Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Politikai érzékünk helyreállítása

lödését az önkormányzati élet iránt. Senkinek sincs kedve komoly, alapos munkát fektetni valamibe, amikor érzi, hogy a döntést semmiképpen sem tudja befolyásolni, mert a központi kormányzat úgy is minden önkormányzati kívánságtól függetlenül, sokszor hatalmi politikai szempontból fog dönteni. Hogyan legyen kedve komoly embernek foglalkozni az autonómia ügyeivel, amikor az autonómia élete annyira elsorvadt, hogy sokszor véleményt sem mer nyilvánítani, mielőtt a dezavuálástól vialó félelmében előre véleményt nem kér a központi kormányzattól; amikor a kormányzat, az autonómiákra akaratuk ellenére költségvetési terheket kényszeríthet és az önkormányzaton kívülálló szerv: a főispán útján közvetlenül intézkedik az autonómia szerveivel. Ahhoz, hogy a közönség érdeklődését ismét lekösse az autonómiák munkája, és laz autonómiákban újra élet legyen, szükséges, hogy az autonómiák nagyobb hatáskört kapjanak, másszóval, hogy több ügyben legyen övék a végső döntés, mint ma. Az autonómia necsak végrehajtó, hanem intézkedő szerv is legyen és a központi hatalom az ellenőrzésen kívül ne avatkozzék be a zügyek intézésébe. Gsak a nagyobb hatáskör adhatja meg az autonómiáknak a nagyobb tekintélyt és kötheti le a közügyekkel foglalkozni kívánó embereknek nemcsak érdeklődését, hanem komoly munkáját is. Az ezzel esetleg járó kormányzási nehézségek minden bizonnyal kevesebb hátrányt jelentenek, mint a nemzet politikai érzékének elsorvadása. A magyar alkotmány mindig az önkormányzatokon épült fel. Az utóbbi emberöltők centralisztikus irányzata az önkormányzatokat halálra ítélni látszott. Különösen Trianon óta hangoztatják egyesek, hogy önkormányzatra csak az idegen bécsi 'hatalommal szemben volt szükség, — de mivel Bécstől elszakadtunk, nyugodtan bízhatjuk magunkat a centralista nemzeti kormányzatra. A diktatúrával kacérkodó mai kormányzati rendszer azonban azt igazolja, hogy önkormányzatra szükség van ma is, éppúgy, mint azelőtt, mert ahol a nemzet önrendelkezési joga elhal, az elhalt részeken az önkény akar élősködni. A magyar parlamentárizmus hibái is nagyrészben a régi municipális rendszerrel való indokolatlan és hirtelen szakításból vezethetők le. 1848-ig az egész állami ós politikai életünk a törvényhatóságok autonómiáján épült fel. Az 1848-ialsi reformok sziakítottak az ősi és jellegzetes magyar municipális rendszerrel és ennek korszerű szerves továbbfejlesztése helyett, idegen behatás alatt máról-holnapra az angol-belga alkotmányhoz hasonló idegen rendszert ültettek át, mely a mi speciális viszonyaink között nem vált be. Parlamentárizmus helyett álparliamen'tárizmus fejlődött belőle, mert a hasonló intézményekkel nem lehetett a szellemet áthozni, mely pl. az angol közéletet áthatja. Ezért bukott meg az angol jellegű parlamentarizmus a legtöbb országban. De ezeknek az országokniak nem volt történelmi alkotmányuk, ezért onnan vették a mintát, ahol készen találták, nekünk azonban volt és ennek alapjáról hiba volt letérni a külföldi divatok kedvéért. Az új magyar alkotmányreformnak a speciális magyar jogfejlődés régi vonalába kell helyezkednie és a régit kell korszerűen átalakítania, mert lehet. Nem azért kell visszatérni a régi alapna, mert az régi, hanem, mert a külföldieskedóstől ment tőiSgyökeres magyar politikai lélek csak ebben a keretben találhatja meg önmagát. Ebben a rendszerben tudhatja kifejteni erejének maximumát, mert sok önállóan gondolkodó magyar politikai egyéniség alkuihatna ki az önkormányzati életben. Az így kialakult egyéniségek adták mindig a magyarság politikai erejét és ezeknek elapadása oka mai gyengeségünknek. Sokan félnek a lokálpatriotizmustól. Ez indokolatlan, az önkormányzati szellem és az egészséges lokálpatriotizmus erősíti a szabadságszeretetet és amellett konzervatív. Jobban kifejleszti az egyes ember és az egész vidék egyéniségét, mert több konkrétum van benne, mint az elvontabb általános hazafiságban. Több és erőteljesebb helyi jellegzetesség végeredményben a nemzet energiakészletét gyarapítja. Ezenkívül la kis ember a maga szűkebb szemhatárával jobb megítéléssel tudja áttekinteni a maga lokális horizontját, mint a nagy, elvontabb országos vonatkozásokat, melyek ugyan nagyrészt helyi problémákban nyilatkoznak meg, de a kis ember érdeklődését sokszor éppen az ügyek nem országos vonatkozása köti le a legjobban. Módot kell adni azonban a közönségnek arra is, hogy országos ügyekkel, foglalkozzék, mert csak így nevelődhetik ki országos ügyeket ismerő és politikai vezetésre alkalmas réteg a nemzetben és így alakulhat ki a sajtó mellett más közvéleményt formáló erő is. E célból a törvényhatóságoknak, különösen a közönség egyetemét képviselő közgyűlésnek, többet, alaposabban és szabadabban kell foglalkoznia az országos kérdésekkel. Nálunk a nemzeti érzés nem azonos a faji érzéssel. A mi viszonyaink között az országot regenerálni tudó és összetartó nemzeti érzésnek a politikai összetartozás érzéséből kell táplálkoznia, mert a nyelv egyedül nem alkalmas Magyarország minden lakosát érzelmileg összekapcsolni. A helyi önkormányzatok közelebb hozzák az egyént a nemzet politikai közösségéhez és az egyszerűbb emberek számára, — különösen ha <az nem magyar anyanyelvű — érthetőbbé teszi a közös hazának önfeláldozást kívánó fogalmát. Az általánosan kívánt és szükséges nagy alkotmányreform vezérgondolata tehát az önkormányzatok újjáélesztése legyen és az új Magyarország közélete a megújhodott és életerős önkormányzatokra épüljön fel. Ez lehet egyedüli alapja az egészséges nemzeti közvéleménynek, ami nélkül elképzelhetetlen az egészséges nemzeti öntudat is. Szívleljük meg Kossuth Lajos intelmét, aki egyik Torinóban nála járt küldöttséggel üzente a nemzetnek, hogy féltékenyen vigyázzon az autonómiákra1, mert egészséges és erős autonómiák nélkül a parlamentárizmus nem ér semmit. Ferdinandy László dr. Torda városa Farkas István személyében a legutóbbi tisztújításon magyar embert választott meg alpolgármesterül. A felsőbb hatóság <a választást megsemmisítette- Az új választásra a magyar tanácstagok már nem kaplak meghívót s Farkas kibuktatásával oláh alpolgármestert választottak. Lőcsén három eve nem működött a képviselőtestület, mert azt a minisztérium feloszlatta és kormánybiztost állított a város élére. Végre most, június hóban újra saját képviselőivel vezettetheti városát a lakosság, amennyiben kiírták a választásokat. 6