Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Sárközi térkép

nulmányozta a kérdést. A bizottság jelentéseit, amelyek a telepítés pénzügyi részére és egyéb techni­kai kérdések lebonyolítására vonatkoztak, a június 10-i ülés után a szeptemberi közgyűlés és az ugyan­ekkor tartott rendkívüli tanácsülés elé terjesztette. Amint a jelentésekből kitűnik, az asszírok áttelepíté­sének költségei — a francia mandátum alatt álló le­vantei államok hozzájárulásának levonásba helye­zése mellett — összesen 57,500.000 francia frankot tesznek ki. Ebből a brit birodalom és Irak kormánya köteles fedezni a megállapodás alapján 37,500.000 frankot, a további 20,000.000 frcs-ból 13,500.000-at hitelakció útján szereznek be hosszúlejáratú, magas­kamatozású bankkölcsönök formájában, míg a meg­maradt 6,500.000 frcs-ot a Nemzetek Szövetsége vállialta magára. Hogy milyen nagyfontosságúnak tartották Genfben az iraki kérdésnek ily sürgős ren­dezését, mutatja a francia delegátus, Massigli be­pzéde. M. Massigli vetette fel az ötletet, hogy a hiányzó 6,500.000 frcs-ot fedezze a Népszövetség. Ez alkalommal tartott beszédéből idézzük la következő so­rokat: »Amennyiben a Közgyűlés1 azon a nézeten lenne, hogy kívánja vállalni a még hiányzó pénzügyi terhet, úgy a Nemzetek Szövetsége valóban igen hasznos munkát végzett, mert lehetővé tette egy olyan ügynek rendezését, amely nemcsak emberba­ráti munka, hanem politikai kérdés is és amelynek megoldása minden bizonnyal hasznosan fog hozzá­járulni a Közel-Kelet békéjének helyreállításához.^ A Ghab fensíkján, Szíriáiban, nagy közmunkák folynak már hónapok óta; talaj megmunkálások, kút­ásások, csatornázások. A munkákat a szíriai főbiztos személyesen irányítja ős ellenőrzi. Az előkészítő munkálatok befejezése már sürgetően fontos, mire e sorok az olvasó elé kerülnek, már javában folyik ko­runk egyik szomorú emberbaráti cselekményének megvalósítása, az iraki menekültek kitelepítése. A letelepedés terv szerint történő, pontos kivitelére ügyel a Népszövetségtől alkotott, jogi személyiséggel bíró testület, a »Council of Trustees«, amelynek olyan kiváló gyakorlati ember a vezetője, mint Henri J. Cuénod svájci mérnök, több mint 120.000 hadifo­goly hazaszállításának, illetve kicserélésének zseniális megszervezője. Milliókat áldoz Genf. Kisebbségvédelmi intézke­déseivel példát statuál minden kor hasonló tevékeny­sége előtt. De mindezt — Ázsiában teszi. Vájjon nem kellene-e már nyugatabbra nézni egy kissé? Vagy ta­lán ott nincs szükség a béke helyreállítására, kisebb­ségvédelemre? Herczeg László X Sárközi térkép Geográfiailag és etnográfiailag kevés vidék ké­pez zártabb egységet hazánkban, mint a Sárköz. Nyugat felől a Mecsek nyúlványai; kelet felől pedig a Duna határolja. Északon és délen egy nyílást ha­gyott rajta a természet. A hegy oldalán bőven termő szőlőtáblák terül­nek el. Itt terem a zöldessárgaszínű »Decsiszagos.« A forró nyárban ízes gyümölcsök érnek. Illetve értek, amíg a gondatlan kezelés el nem rontotta a fákat. Ezelőtt 8—10 évvel a gyümölcsszezonban 20—30 vagon gyümölcsöt is elszállított fik. Ma már alig egy-két vagont. (Az említett mennyiség Decs községre vonatkozik.) A Duna és a hegy között elterülő síkon az eke fekete földbe von mély barázdákat. A legelőkön tehéncsordák, sertéskondák és juhnyájak legelnek. Sok gazdának saját nyája van... Ete városnak betemetett romjai; egy-egy római castrum; a kifordított barázdában talált kőbalta; bronzkori korsódarab, mint kronologikus értékjelzők maradtak meg a múltból. Sárköz népe, mint etnográfiai komplexum él ezen a vidéken. Sajátos, pazarlásig menő módon festői népviselete; intelligens ízlésére valló népmű­vészete, lányainak klasszikus és »pihent« szépsége teszik eltérővé más vidékek lakosságától. Ez általánosságban a tolnamegyei Sárköz. »Az etnográfiai komplexuma négy községben te­lepedett le: Decs, öcsény, Sárpilis, Alsónyék. Ez a. négy település ma a Sárköz: az, amelyről olvasunk, ha szó van a fekete alapra fehérrel hímzett térítők­ről, kendőkről stb. Geográfiailag ide kell sorolnunk még két községet: Báttaszéket és Várdombot. Két sváb falu. Es hogy a felsorolás teljes legyen, meg kell még említenünk Tolna megye székhelyét: Szek­szárdot is, amely e vidék északi bejárójánál fekszik és nem mulasztja el kifejteni Jiasznos, de sokkal in­kább kártékony hatását erre az egyre magyartala­nabbá, satnyábbá és szegényebbé váló vidékre. Sárköznek teljes szociográfiája természetesen egész kötetet tenne ki, ezért ehelyütt nem szorítkozha­tunk másra, mint a szociográfia két alaptényezőjére: a szociális statisztikára és a szociális összefüggé­sekre. Sárközről nem sok él a köztudatban. Ha valaki lejön Sárközbe, nem kíváncsi másra, mint a népvise­letre, a gazdag és tősgyökeres parasztság pazarlásig menő öltözködésére; tömött szekrényekre; néhány még a múltból »mutogatás« céljára megtartott fes­tett sarokpadra; nyoszolyára; meg arra, hogy mi­lyen szépek itt a lányok és a menyecskék ... Meg­nézi a templomokat; megtudja, hogy a decsinek 4 év múlva lesz négyszázéves jubileuma .. Hogyan él, dolgozik és pusztul a magyarság ezen a vidéken? Es hogyan terjeszkedik az új honfoglaló: a német a maga idegen lelkiségével, kultúrájával és céljaival... lUsősorban a magyar falvakkal; a, sárközi fal­vakkal fogunk foglalkozni, azután a hét utóbbi településsel. Decs, Öcsény, Sárpilis; Alsónyék lakásainak a száma 10.868. Megszereztük a népszaporodási ada­tokat 1869—1930-ig. Év: 1869 1880 1890 1900 1910 19?0 1930 Decs: 2375 2678 3202 3251 3699 4323 4809 Öcsény: 2225 2640 3734 3514 3454 3460 3438 Sárpilisi Alsónyék: 593 664 728 791 874 926 931 998 1145 1390 1318 1543 1452 1690 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom