Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A kisipar válságának okai

menni — nem egyszer öregkorában — oda, ahol pályáját megkezdette: másik kisiparos műhelyébe segítőtársnak, gyárakba munkásnak. Még ha az ország ipari életének gócpontját, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kerületét (Budapest székesfőváros, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Fejér, valamint Nógrád és Hont közigazgatásilag egyesített vármegyék. Székesfehérvár és Kecskemét törvényhatósági jogú városok) vizsgáljuk: S/aporodás Szapoiodá (+), vagy (+), vagy IQ20 1930 csökkenés csökkenés (—) szá- (—) százamokban lékbatl Összlakosság. Fejér-vm. 223.198 230.469 + 7.271 + 3.2 Székesfehérvar thjv . 39.109 40.714 + 1.605 + 4.1 Pest-vm. 1,152.595 1,366.089 + 213.494 + 18.5 Budapest szfv. 929.690 1,006.184 + 76.494 + 8.2 Kecskemét thjv. 73.109 79.467 + 6.358 + 8.6 Nógrád-Hont vm. 206.878 222.921 + 16.043 1 7.7 A kamarai kerület átlaga: 2,62U-579 2,9J>5.8U + 321.265 + 12.2 önálló mezőgazdák. Fejér-vm. 16.516 23.018 + 6.502 + 39.3 Székesfehérvár thjv. 1.116 1.220 + 104 + 9.3 Pest-vm. 74.304 90.678 + 16.374 + 22.0 Budapest szfv. 2.001 1.873 — 128 — 6.3 Kecskemét thjv. 5.356 6.230 + 874 + 16.3 Nógrád-Hont vm. 12.497 17.043 + 4.546 • 36.3 A kamarai kerület átlaga: 111.790 1Í0.062 + 28.272 -f 25.2 Önálló iparosok. Fejér-vm. 5.344 5.071 — 273 — 5.1 Székesfehérvár thjv. 1.591 1.494 — 97 — 6.0 Pest-vm. 32.404 32.542 + 138 + 4.2 Budapest szfv. 40.731 34.563 — 6.168 — 15.1 Kecskemét thjv. 2.127 1.804 — 323 — 15.1 Nógrád-Hont vm. 4.135 4.088 — 47 — 11.3 A kamarai került t átlaga: 86.332 79.562 — 6.770 — 7.8 Önálló kereskedők. Fejér-vm. 841 1.172 + 331 + 39.3 Székesfehérvár thjv. 601 612 + 11 + 1.8 Pest-vm. 9.592 12.743 -j3.151 + 32.8 Budapest szfv. 25.089 24.344 — 745 — 2.9 Kecskemét thjv. 876 948 72 48.2 Nógrád-Hont vm. 949 1.166 + 217 • 22.8 A kamarai kerület átlaga: 37.9Í8 1,0.985 3.037 + 8.0 az esetben is azt látjuk, hogy az 1920-as és 1930-as éveket összevetve, e területen a lakosság lélekszáma 12.2%kal. az önálló mezőgazdák száma 25.2%-kai, az önálló kereskedők száma pedig 8.0%-kal gyarapodott és ugyanekkor — az önálló iparosok száma 7.8%-kai csökkent; tehát azon a területen, amely mindig a kisipari társadalom fellegvárának volt tekinthető, a helyzet még kedvezőtlenebbül alakult a nagy általánosságnál. S ha a kisiparnak azokat az egyedeit vesszük figyelembe, akik képesek voltak napjainkig úszni az árral, akkor is szinte katasztrofálisnak kell mondanunk e foglalkozási ágazat helyzetét Alábbi adatgyűjtésünk az 1932. és 1933. évek átlagában mutatja az iparosság helyzetét ebben a legjelentősebb kamarai kerületben: 1 iparosra eső évi átlagos tiszta kereset pengőben Budaps»t székesfőváros 2.075.— Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1.040.— Fejér vármegye 785.— Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék 765.— A kamarai kerület átlaga: 1455.— Megjegyzendő, hogy Budapestnek volt olyan közigazgatási kerülete, ahol az 1600 pengőt, Pest megyének olyan járása, ahol az 560 pengőt, olyan városa, ahol a 940 pengőt, Fejér megyének olyan járása, ahol az 550 pengőt és Nógrád-Hont megyének olyan járása, ahol a 480 pengőt egy iparosnak az évi átlagos tiszta keresete nem haladta meg. Pest megye: 231 helysége közül 33-ban az 500 pengőt, 147-ben az 1000 pengőt nem haladta túl egy iparosnak az évi átlagos keresete és csak 5 olyan helység volt, ahol ez az összeg 1500 pengőnél magasabb volt. Fejér megye: 103 helysége közül 33-ban az 500 pengőt, 61-ben az 1000 pengőt nem haladta túl egy iparosnak az évi átlagos keresete és csak 1 olyan helység volt, ahol ez az összeg az 1500 pengőt elhagyta. Nógrád-Hovt megyében: 155 helység közül 66-nak az iparosai nem tudták megkeresni az évi átlagos 500 pengőt, 74-nek az iparosai az 1000 pengőt és csak 2 olyan helység volt, ahol az iparosok évi átlagos tiszta keresete az 1500 pengőt meghaladta. Ugyancsak szomorú érdekesség, hogy Pest megyében volt olyan helység, ahol egy iparosnak az évi átlagos keresete a 200 pengőt, Fejér megyében, ahol a 155 pengőt és Nógrád-Hont megyében, ahol a 125 pengőt nem haladta meg. S legújabb megállapítások szerint Budapest egyik városrészében, az új XIV. kerületben (Rákosvárosi az iparosság 80%-a nem rendelkezett az 1935. évben több keresettel 1070 (évi, átlag) pengőnél. A fenti számokból még nem is bontakozik ki teljes valóságában a kisipar válsága, mert hiszen adataink egy olyan terület iparosságának a helyzetét világítják meg, amely az ország egyik legsűrűbben lakott és leghaladottabb vidéke — aránylag rendkívül sok várossal és nagyközséggel — és ennélfogva leginkább volna alkalmas arra, hogy iparüzők itt letelepedjenek és jó kereseti lehetőségekre találjanak. Az ország egyéb területein a kisiparosság helyzete még sokkal súlyosabb. Természetszerűleg válságát okozta a magyar kisiparosságnak az ország feldarabolása. Teljesen elsorvadt a megcsonkítás folytán a magyar középipar, amely pedig a háború előtt kitúnő átmenetet képezett a kisipar és a gyáripar között. E középipar a háború befejeztével képtelen volt újra megerősödni a csonkaországban. A kisiparosság, amelynek bizonyos százaléka hivatva lett volna arra, hogy idővel középiparossá fejlődjék, nem tudta többé ezt az álmot elérni. A töke idegenkedett és idegenkedik most is attól, hogy kisipari vállalkozásokat támogasson, az államhatalom pedig nem nyújtja azt a segítséget, amelyet tőle a kisipar joggal elvárhatna. A mai körülmények között ez a termelési ágazat önmagától nem képes fejlődni. Hogyan is tudna, amikor súlyosbodott közterhekkel -és majdnem a legtöbb vonalon megkötöttséggel, akadályokkal találkozik. Jellemző és legszomorúbb tünet, hogy több ága a kisiparnak a mai időkben már nem is nevel utánpótlást. Súlyos helyzetük miatt bizonyos szakmák már nem fogadnak fel tanoncokat és így az iskolapadokból kikerülő fiatal magyar tömegeknek nincsen meg a lehetőségük arra, hogy kisipari pályákon helyezkedjenek el. Nem kismértékben a társadalombiztosítási terhek aránytalanul magas volta kényszerítette erre az elhatározásra a magyar kisipart. A magas adótételek és az adókivetés módja is hozzájárulnak ehhez, mert a társadalombiztosítás terheivel együtt azt eredményezik, hogy egy alkalmazott, vagy alkalmazottak tartása esetén a kisiparos közterhei ruhamosan emelkednek. A magyar kisiparosság utánpótlását illetően még egy nagy nehézséggel találkozunk és ez a tanoncoktatás 37