselőinek családi állapotát a következő számok jellemzik: Férfiak: nős 63%, nőtlen 37%. Nők: férjezett 23%, hajadon 77%. (A köztisztviselőknél csupán 26.90% és a munkásoknál 34.50% a nőtlenek száma.) Gyermektelen a nősök 33.70%-a, a férjezettek 63.63%-a. Abszolút számokban a megvizsgáltak közül gyermektelen 14.351, egygyermekes 3.545, kétgyermekes 2.284. Ennél nagyobb egyse és egyke még Baranyában vagy Tolnában sincs! A megvizsgált 21.432 magántisztviselőnek 37.998 családtagja van, akik közül 25.495-öt el kell tartaniok. Ez jóval magasabb, mint az eltartandók százalékszáma általában Budapesten. A férfiaknak csak 33, a nőknek csupán 50%-a volt az eltartás kötelességétől mentes. Az iskolai végzettségről az alábbi táblázat tanúskodik százalékokban: Nem -í :2~3 'N— «öf üEr» .<J -T .2 X. -u X-a'& u- X3 Férfiak 0.90 9.29 14.57 1.70 36.27 16.38 5.84 Nők 0.73 19.37 3.13 7.71 5.85 0.89 53.78 Bár ebből a néhány adatból is kitűnik a magántisztviselők aránylag nagy felkészültsége, feltűnő a nők készületlensége és csekélyebb tudása. Az alapvető irodai tudományokban a bevallott tudás százalékszámai a következők és teljes létszámhoz viszonyítva : Nem Férfiak Nők Qyorsír. 26.10 73.30 Qépír. 52.10 86.70 Magyarul fogalmaz 82.30 80.— Mérlegképes könyvelő 41.30 13.40 Nyelvismeretüket az alábbi abszolút számok illusztrálják: Nem beszél idegen nyelvet l idegen nyelvet beszél 4.663 magántisztviselő 10.604 3.890 1.689 484 Ezzel a statisztikával mindenütt elismerést aratnánk. Érdemes tudni, hogy külföldön járt a férfiak 77%-a, a nők 42%-a. A legújabb olcsó társasutazások ezt az arányt tovább javítják. A kulturális színvonalra jellemző még, hogy 390 magántisztviselő fejtett ki irodalmi és 804 tudományos tevékenységet. A könyvekre és lapokra költött évi összegek így alakulnak: 41-en 162-en 314-en 1693-an költöttek 200 P-t, 100 „ 50 „ 20 „ Viszont nem költött semmit e célokra a férfiak 26.20 és a nők 6140%-a, ellenben rendszeresen látogatott könyvtárakat 33%. Ha ezeket a számokat egybevetjük egyrészt a többi (kulturális adattal, másrészt a később következő fizetési és munkaidő-adatokkal, megtaláltuk a magyar könyv és folyóirat válságának egyik okát. Lakbérleti viszonyaink a következők: Főbérlő Szüleinél lakik Rokonainál lakik Albérlő Háztulajdonos Ágyraj ár 9.819 (43%) 7.696 1.262 1.800 496 29 Megemlítjük ezzel összefüggésben, hogy az iparosok 72.70, a kereskedők 74.30 és a köztisztviselők 56%-a főbérlő. A magántisztviselői főbérleti lakások nagysága így alakul: ^ 1930 főbérlőnek van 1 szobás lakása 4194 „ „ 2 „ 2456 „ „ 3 „ 987 „ „ 4 „ A családalapítási nehézségek itt is visszatükröződnek és a háborúelőtti »tisztviselői« 3—4 szobás lakás a múlté. A főbérleti lakások felszerelése a következő volt: Villany van Folyóvíz van Gáz van Központi fűtés van 9711 lakásban 9391 „ 2957 718 Háztartási alkalmazottat nem tartott 15.309 megvizsgált, albérlőt tartott 888, lakbérilletménye nem volt 74.20%-nak. Vagyoni állapotuk tükre ez: Háza, házrésze van Földje, földbérlete van 1111-nek 656-nak. 34
