Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A tanyai gyermek

A TANYAI GYERMEK Nagy darab kék ég, napfény, bársonyos pázsit, habzó meleg tej, fehér kenyér, barnára sült bőr, piros pozsgás arc, duzzadó kis izmok képe lebegett a városi ember szeme előtt, ha a tanyai gyermekről esett szó, — évekkel ezelőtt. A háborús, még inkább a háború utáni sorozások keltették fel és fordították a figyelmet a tunyák népe felé. Az érdekeltek megdöbbenve eszméltei; a valóságra: az ég nem mindig kék a tanyai gyermek fölött. A pázsit sem mindig bársonyos a lába alatt. A tüzes nap pedig kemény munkában barnítja meg a bort. miközben alatta megfogy, meghúzódik az izom. A képzeletbeli piros pozsgás arc sem derül föl a habzó meleg tej láttára, egyszerűen azért, mert nincs sem az egyik, sem a másik. A fehér kenyér megbarnul, — ami még ni m is lenne nagy haj — de meg is fogy, mire a vékony gyermekkezekbe jíit. Dávid Eduárd a mezőgazdasági szocializmus szószólója szerint: »a gyermekek legjobb nevelője a mezőgazdasági és pedig a kisgazdaságbeli munka. A gazdag változatosságú izomtevékenység az udvaron, kertben, réten, mezőn kitűnő ellenszere az iskolai egyhelyben ülésnek és agymunkának./ De az utóbbi években uégzett tanyai vizsgálatok kevéssé támasztják alá ezt a tanítást. A háborút követő föllendülés évei után a gazdatársadalom, mind nagyobb anyagi nehézségekkel küzd. A mezőgazdaságban a gyermekek foglalkoztatása már nem az egészséges életmód szolgálatában áll. Nehéz, megfeszített munka ez, amelyre jellemző eset, hogy az egyik tanyai iskola IV-ik osztályú tanulója a vizsga napján, — amely pedig még az ilyen munkában elfásult emberkékben is az izgalom bizonyos fokát kelti fel — elaludt az osztályban. A faggatásra kiderült, hogy kora hajnaltól versenyt dolgozott a felnőttekkel a földeken. A megszakított, alvás utáni vágyat még a vizsgái nap izgalma sem tudta lefékezni. Mezőgazdasági népességünk elszegényedésére jellemző a gyermekbéresek nagy száma. A szülők szívesen szegődtetik el gyermekeiket egész éven át kosztért és egy rend (?) ruháért. A bérest tartó gazda., pedig fukarságból, vagy mert magának sincs nagy jövedelme, inkább fogad fel gyermekbérest csupán kosztért, akivel azután a legnehezebb munkát is elvégezteti. A törvény az iskoláztatást előírja, de a gyermek-béres sokat mulaszt és egyébként is kimerült kis agyában kevés tananyagot őrizhet meg. Megnehezíti az iskoláztatást, hogy helyét évről-évre változtatja és sokszor még ugyanazon iskolaév alatt is más iskolába iratkozik ált. így fáradt kis életének nem lehet állandó irányítója a tanító sem. Mint béres nélkülözi a legminimálisabb szülői gondoskodást és szeretetet. Szomorú látványt nyújt ezeknek a gyermekeknek tisztasági állapota. De. e tekintetben sokszor nem lehet különbséget tenni a béres gyermek és az otthonában élő közt sem. A falvak felnőtt népe is sokszor elhagyja a legszükségesebb testi ápolást és természetes, hogy a gyermekek tisztálkodási készsége még több kívánni valót hagy hátra. Rendszerint egy rend alsó és felsőruhával szegődtetik el a szülök a gyermeket. Több nincs is, a bérébe pedig kapja a másik rend •ruhát. Ezt azonban ritkán kapja meg a szolgálat letelte (Jött, hogy haza ne szökjék vele. Ruhájának gondozása gazdasszonya feladata lenne, de az ritkán ér rá ilyesmire. Az elhanyagoltság érzete pedig keserű könnyeket tud fakasztani, még egy nyolc éves gyermek szeméből is; amit egyik iskola vizsgálat alkalmával tapasztalhattam. Egy leányka bíbor piros arccal, könnyes szemmel ült egy halom ruhán, míg a többiek kíváncsian állták körül. Azt gondoltam, nem boldogul az öltözéssel és segítségére mentem. Amikor a ruháit szét akartam válogatni, a gyermek ijedten, szégyenkezve kapott utána és könnyes szemmel nézett rám, majd a körül álló gyerekekre. Rögtön elküldtem téirsait s kezembe véve ingecskéjét, megértettem könnyeit. Oly rossz állapotban volt az, hogy ma sem tudom megérteni, hogy maradt meg kis testén. Félek, hogy e könnyek és társainak csúfolódó mosolya egész életén kísérni fogják azt a leánykát. Természetes, hogy a dolgozó gyermek kevésbbé tudja még a törvény által előírt védelmet is megkapni, mint a felnőtt munkás. S amíg az iparban a munkavállalás alsó korhatáréit az 1928. évi V. t.-c. a jövőben (egyes munkaágakban már most) a lí-ik, átmenetileg a 12-ig életévben állapítja meg, addig a falun és tanyán az iskolai év már a IV., V., VI. osztályokban megrövidül az őszi és tavaszi munkára való tekintettel. Az 1922. évi II. t.-c. 76. §-a kimondja, hogy a gyermeket és fiatal korút csak abban az esetben lehet ipari munkára alkalmazni, ha hatósági orvos igazolja, hogy az illető munkára alkalmas. Foglalkozéisi és ellátási viszonyait (alvóhely, koszt) is ellenőrzi az új ipartörvény. De a falu- s főkép a tanyavilágban misem történik a gyermekmunka védelmére, megszüntetésére. A szegedi tanyai iskolákban 1933-ban végzett tuberculin vizsgálatok szerint 70 tanyai iskola közül a tbc. fertőzöttség: 12-ben 20% alatt, 38-ban 20% fölött, 20-ban UO%> fölött volt. A 70 iskolában megvizsgáltatott összesen 5.982 tanuló, ezeknek fertőzési százaléka 31.8. Ez iskoléik közül röntgen-vizsgálat az egészségvédelmi szolgédat területén lévőkben történt 1028 gyermek közül: E.pos.volt 353 (•12.3%), Röntgen pos. volt 172 (10.7%). Meg kell jegyezni, hogy a legnagyobb fertőzési százalékot matató 20 iskola tanulói közül egy vizsgáltatott át röntgennel is. A többi tanulók fertőzöttség ének súlyosságáról ma sincs ismeretünk. De nem ismerjük a Duna-Tisza közén s a Tiszán túl elterülő tanyák sok ezer gyermekének tbc. fertözöttségi fokát sem. Az 1933. évi részleges vizsgálatok meggyőznek arról, hogy nagyobb a veszély, mint amit tétlenül elnézni lehet. A tanyák mindenütt nagyobb települések kirajzásaiból keletkeztek s az évszázadok alatt igen népes tanyavidékek fejlődtek ki. De nincs önálló autonómiájuk és az anya-község előbb saját gyermekeire gondol. A t.vidék vidékea, a tanya érdekei így utoljára maradnak. S félő, hogy a Tisza-völgy sík földje, melyre Széchenyi a »fajunk bölcsője« jelzőt tette, fajunk koporsója lesz, ha a segítség soká késik. A tanyai gyermekek táplálkozási viszonyainak legsúlyosabb és legáltalánosabb hibája, hogy táplálékukból hiányzik a tej. Az utóbbi időben felállított tejszövetkezeti tejgyüjtőállomások pedig még inkább elvonják a gyermekektől a tejtáplálékot, mert a gazdák a tejet majdnem az utolsó cseppig eladják. Kevés gyümölcsöt és zöld főzeléket fogyaszt a tanyai gyermek. Soknak ízét sem ismeri. A minőségileg, de sokszor mennyiségileg is elégtelen táplálkozás mellett a nehéz munkával terhelt tanyai gyennek ereje kimerül. Fejlődésében testileg és szellemileg súlyosan károsodik. A magyar faj acélos izmú, egészségtől duzzadó typusát hovatovább csak régi képeken láthatják viszont utódaink. Kétséggel kell gondolnunk arra, hogy állja meg helyét a magyar faj, melynek már most oly lecsökkent erejű fiai vannak. Kétségtelen, hogy a tanyák mai helyzetének sok tekintetben oka a tanyai lakosseig nemtörődömsége. A köz fogalma s az összetartozás érzete hiányzik belőle. Ami van, az inkább szunnyad benne. A haladás szelleme távol áll tőle. A válság előtti években a tanyai ember is bevonult a városi színházba, moziba. De a személyi, táplálkozási s lákáshygiene iránt még ma is közönyös. A gyermek elsősorban szülőjétől tanul s a tanyai gyermek még inkább ebben a legkisebb közösségben, a családban fejlődik ki azzá, amivé nagykorában lesz. Van-e valaki, aki ma el meri mondani, nem kell félteni a tanyai gyermeket, mert apáink megtanították az ő apáikat öntudatos felelősségteljes, kultúráért lelkesedő, a közért áldozatot hozni tudó életre. Van közöttük ilyeyi, de ezeknek száma elenyészően csekély azokhoz képest, kik mint a csiga, visszahúzódvak házukba, a kemence padkára és sűrű pipa füstbe burkolódzva, mindabban, mi haladást jelent, az ö egyéni érdekeinek akadályozáséit látja. Régen a tanyai ember családi tűzhelyének egyszerű, zavartalan tisztaságéit példaképül állították. Ma ez a tűzhely is felborulással fenyeget. Az élet mind nehezebbé válik s ezen önmaga nem tud fordítani a földművelő ember. A gyermek azonban hamar meglátja, hogy ha szülőjének nehéz, neki még nehezebb lesz. Felnőve és családot alapítva, visszagondol küzdelmes munkával megnyomorított gyermekkorára. Elsősorban a gyermektelenségben látja sorsa jobbrafordulását. így kezd ma tért hódítani az egyke gondolata azon a vidéken, ahol a közelmúltban még áldás volt a gyermek. A tanyai gyermek testi lelki fejlődésében, látjuk, az általános gazdasági helyzet nagy szerepet játszik. Ha a gazdasági helyzet javul, természetszerűleg javulni fog a tanyai gyermek helyzete is. De a földműves nép továbbra is alkalmazni fogja a saját gazdaséigában vagy béresként a gyermek-munkaeröt s így a gyermek-munkát, éppen úgy, mint az iparban, a törvénnyel kell védeni. Az iskoláztatás tartson addig, mint a városi iskolákban. Sőt a gazdatársadalom ha27