Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Néhány szó a "történelmi" magyar alkotmányról

záért valóban önfeláldozóan küzdő peticiouiálóknak kell megfizetni! * (Bethlen István és Eckhardt Tibor) szigetvári beszédei kristálytisztán mutatják a magyar nemzethez méltó kibontakozás útjait a mai sivár, meddő és veszélyes politikai helyzetből. A bukás felé egyre rohamosabban hanyatló Nep-rendszer kétségbeesetten nézi a becsületes, titkos választójog elvi alapján megkötött szövetséget, s a szubvencionált sajtó végső erőfeszítéseket tesz, hogy ennek a rendkívüli súlyú együttműködésnek .az őszinteségét kétségbe vonja. Nem szükséges, hogy érdemben foglalkozzunk azokkal a sületlenségekkel, amelyekkel ez a sajtó igyekszik megszolgálni a magyar adófizetők zsebéből neki nyújtott s havonta ismétlődő nemzeti ajándékot. Hanem inkább idézzük a Független Kisgazdapárt hivatalos lapját, amely így ír Bethlen Istvánról: »Szemben állottunk vele. Most ott áll a szigetvári szószéken s beszédében lángol és izzik a magyar élet minden nagy kérdése. Az érzésünk az, hogy a mult esztendei nagy csalódások után önmagával is nehéz küzdelmet vívott, míg levonta a tamulságokat, amelyek Szigetváron kirobbantak belőle. Az országra, a magyar népre gondolunk s egyetlen kívánság él bennünk: olyan férfiakat adjon az Isten ennek a sokat szenvedett nemzetnek, akik túl minden egyéni szemponton, politikai taktikán és hatalmi vágyon, a néppel szorosan összeforrva készítik elő a tisztább és boldogabb magyar jövendőt.« Ezeket mondja a ^Független Kisgazda« Bethlen Istvánról és Eckhardt Tibornál való együttműködéséről. A fogadatlan prókátorok tehát hiába akarják az ő kézfogásukat másként értelmezni, mint ahogy azt maguk a legilletókesebbek értelmezik. Budapest hatása a környékbeli földárak és művelési ágak alakulására Irta: Bodor Anlal dr. (Bp; Statisztilcai Közlemények 04. kötet, 4. sz. 1935. 84. I.) A 18—19. századbeli adóösszeíró közegek szerint értéktelen és haszontalan pusztasúg, homokbuckák és mocsár, árterület, mely legföljebb sovány birkalegelőnek használható, — a főváros mai környéke. Azóta itt kertvárosok, szőlők, gyümölcsösök, belterjesen müveit szántóföldek támadtak. A községele mindennemű viszonylatában, gazdasági és települési alakulásában látni fővárosunk hatását. E hatás a községekre nézve inkább exogén, de visszahat a főváros közlekedési, építkezési, élelmezési politikájára. \ A Duna balpartján 56, jobbpartján 38, a főváros környékéhez sorolható helység van, közülük 7 város. Szerző a föld- és telekárak alakulását az 1800 körüli időktől fogva vizsgálja, az újabb időkben már a kataszteri szorzószám szerint. A nyolcvanas években a föld árát a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosára értékelték. A háború után 40— 50-szeres volt a szorzószám. Mivel a földreform — földek árának megállapításánál, 1929-ben 00-as, és a gazdavédelmi rendelkezéseknél legutóbb 40-szeres volt a szorzószám, látjuk, hogy igen korán ' találkozunk a környékbeli községekben 60—80, sőt 100—150 szorzószámokkal; ez utóbbiak a Budapesttel közvetlenül szomszédos községekben szinte állandóak. A munka részletesen bemutatja helységröl-helységre a művelési ágak alakulását is. Az Jllyefalvi Lajos dr. szerkesztésében megjelenő ^Statisztikai Közleményeké sorozata liasznos munkát folytat, lia a hasonló, Budapesttel és környékével foglalkozó monográfiák kiadására módot nyújt. (r.) (Egyetlen képviselő) lépett ki a kisgazdapártból, amikor Gömbösék hatalmi törekvései és Eckhardt Tibor alkotmányos népi felfogása között végleg választania kellett. Most tehát választott. * (A választójogi törvény módosítását) kívánja Sulyok Dezső képviselő legutóbb bejegyzett indítványa, mely nemcsak az egész ellenzéknek, hanem minden jóérzésű és el nem tompult erkölcsi érzékű magyar embernek követelését fejezi ki. Az a már rendszerré vált eljárás, hogy a bírósági ítéletek elől lemondás útján menekülnek a törvénytelen eszközökkel szerzett mandátumok »birtokosai«, szinte a közigazgatási bíróság részéről nyújtható jogorvoslatot teszi illuzórikussá,, vagy legalább is annyira megdrágítja, hogy eleve elmenjen a kedve mindenkinek attól, hogy a jogos bírósági megtorlás »kellemetlenkedésévek zavarja a hatalom kegyéből torvényhozóvá ütött képviselők kényelmét. És hiába követeli a magyar társadalom túlnyomó többségének arculütött és megcsúfolt erkölcsi érzéke, hogy vége vettessék ennek, a nemzet türelmével és a bíróság tekintélyével packázó játéknak, melynél demoralizálóbbat még kitalálni is nehéz lenne, — alig kétséges, hogy Sulyok Dezső indítványa süket fülekre fog találni a kormánypárton. Csupán arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen indokolást fognak kitalálni az indítvány elutasítására! Az ellenzék hivatása, hogy ennek az indítványnak az elutasítása kapcsán minél hívebb képét fessék meg a mai rendszer erkölcsi felfogásának, minél intenzívebben vetítsék a nemzet közvéleménye elé, és minél maradandóbban rögzítsék meg a történelem ítélőszéke számára, melyre olyan nagyhangon szeretnek hivatkozni. Pedig ez az elérhetetlen magasiságban elképzelt fórum a mai gyors tempójú korban többnyire még a szereplők életében hoz marasztaló ítéletet! Feisődunántúii természeti emlékek (Különlenyomat az »Erdészeti Lapok« 1934. évi VII., VIII-IX., X.-XI., XII. és 1935. éwi II. és III. füzeteiből- 1—113. lap, 34 képpel.) Földvár y M i I: s a )»iniszteri tanácsos, kaposvári erdőigazgató igen értékes munkát teljesített értekezése megírásával. Fáradhatatlan szorgalommal, nagy utánjárással és kutatással gyűjtötte össze anyagál és az erdészeti irodalomban elsőnek ismerteti Felsődunántúl természeti emlékeit. Az összegyűjtött anyagot a szerző következő fejezetek szerint tárgyálja: A) Védelmi területek, tájrészletek, rezei-rációk. B) Nevezetes, ritka növényei: lelőhelyei. C) Érdekes, ritka, állatok tartózkodási helyei. D) \ Történeti nevezetességű mondás, legendás, kegyeletes fák. E) Nagyméretű öreg fák és facsoportok. F) Külföldi, különleges, rendellenes növésű fák. G) Nevezetes forrásai:. H) Érdekes, szép sziklák. I) Barlangok J) A föld felület sajátságos alakulása. K) Vízesések. A munka nemcsak erdészeti irodalmunknak nyeresége, de kiváló beccsel bír a gyakorlati turista szempontjából is, aki Felsődunántúl vidékeit járva, a vidék szépségeit, szebbnél-szebb természeti emlékeit, nemcsak külsőién, de a dolgok lelke mélyére hatolva meg akarja ismerni. Mert a vidéknek, a fáknak, barlangoknak, vízeséseknek is van lelkük. E könyv legnagyobb érdeme, hogy ezt a lelket ismerteti meg velünk. NAGYSZÖLLOSÖN a statisztika szerint csal: 21% a magyarság számaránya, mégis a városi könyvtárból 90%-ban magyarnyelvű könyvet vetlek ki. 26