Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Eckhardt Tibor külpolitikai előadása a Deák Ferenc Társaságban

utazás körülményét is támadó jellegnek minősítettek, mely megadja nekik a katonai közbelépésre a jogot. Amikor a szerződések mögötti lényeget keresem, akkor a legjellegzetesebbnek a kisantant szerződését kell szemügyre venni. Ez létrejött 1921-ben a restaurációs kísérletekkel szemben és ebben két olyan tény van lefektetve, melyet a tárgyilagos gondolkodó nem ért meg es nem találja meg az erre való jogcímet. Az egyik az, hogy Magyarországon a restaurációt bármilyen Habsburg szamára szerződésszegésnek tekinti. A magyar királyi tron betöltése kizárólag magyar belügy. Bennünket a visszautasítás joga illet meg, mert a magyar államfő, a magyar államforma kérdését, vagy a trón betölteset a kisantant nem tekintheti casus bellinek. A másik kifogásunk abban van, hogy a magyar revíziós politikai akciót is katonai intézkedések megtételére használhatja fel. ly/. egyenes megtagadása az alapokmány 19. szakaszának. Amerikában a szenátusban hallgattam a Kellogg-paktum beiktatásának tárgyalását és ekkor megállapítottam, hogy a kisantant egy rezervációval élt, mely szeri;it az általuk kötött semlegességi szerződés megváltoztatás i nem tekinthető a paktum megszegésének. Borah szenátor felkérésemre kinyomozta ennek a megállapodásnak az eredetijét, amely erkölcsileg és politikailag a béketörekvésnek a teljes megtámadását jelenti. Ezt a rezervációt az amerikai szenátus nem fogadta el, de ilyen rezervációk okozzák a mai szörnyű zavarokat. — Hogy meddig tartanak ezek az összefogások, erre jellemző, hogy a francia-olasz barátsági szerződésben foglalt területátengedések ellen a Balkán-blokk nevében Törökország tiltakozott azon a címen, hogy neki területi engedmények nyújtásához beleszólási joga van, — Ebben a viharelőtti szélcsendben julott el a világ oda, hogy a népszövetségi hipokrízis reakciójaként uralomra jutott a nemzeti szocializmus. A nemzeti szocializmust a képtelen és tarthatatlan nemzetközi helyzel teremtette. Ha békés megállapodások helyett az erő akar uralkodni, akkor egy 65 milliós nép szamára nem marad inas hátra, mint az egj oldalú cselekvés. Ezért erősödik a Hitler kancellár úr rendszere. Németország' ma azt a dinamikus erőt jelenti, mely nem hajlandó elismerni azt, hogy másodosztályú állani, mely nem hajlandó az európai tarthatatlan status epiot a maga testén megtűrni. Barthou nevéhez fűződnek az együttes biztonság jegyében megszületett szerződések, amely; k a németekkel szemben való védekezésül Szovjetoroszországot behozták a Népszövetségbe, maguk után vonták a franciaszovjetorosz és a cseh-szovjetorosz szerződést. Amikor ezt a kérdést tárgyalták a Népszövetség tanácsában, Barthou és Honon angol külügyminiszter között éles ellentétek támadtak. Két jogos álláspont ütközött azon a tárgyaláson össze és mert a német álláspontot kétségbevonni nem Lehetett, nem lehet elzárkózni ama francia felfogástól sem, hogy a 65 milliós német nép egyenjogúsága túlsúlyt jelent a francia biztonsággal szem I,ni. Barthou hozta létre a Balkán-blokkot, hogy a kisantanttal együtt vasgyürübe zárja Németországot. — A francia-orosz szerződés formájában nagy változást jelent. A szerződés értelmében ugyanis a szerződő felek nem kötelesek bevárni a Népszövetség döntését a támadó megállapítására nézve. Szóval valóságos békebeli katonai véd- és dacszövetség) szerződés. Ezért ítélem meg ezt a szerződést imint rendkívüli súlyos megállapodási formát. Az európai civilizációra halálos csapást mér az ázsiai Oroszországnak Európába való betörése. Lloyd George maga is azt mondta, hogy ha a szovjet betörne Németországba, az a világ pusztulását jelentené. Magyar szempontból is veszedelmes ez a szerződés, mert Magyarország Európa védgátja volt az oroszok ellen. AziOsztrák-imiagyarimonarchia mozigósítása egyedül alkalmas volt, hogy a krimi háborút befejezzék. A Kárpátok gerincén őrt álltunk Oroszországgal szemben, most Románia, mint laza áteresztő nem tudja feltartani az oroszoknak Európáiba való útját. Harmincnyolc repülőteret épít Oroszország a határokon. Miért? Hogy a pánszláy mozgalimat újból felélessze. Ilyen esetben jogosult a pán germán mozgalom, amelyhez aztán Ausztria is faját érdekében csatlakozni kényszerül. Az oroszokkal való szerződés az önálló Dunavölgy tökéletes bukását jelenti. Most. amikor Ausztria, felállítja a hadseregét, csodálatos, hogy a román külügycr.'iniszter erre azt mondja, hogy ez a béke oszthatatlanságának a i.negsértése. lAz ilyen hipokrízis az, mely jogosan termeli ki a bizalmatlanság' atmoszféráját. Ez a konfliktus, ami mosl van Európában, a világháború óta legsúlyosabb konfliktus. Hitler kancellár úr javaslatai tárgyalási alapot nyújtanak arra, hogy a békét biztosítsuk az élet tenmészetes gyakorlati következményeihez való józan alkalmazkodás által. Hízóin abban, hogy az angolok megtalálják a megoldás módját és így jutunk el a béke új konstrukciója felé, amikor a kikényszerített béke helyett a megegyezéses békét lehet megalkotni. A francia politika ma kijátszotta az utolsó ütőkártyáját és a francia nép békeszerető politikája lehetővé teszi, hogy a jogi formáktól ellentétes, de az igazság elvéhez ragaszkodó új békék teremtődjenek. — V'iisszaeimlékezem Loval szavaira, akinek józan eszét és jószándékát magam is örömmel élveztem, de aki ezt a szót, hogy igazságosság, soha sem mondotta ki. A világ békéje akkor fog megszületni, makor a vezető francia államférfiak is élnek ezzel a szóval és érvénycsül az isteni törvény, mely az igazságosságon alapul és amelyet az ember által alkotott törvény nem változtathat meg. Világosan látom az új három elvet, jogegyenlőség, teljes viszonosság és igazság biztosítása. Ezen a három elven jutunk el a megegyezéses békéhez, mert ha ezt nem valósítjuk meg. a háború fúriái újra rászabadulnak erre a világra. A hosszas tapssal jutalmazott előadásért a Társaság neveiben Ferdinády László dr. mondott köszönetet. Az abszolutizmus földtehermentesítése Magyarországon Irta: Bernát Gyula. (Bp., Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, 1935., 295 1.) A magyar föld történetének egyik legkiemelkedőbb mozzanatát kíséri végig ez a könyv. A szerzőnek e tárgykörben már megjelent dolgozatait e monográfia teljessé egészíti ki, amelyben eggyé dolgozza a történész szemével, a korabeli szerzőknek, Korizmics Lászlónak és Galgóczy Károlynak főleg lapokban megjelent gondolatait. Tisztázni kívánja a birtokpolitika intézkedéseit. Kiindulópontja az, hogy e korszakalkotó intézkedések kezdeményezői még a reformországgyűlések voltak s az abszolút kormány hajtotta azokat végre. Az elgondolás és a végrehajtás között, kétségtelen, nem volt összhang. Ennek felderítését kívánta a szerző végrehajtani, az azóta megnyílott osztrák császári levéltárak anyagának átkutatásával. Szélesen foglalkozik a földtehermentesítés hatásával, mely négyirányú: a volt földesurak úrbéri jogosultságai megszűntek — kártérítés ellenében, a közteherviselés eddigi rendszere megváltozott, a termelési költségek emelkedtek s végül a földbirtokok tőkeszükséglete megnövekedett. E szempontok tekintetbevételével arra a meggyőződésre jut a szerző, hogy jelentős károsodás érte a birtokos réteget; a megváltásra került úrbéri birtokok értéke 700 millió forint volt, ezzel szemben a földtehermentesítési kötvények 220 millió forintot tettek ki. Az adóteher megkétszereződött. A termelési költségekre vonatkozóan a Gazdasági Lapok számításai szerint egy hold búza 'költségei 6 forintról 22-re emelkedtek. Végül a hitelnyújtás forrásai: az osztrák jegybank, a takarékpénztárak, hitelt egyáltalán nem, vagy alig nyújtottak, miután hat százaléknál magasabb kamatot nem szedhettek, viszont a betétek után öt százalékot kellett fizetniök a betevőknek. Ez a hiteléletnek oly beteges tüneteit idézte elő, hogy pl. az 1856—1859. években a pesti takarékpénztárak 150 millió forint értékben számítoltak le váltókat, jelzáloghitelt azonban csak 11 millió forintot nyújtottak. A földbirtok így a bécsi piac váltóhitelezéseit volt kénytelen igénybevenni. S ez az oka, hogy az »abszolutizmus magyarországi birtokpolitikai jogalkotása az általa hangoztatott célt, vagyis a mezőgazdasági termelésnek és értékesítésnek fejlesztését nem tudta elérni. Szerzőnek — ama vitatható felfogása mellett, hogy a parasztság részére való földjuttatás megérte-e azt a nagy rázkódtatást, amelyet a magyar föld ép ezáltal szenvedett — érdeme az adatok nagy tömegének felderítése. Már sok, eddig ismeretlen adalékánál fogva is nyeresége agrárpolitikai irodalmunknak. (M.) 28