Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Ruténföld. A középeurópai területrendezés egyik sarokpontja

gazdaságos vezetése éppen a legkomolyabb megfontolásokat kívánta meg a gyors és akadálytalan forgalom érdekében. Ez a kettős gát, amelyeknek hatását különböző rendszabályokkal olyan fokra tornásztatták fel, hogy ma már lélekzési lehetőségről ebben az irányban alig beszélhetünk, megölője e terület egészséges vérkeringésének és az itt lakó népek boldogulásának. 1. sz. ábra. Az Erdős Kárpátok vidékének hegy- és vízrajza. Az 1. sz. ábránk mutatja az Erdős Kárpátok vidékének hegy- és vízrajzi viszonyait. A sötét foltok magas, járhatatlan hegyeket, a vonalkázott területrészek középhegységet jelentenek. A 2. sz. ábra ia fő közlekedési irányokat mutatja a jelenlegi államhatárok feltüntetésével. A vonalkázott földnyelv Cseh-Szlovákia keleti nyúlványa, mely, mint idegen test, nyúlik bele az egymással szoros kontaktusban és élénk érintkezésben álló medencebei i és ezen kívüli területek közé. Ez a korridor, mely az élet egészséges folyosóját derékbametszi s rajta a forgalmat elzárja, tisztán politikai erőszakosságon alapszik. Ennek a mesterséges folyosónak az irányában egyetlen fő gazdasági ütőér sem halad. Mi hozita létre ezt az egészen vitathatatlanul szörnyszülött területberendezést? Hogyan hosszabbította meg önmagát a születésben levő Cseh-Szlovákia a ruténföldi területsávval, hiszen tudjuk, hogy az első tervekben erről szó még nem volt. Nemzetiségileg Ruténia: területe nem tartozik Cseh-Szlovákiához, mert a rutének különböznek a csehek és tótoktól. Azon a területrészen, melyet a cseh tadminisztráció ma Ruszinszkónak nevez, 1910-ben 0.03% cseh nemzetiségű lakos és 1.3% tót nemzetiségű lakos élt. A rutének 56.15 %-os aránnyal abszolút többségben voltak, közel harmadrészét (29.22) százalék) tették a lakosságnak a magyarok. 1930. évi cseh népszámlálás ugyan ezeket az arányokat megváltoztatta, de a csehek számát még ez sem tudta 3%-ig sem emelni, a tótok száma 2% alatt maradt, a rutének aránya 62.17%-ra szökött, a magyaroké pedig 15.96%-ra esett; mint új nemzetiség megjelent a zsidó 13.1 %-os aránnyal. Nemzetiségi hovatartozás alapján tehát Ruténia nem illeti meg Cseh-Szlovákiát. Nem tartom tárgyamhoz tartozónak ismertetni azokat a mesterkedéseket, melyek a nagyhatalmakat megnyerték annak a gondolatnak, hogy Ruténia sorsát a Cseh-Szlovák állam kezébe tegyék le. Megelégszem annak a hangsúlyozásával, hogy bevallottan Magyarország bekerítése s az osztozkodó új államoknak egymással területileg való összekapcsolása volt a legfőbb cél ennél a konstrukciónál. Egy háborús atmoszférában fogant, gyűlölettől és boszszúállástól vezetetlt célkitűzés gyümölcse tehát a 2. sz. ábra. Fő közlekedési irányok az Erdős Kárpátok vidékén. (A vonalazott rész a mai Csehszlovákia területe.) cseh-szlovák Ruténia és ennek a születési bajnak a következményeit jelenlegi nyomorúságos helyzetén jól felismerhetjük. Az 1919 szeptember 10-én Cseh-Szlovákia és a nagyhatalmak között kötött »Kisebbségi Szerződés« 11—12. cikkei Ruténiáról így szólnak: »10. cikk. Cseh-Szlovákország kötelezi magát arra, hogy a ruténeknek a Kárpátoktól délre fekvő területét, a Szövetséges és Társult Főhatálmak által megállapított határok között, a Cseh-Szlovák Állam kebelében autonóm egység alakjában oly szervezettel látja el, amely a CsehSzlovákország egységével összeegyeztethető legszélesebbkörü autonómiával rendelkezik. 11. cikk. A ruthéneknek a Kárpátoktól délre fekvő területe autonóm Tartománygyüléssel fog bírni. Ez a Tartománygyülés fogja a törvényhozó hatalmat gyakorolni a nyelv-, közoktatási- és vallásügyekben, valamint a helyi közigazgatási és minden egyéb oly kérdésekben, amelyeket a Cseh-Szlovák Állam törvényei hatáskörébe fognak utalni. A rutének területének Kormányzóját a Cseh-Szlovák Köztársaság Elnöke nevezi ki s a Kormányzó a ruthén Tartománygyülés előtt lesz felelős. 12. cikk. Cseh-Slovákország hozzájárul ahhoz, hogy a rutének területének hivatalnokait, amennyiben lehetséges, e terület lakói közül válasszák. 13. cikk. Cseh-Szlovákország a rutének területének méltányos képviseletet biztosít a Cseh-Szlovák Köztársaság törvényhozó gyűlésében, amelybe az említett terület a Cseh-Szlovák Köztársaság alkotmányának megfelelő módon választott képviselőket fog küldeni. Mindazonáltal a képviselőknek a cseh-szlovák Országgyűlésen nem lesz szavazati joguk oly törvényhozási kérdésekben, amelyekkel egyező kérdések a ruthén Tartománygyűlés hatáskörébe vannak utalva.« E szerződés rendelkezéseit Cseh-Szlovákia mind a mai napig nem hajtotta végre. Rutén törvényhozás nincs, a tartománygyűlés csak bagatell ügyeket intéz, tartományfőnököknek cseheket neveznek 10