Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Egyenjogúság és revízió

is. Nem gondolja a francia külügyminiszter úr, hogy ennyi önmegtagadást és hiperaltruizmust talán mégsem volna szabad követelnie azoktól, akik jóformán mindent elvesztettek? Lehetségesnek tartják Párizsban, hogy Magyarország például kölcsönösen segítséget vállaljon, a cseh-német, a lenKatonai irodalom Katonai évkönyv. Irta: nemes Erdős László m. kir. százados. (Bp„ 1936. Gergely R kiadása, 242 1.) A huszár szó és a magyar huszárság- eredete. Irta: Nemes-Dedvnai Zsuffa Sándor. (Bp., 11)36. Madách könyvkiadó, 111. 1.) Az osztrák-magyar dunai hajóhad a világháborúban. 1914—1918. Irta: Wulff Olaf m. kir. folyamőr-főkapitány- (Bp., 1936. Madách könyvkiadó, 222 1.) A magyar ikönyvtermós gazdag választéka joggal támasztja fel a kérdést, miért voltak eleddig katonai munkák abban oly gyéren képviselve. Amilyen indokolt e kérdés, épp oly örvendetes azonban, hogy épp a közelmúltban három munka is megjelent, szinte egyidöben. E három mű céljában és jellegében teljesen különböző. Közös nevezőjük pusztán az, hogy katonai a tárgyuk; Azonban az évkönyv ismertető jellegű, véleményt nem fejez ki. Lexikális módszerénél fogva nagy területet ölel fel, ami természetesen engedményeket kíván szerzőjétől a tárgy elmélyítésének rovására. A másik két mű monografikus készségű. Különbözőségük azonban szintén tárgyukból folyik. A huszárságról írottnak területe szűkebb, tárgyalásmódja nem csupán katonai szempontok figyelembevételével történhet: hadseregtörténeti és szervezési ismertetés kapcsán, — hanem etimológiai, etimológiai és alkotmányjogi vizsgálatokat is kell szerzőjének végeznieA dumai hajóhad c. mű viszont — történetírás, ebben a formájában — mondhatjuk: monumentális memoár. A katonai évkönyv 67 állam és azok összes gyarmati haderejét, katonapolitikai és katonaföldrajzi helyzetét ismerteti. Bevezetőül általános vonatkozásban tárgyalja a hunvédelem struktúráját, a hadseregvezetés, a haderőszervezés módját, egyéb fegyveres testületek elveit. Foglalkozik a katonai előképzés és a hadseregen kívül való katonai kiképzés kérdéseivel. Ez általános rész után részletes felsorolásban ismerteti az összes katonai hatalmak szárazföldi, tengeri s légi adatait. Taglalja az egyes államok fegyverzetét, tiszt- és altisztképző rendszereit, hadkiegészítési ós felállítási módjait. Az egyes államok erejének részletes ismertetését igen becsesnek mondhatjuk. Hitelesnek is el kell fogadnunk, mert az ide vonatkozó külföldi tszakirodalam erős felhasználásával készült. Helyesen telte azt is szerző, hogy plasztikusan állította elénk azokat a fájdalmas arányokat, amelyek köztünk s más államok között fennállanak s kimutatják, hogy majd minden állammal szemben mily csekély az erőnk. Hiánypótló, nélkülözhetetlen kézikönyv minden művelt érdeklődő számára. A huszárságról írott mű a magyar haderő egyik legdicsőségesebb fegyvernemével foglaLkozik, széles* a tárgyát minden irányból megközelítő alapon. Hadseregtudományunkban e tárggyal ezideig inkább csak gyel-cseh, a román-orosz-jugoszláv határokért, vagy a bolgár és szerb határokért, nem is szólva Magyarország trianoni határáról? A francia tervnek ezek a súlyos tévedései alapjában rendítik meg az ogész javaslat hitelét. Avar Béla. cikkekben, értekezésekben foglalkoztak; indokolttá tes/.i a nagyobb igényű munkálkodást most már egy mások meggondolás. T. i. az, hogy homogén nemzeti hadsereg pusztán a világháború óta áll fenn s ennek alapkérdéseit tisztázni valóban korszerű'és szükségszerű feladata katonaíróinknak. Szerző kezdetül a huszár szót igyekszik nyelvészeti úton tisztázni és itt jut már a konklúzióra — helyesen, — hogy ia magyar huszárság nem délszláv eredetű, ők csak legfeljebb ennek emberanyagát szolgáltatták, de ezt is részben. Tárgyalja hadszervezetünket egész az Árpádházi királyoktól kezdve; majd, — hogyan fejlődött a lovasság a nyugati népeknél, a szláv népeknél. Vizsgálat tárgyává teszi, mely befolyást gyakorolt a többi európai hadsereg a magyarra s viszont. Foglalkozik a huszárság fegyverzetével, lóállományával. Végül újra nyelvészeti alapon kutatja, hogy írott emlékeinkben mikor fordult elő először a huszár szó ós ez mikor keletkezett- Alkotmányjogi vonatkozásban becsesek fejtegetései a mindenkori királyi s nemzeti hadsereg különbözőségéről és jellegéről. Mind e tulajdonságai a könyvet értékes munkává teszik, egy filológiai és történeti tudással rendelkező katona-író becsülésre méltó tudományos művévé. Wulf Olaf könyvét azért is nevezhettük memoárnak, mert mint a volt cs. ós kir. folyamhaderőnek egyik parancsnoka, altengernagy, — közvetlenül résztvett irányitólag a hajóhad ténykedéseiben. 1917-ben szerző már egyszer kiadta a hajóhad történetét, e művében ezt a részt is felújítva, a teljes hadtörténetet közli. Sok dicső lapja elevenedik fel a háborúnak. Amint 1914 július 29-én a háborút a monitorok kezdték meg s 1918 októberében ők fedezték a visszavonulást... Sabac, Progar, Jarak, Belgrád, Turn-Szeverin, Rjahovo és még számos haditény fűződik flottilánk zászlajához; hajóink magatartása nemcsak a harcban volt példás, hanem az általános védelemben: a folyamátkeléseknél, a szállítmányok biztosításánál is. A hadműveletek minden ágában dicsőséggel küzdött kisszámú hajóparkunk, amely mint olvassuk: »azáltal, hogy a dunai hajóhad élet- és véráldozatokkal három hatalmas folyamátkelést fedezett és támogatott, a szerbeket a Száva jobbpartján megállásra kényszerítette, a Mackensen-hadsereg hátába és oldalába tervezett veszedelmes támadást vakmerő rajtaütéssel meghiúsította, a Duna nagy hajózási útját kétszer felszabadította, végül a Fekete-tengeren katonai támogatást nyújtott, — a világháború történetében tiszteletreméltó helyet érdemel -..« \ Valamennyi hadi esztendőnek, 1914—1918-ig részletes történetét nyújtja e könyv, amelyet kiegészít a hajóhad parancsnoki és tisztikari jegyzéke is, továbbá a hajóhad hadrendje is. Elvezetésen megírt, egyben a legteljesebb szakszerűséggel is rendelkező könyv ez, amelyet nemcsak a szakember, hanem mindenki haszonnal forgathat. A szárazföldi haderőről eddig megjelent számos munka mellett igaz hiányt tölt be. ; , < . < (—r. —e.) 6