Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Sárközi térkép

nulmányozta a kérdést. A bizottság jelentéseit, amelyek a telepítés pénzügyi részére és egyéb technikai kérdések lebonyolítására vonatkoztak, a június 10-i ülés után a szeptemberi közgyűlés és az ugyanekkor tartott rendkívüli tanácsülés elé terjesztette. Amint a jelentésekből kitűnik, az asszírok áttelepítésének költségei — a francia mandátum alatt álló levantei államok hozzájárulásának levonásba helyezése mellett — összesen 57,500.000 francia frankot tesznek ki. Ebből a brit birodalom és Irak kormánya köteles fedezni a megállapodás alapján 37,500.000 frankot, a további 20,000.000 frcs-ból 13,500.000-at hitelakció útján szereznek be hosszúlejáratú, magaskamatozású bankkölcsönök formájában, míg a megmaradt 6,500.000 frcs-ot a Nemzetek Szövetsége vállialta magára. Hogy milyen nagyfontosságúnak tartották Genfben az iraki kérdésnek ily sürgős rendezését, mutatja a francia delegátus, Massigli bepzéde. M. Massigli vetette fel az ötletet, hogy a hiányzó 6,500.000 frcs-ot fedezze a Népszövetség. Ez alkalommal tartott beszédéből idézzük la következő sorokat: »Amennyiben a Közgyűlés1 azon a nézeten lenne, hogy kívánja vállalni a még hiányzó pénzügyi terhet, úgy a Nemzetek Szövetsége valóban igen hasznos munkát végzett, mert lehetővé tette egy olyan ügynek rendezését, amely nemcsak emberbaráti munka, hanem politikai kérdés is és amelynek megoldása minden bizonnyal hasznosan fog hozzájárulni a Közel-Kelet békéjének helyreállításához.^ A Ghab fensíkján, Szíriáiban, nagy közmunkák folynak már hónapok óta; talaj megmunkálások, kútásások, csatornázások. A munkákat a szíriai főbiztos személyesen irányítja ős ellenőrzi. Az előkészítő munkálatok befejezése már sürgetően fontos, mire e sorok az olvasó elé kerülnek, már javában folyik korunk egyik szomorú emberbaráti cselekményének megvalósítása, az iraki menekültek kitelepítése. A letelepedés terv szerint történő, pontos kivitelére ügyel a Népszövetségtől alkotott, jogi személyiséggel bíró testület, a »Council of Trustees«, amelynek olyan kiváló gyakorlati ember a vezetője, mint Henri J. Cuénod svájci mérnök, több mint 120.000 hadifogoly hazaszállításának, illetve kicserélésének zseniális megszervezője. Milliókat áldoz Genf. Kisebbségvédelmi intézkedéseivel példát statuál minden kor hasonló tevékenysége előtt. De mindezt — Ázsiában teszi. Vájjon nem kellene-e már nyugatabbra nézni egy kissé? Vagy talán ott nincs szükség a béke helyreállítására, kisebbségvédelemre? Herczeg László X Sárközi térkép Geográfiailag és etnográfiailag kevés vidék képez zártabb egységet hazánkban, mint a Sárköz. Nyugat felől a Mecsek nyúlványai; kelet felől pedig a Duna határolja. Északon és délen egy nyílást hagyott rajta a természet. A hegy oldalán bőven termő szőlőtáblák terülnek el. Itt terem a zöldessárgaszínű »Decsiszagos.« A forró nyárban ízes gyümölcsök érnek. Illetve értek, amíg a gondatlan kezelés el nem rontotta a fákat. Ezelőtt 8—10 évvel a gyümölcsszezonban 20—30 vagon gyümölcsöt is elszállított fik. Ma már alig egy-két vagont. (Az említett mennyiség Decs községre vonatkozik.) A Duna és a hegy között elterülő síkon az eke fekete földbe von mély barázdákat. A legelőkön tehéncsordák, sertéskondák és juhnyájak legelnek. Sok gazdának saját nyája van... Ete városnak betemetett romjai; egy-egy római castrum; a kifordított barázdában talált kőbalta; bronzkori korsódarab, mint kronologikus értékjelzők maradtak meg a múltból. Sárköz népe, mint etnográfiai komplexum él ezen a vidéken. Sajátos, pazarlásig menő módon festői népviselete; intelligens ízlésére valló népművészete, lányainak klasszikus és »pihent« szépsége teszik eltérővé más vidékek lakosságától. Ez általánosságban a tolnamegyei Sárköz. »Az etnográfiai komplexuma négy községben telepedett le: Decs, öcsény, Sárpilis, Alsónyék. Ez a. négy település ma a Sárköz: az, amelyről olvasunk, ha szó van a fekete alapra fehérrel hímzett térítőkről, kendőkről stb. Geográfiailag ide kell sorolnunk még két községet: Báttaszéket és Várdombot. Két sváb falu. Es hogy a felsorolás teljes legyen, meg kell még említenünk Tolna megye székhelyét: Szekszárdot is, amely e vidék északi bejárójánál fekszik és nem mulasztja el kifejteni Jiasznos, de sokkal inkább kártékony hatását erre az egyre magyartalanabbá, satnyábbá és szegényebbé váló vidékre. Sárköznek teljes szociográfiája természetesen egész kötetet tenne ki, ezért ehelyütt nem szorítkozhatunk másra, mint a szociográfia két alaptényezőjére: a szociális statisztikára és a szociális összefüggésekre. Sárközről nem sok él a köztudatban. Ha valaki lejön Sárközbe, nem kíváncsi másra, mint a népviseletre, a gazdag és tősgyökeres parasztság pazarlásig menő öltözködésére; tömött szekrényekre; néhány még a múltból »mutogatás« céljára megtartott festett sarokpadra; nyoszolyára; meg arra, hogy milyen szépek itt a lányok és a menyecskék ... Megnézi a templomokat; megtudja, hogy a decsinek 4 év múlva lesz négyszázéves jubileuma .. Hogyan él, dolgozik és pusztul a magyarság ezen a vidéken? Es hogyan terjeszkedik az új honfoglaló: a német a maga idegen lelkiségével, kultúrájával és céljaival... lUsősorban a magyar falvakkal; a, sárközi falvakkal fogunk foglalkozni, azután a hét utóbbi településsel. Decs, Öcsény, Sárpilis; Alsónyék lakásainak a száma 10.868. Megszereztük a népszaporodási adatokat 1869—1930-ig. Év: 1869 1880 1890 1900 1910 19?0 1930 Decs: 2375 2678 3202 3251 3699 4323 4809 Öcsény: 2225 2640 3734 3514 3454 3460 3438 Sárpilisi Alsónyék: 593 664 728 791 874 926 931 998 1145 1390 1318 1543 1452 1690 19