Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az osztrák alsó- és középfokú oktatásügy legújabb rendelkezései

Az osztrák alsó- és középfokú oktatásügy legújabb rendelkezései Az osztrák- közoktatás élén sokáig átlőtt Schuschnigg, a jelenlegi kancellár. Hivatalosan ma is kezében tartja az oktatást, de a tkulluszmmiszteriutn tényleges vezetője Pertuéiállamtitkár, aki a közelmulban hozzánk is ellátogatott. Az u nevükhöz fűződik a legifjabb iskolareform, mely igyekszik minden tekintetben a mai osztrák állapotokhoz alkalmazkodni. SzeUemét tekintve, teljesen eltűnt belőle a forradalmi időit nyoma és nevelési szempontból is alkuimuzkodoll uz ország viszonyúihoz. Az új tantervek bevezetésükben hangsúlyozzuk a valláserkölcsi szettemet, a hazafias érzést, szociális gondolkozást és néphűséget. S e követelmények /elsorolása nem frázis, hanem a mai osztrák állaniszeltem tükörképe. Ma világjelenség a főiskolák túlzsúfoltsága, ami az utolsó évek reakciójával még nem szűnt meg végérvényesen. Ez két-, ségkívül a társadalmi emelkedés vágyának, de emellett a pályaválasztás nehézségeinek in egyik, megnyilvánulása. Sok szülő uz álláskeresés közvetlen nehézégeitöl félve halasztja el a döntést és Íratja be gyermekei a főiskolára, eselleg egyikmásik azt reméli, hogy az' évek folyamán javulnak az állapodtok. Peaig a mai időkben nem szabad javulásra számítva, uzl ölhetett kezekkel várni. Az osztrákok legújabb intézkedéseikkel már az elemi iskoláknál kezdenek szelektálni. A szelekció azonban nem keresztezi a magasabb kultúrpolitikai eseményt. Ha azi elemi, polgári (náluk Hauplsehule) és a. középiskola legújabb tantervét az összes bennük található rendelkezésekkel együtt végigtekintjük, világosan látjuk e két szempont összliangját. Az energia szét forgácsolását mindenképpen meg akarják akadályozni, ezért — különösen alsó fokon — a tantárgyakat a minimumra redukálták. A középfokú oktatásnál viszont teljes egészében megtartották a három iskolatípust, tehát a korai specializálódást akarják elősegíteni. Útját akarják azonban állani nemcsak a főiskolák, hanem egyúttal a középiskolák, sőt polgári iskolák indokolatlan túlzsúfoltságiinak. A kiválogatást pedig a tényleges eredmények alapján akarják piegejteni. A polgári iskolába való lépésnek a négy elemi elvégzése az előfeltétele, vagy ennek hiányai a tizedik életévet betöltött tanulóknál a felvételi vizsga is pótolhatja. Viszont az arra nem alkalmas gyermekeket a IV. elemi után, a törvény értelmében el lehet zárni a polgári iskolába való lépéstől. Ez' esetben egy népiskolai jellegű, háromosztályú iskolában, (az ú. n. Abschlussklasse) folytatják tanulmányaikat, amelynek kedvező elvégzése esetén újabb vizsgával visszatérhetnek a IV. polgáriba. (S valóban helyesebb ennek az intézményes szabályozása, mintha egyénileg próbáljál; a szülőkéi meggyőzni, ami sokszor nehezen sikerül.) A tanári karra a törvény más jogot is átruház, amennyiben megengedi, hogy a polgáriban \nem megfelelő előmeneteli felmutató diákot átutalják c felsőbb fokozatú népiskolába. Viszont innen a három év befejezése előtt is át lehet, a félév végén, lépni a polgáriba megfelelő vizsgára!. Tehát nincs itt s:ó elhamarkodott és régleges intézkedésről. Az Abschlussklasse tantérre igen egyszerű. Minden osztályban van heti hét (német nyelvi Óra, idegen nyeled egyáltalán nem tanítanak. A történélem és földrajz (Erdkunde) egy tantárgyon belül szerepel; itt az elméleti anyagon kívülaz idegenforgalom jeleni őségéit tanulják. (Tehát a mai osztrák kultúrpolitikusok ezt mindenki részén' szükségesnek tartják.) A természetrajzot és a természettant szintén egy tárgy keretébe vonták ÖSSZe. Heti öl órában szerepel a számlán és mértan (szintén egy tárgy), ezenkívül a kötelező heti két hittanórán kívül a rajz, női kézimunka, torna és ének egészíti ki ezen osztályok tantervét. Mint fakultatív tárgy szerepéi a háztartástan is. Ezekben látjuk körvonalazva azon minimális követelményeket, melyek nélkül nem szabad az iskolából kikerülni st\nkinek. Csak a gyakorlat fogja igazolni ennek helyességét, de minden pedagógiai tapasztalat amellett szél, hogy a mai időkben ezt a minimális ismeretanyagot minden egészséges gyermekkel el lehet sajátíttatni. A polgári iskolánál; sem leln i az a hivatása, hogy a szellemi vezetőréteg kiképzésében részt vegyen. Nem is a szellemi középosztályt képviselik uz innen kikerülők, hOfnern összckölöréteget jelentenek a legalsóbb társadalmi rétegek és a szellemi középosztiíly között. Az iskoláztatásnak tehát itt is a gyakorlat inal, kell lennie, anélkül, hogy bizonyos ntagasabbrendű szempontokat figyelmen kívül luigyna. Az elméleti anyag nyújtása különösen a mai időkben jelentős, hogy a polgáriból kikerüli egyént se kerílhesse hatalmába a politikai demagógia, amur talán a félmüveilek hajlamosabbak a teljesen iskolázatlanoknál, A történelmi, földrajzi és más hasonló irányuló iskoláztatás e szempontból különösen fontos. Az új osztrák tantervben kevesebb a tantárgy, mint a mi polgári iskolánkban, ami bizonyos mértékig különböző lielyzetünkkel is magyarázható, hiszen a német nyelv kizárólagos tudásával sokkal inkább lehet boldogulni, mint a magyar nyelével. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az osztrák polgári iskolában is szerepelnek idegen nyelvek, mint rendkívüli tant ár g y ak, teliát az osztrákok is számítanak arra, hogy földrajzi helyzetüknél fogva sok esetben nem lesz, elegendő egy nyelv tudása, még azoknál sem, akik nem készülnek tudományos pályára. Ezért vezették be rendkívüli tantárgyként a kisebbségi nyelveket (horvát, cseh, szlovén és magyar); tehát számolnak azzal, hogy u gyakorlati pályán lévő egyének cgyrésze leényteten lesz az ország liatárain kívül keresni boldogulást. A gyakorlati pályáim elhelyezkedők számára bizonyos magasabb kultúrigények kielégítéséi is lehetővé teszik: a francia, angol és olasz nyelvoktatás is szerepel a rendkívüli tantárgyak között. A rendes tantárgyak között a német nyelvet heti 20 órában tanítják. (Nálunk a magyar nyelvre csak heti 16 óra jut.) Hiányzik az osztrák polgáriban a nálunk is igen kevés órával képviselt mezőgazdaság. Egészségtan és közgazdaság szintén nem szerepel az új osztrák polgári ikolai tantervben, míg a nálunk szintén alig szóhoz jutó jogi alapismeretek olt az ú. m>. »Bürgerkunde<.<-n belül kapnak szerepet. E tárgy az utolsó osztályban szerepel és főhivatású az osztrák öntudat megerősítése, amit természetesen e tárgy önmagában nem biztosithat. Már az I. osztályban tanulnak az új Ausztriáról, ezenkívül ez az iskolatípus is tanítja a földrajz (Erdkunde) keretében az idegenforgalmat és Ausztria idegenforgalmi hivatását. Tanulnak a polgáriban a különböző államformákról is, valamint Seipel és Dollfuss történelmi jelentőségéről. Kiemelendő még a tantervből u természettan (vegytannal összevonva). A testedzéshez a katonui kiképzést megelőző gyakorlatok (VormilHürische Ausbildungj kapcsolódnál;, amiről még alább szólunk. A középiskolák tanterve az előbb említettektől teljesen elütő és sok tekintetben fenn akarja tartani a kapcsolatot a háború előtti időkkel. Ennek hivatalos célja az általános műveltség nyújtása és a főiskolákra való előkészítés. A polgárinál említeti biztosítószelepekkel a középiskola tanulóifjúságát szintén megrostálják, de ezenkívül azt is akarják, hogy a középiskolába juloll tanuló megkapja azt a szellemi kiművelést, mely a főiskolára előkészíti. A világnézeti célkitűzés megegyzeik a polgárival, de ezt kiegészíti több más követelmény. A tudományos kiképzés mar nem merülhet ki bizonyos ismeretek nyújtásában, hanem kiegészül a tudományos gondolkozás kifejlesztésével. A tanterv aláhúzza a megfigyelőképesség kifejlesztését. ítélethez és következtetéshez való hozzászoktutást, továbbá a lezárt és még kétes tudományos ismeri lel; megkülönböztetései. Fenntartották a három iskolatípus!, a gimnáziumot, reálgimnáziumot és reáliskolát, teljes eledeli lényegénél; megfelelően, leányiskoláknál pedig a lyccum és felső leányiskola szerepel a gimnázium mellel!. Mindenhol teljesen elkülönül az alsó és felső tagozat, tehát számolnál; azzal, hogy többen nem juijui.. vigvj a nyolc osnialyt. A h&rcmftU fmkv, tpir-kclu a klasszikus kiképzési, a modern nyelvel; elsajátításéit, illetve a magasabb technikai készség kifejlesztését akarja elősegíteni. A humanisztikus gimnáziumban a latin nyelv lanítása nyolc évem át tart s a görögig a III. osztályban kéziül; tanítani. Élő idegen nyelv CSak a felső osztályokban szereltei. A reálgimnáziumban a görög helyei! élő idegen nyelvel tanítanak; míg a reál speciális jellegé/ a matematika óratöbblete (24 óra helyett összesen 32) és a 10 óra ábrázoló mértan domborítja ki. Aki tehát bármelyik iskolaformál sikerrel elvégzi, az valóban megkapja a főiskolára való komoly előkészítést. 34