Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A telepítés számszerű képe

iis holdon tervezett telepítés 30 évre oszlik meg, egy évre tehát 22.700 kat. hold felosztása várható. Ez a mennyiség alig- lépi túl az évente természetes úton elporladó nagybirtoki terület mennyiségét. Még kisebb jelentőségűvé zsugorodik a telepítés kérdése, ha azt a pénzintézetek és magánosok által végzett parcellázások évi adataival is összevetjük: 1930- ban 12.426 kat. holdat parcelláztak 1931- ben 14,283 « ' « « 1932- ben 16.583 « « « 1933- ban 6.681 « « « 1934- ben 5.594 « V « « a 32 és 33 évek közötti nagy esés a gazdasági válság és a gazdálkodási lehetetlenülés idejével esik egybe, így normális gazdasági viszonyok mellett, különösen, ha az államhatalom a parcellázási, tagosítási és útépítési kérdéseket egymással összhangban és a parcellázások érdekében kezeli, évi 18—20.000 kat. hold parcellázás kontemplálható anélkül, hogy ez az államhatalom különlegesebb az eddigi szokásokon és törvények rendelkezésein túlmenően beleavatkoznék a földbirtok elaprózódásának kérdésében, vagy ott anyagi érdekeltséget vállaljon. A természetes birtokmegoszlási folyamatot elősegíteni azért is célszerű, mert ez a zökkenésmentes átmenetet biztosítja. A telepítés mai pénzügyi megalapozása is határozottan csalódást kelt. Gondosan elhallgatják, hogy ugyanakkor, mikor az állam évi 2—25 millió pengőt a telepítés céljára előirányoz, oigyanakkor megszünteti az elővásárlás eddigi költségvetési fedezetét. És nézetünk szerint nem volt helyénvaló a széleskörű telepítés felvetésének és a köztudatba vetésének kérdése az előtt, mielőtt azok számszerű lehetőségeivel a felelős tényezők tisztába nem jöttek. Igaz, hogy így kevesebb és főleg kevésbé demagógikus anyag lett volna politikai célokra fölhasználható, viszont kikerülhető lett volna, hogy a most kiderülő korlátozott lehetőségek következtében az igények restringálása, és a felkavart kedélyek lecsillapítása komoly gondot okozzon. Nem hihetjük, hogy a törvény előkészítésében közreműködő szakemberek között ne akadt volna, aki a számszerű lehetőségek itt bemutatott viszonyaira föl ne hívta volna a kormány figyelmét. A feltűnni vágyás érdekében minden eszközt könynyelműen felhasználó propaganda mégis felelőtlenül és a következmények viselésének veszélye nélkül terjeszthette a hiú ábrándokat. Pedig a hivatalos szakemberek előtt az itt közölt számszerű eredmény nem lehetett titok és biztosra vesszük, hogy erről a kormányt kellőképpen tájékoztatták is. Ma mégis az a helyzet, hogy a javaslathoz csatolt indokolás Kormányzói jogkör és a kormányzóhelyettesi intézmény címen cikket közöltünk mult számunkban, melyre vonatkozóan Egyed István egyetemi professzor úrtól a következő levelet kaptuk: »Az Or>zágút« most kézhez kapott számában olvasom »A kormányzói ;jogkör és a kormányzóhelyettesi intézmény* című cikket. Ez a cikk a kormányzói jogkör kiterjesztését kizárólag az országgyűlés elnapolása és feloszlatása tekintetében kívánja. Minthogy az 1933:XXIII. tc. az országgyűlés elnapolása, berekesztése és feloszlatása tekintetében a kormányzónak a teljes királyi jogkört biztosította, az említett cikknek óhaja tárgytalan.« szerint 4,770.580 kat. holdnyi nagybirtok területén teremtettek tulajdonjogi és üzemi bizonytalanságot, és hozták a kormányzattal függő helyzetbe e birtok területek tulajdonosait, anélkül, hogy e kárnak ellenértékét a javaslatban megtalálhatnék. Ezért aggodalommal kell gondolnunk a telepítés eszméjével felkavart indulatokra, és arra a nemzetgazdasági veszélyre, amely a nagybirtok bizonytalanná vált sorsa következtében hatását éreztetni fogja: a gazdálkodás színvonalának hanyatlásában és a munkaalkalmak csökkenésében. A mai telepítésből várt szociális előnyök csak kicsiny számú és vagyonnal már némileg rendelkező népesség számára lesznek érezhetők. E kis réteg érdekében idézte elő a kormányzat a fenti aggodalmas momentumokat. Viszont mi azt szeretnők, ha e nagy megmozdulás úgy lett volna irányítható, hogy az a tényleg reászoruló nemzeti és polgári értelemben arra érdemes kisegzisztenciákon hathatósan segítene. Elérhető ez sokkal kevesebb földterület mozgósításával, amely egyúttal az állam és az érdekeltek pénzügyi helyzetével is tökéletesebb összhangot tartana: a kisegzisztenciákon újabb házhelyek kiosztása és otthonépítésük megkönnyítése révén segítene. Az 1920-as Nagyatádi-féle földreform számos kényszerű hiányossága mellett egy kétségtelen erénnyel dicsekedhetik: azzal, amit a házhelyjuttatások révén teljesített. Ennek pénzügyi megalapozása könnyebb, erkölcsi értéke pedig megmérhetetlen volt, amikor a nincstelen lakosság jelentős részét a magántulajdon megnyugtató révébe vezette. Ott, ahol a mezőgazdasági munkásság hosszú hónapokra kénytelen elhagyni otthonát és idegenben vállalt munkával keresni megélhetést, a telepítés indokolt és szükséges, ezeket a nagy és nemzeti szempontból még el nem veszett tömegeket meg kell mentenünk azzal, hogy hathatós állami támogatással lakóhelyhez juttassuk, otthont teremtsünk a számukra, mégpedig lehetőleg munkahelyük közelében. Az adott és feltüntetett számszerű viszonyok mellett s figyelembe véve, hogy a kormány mily csekély pénzügyi eszközöket képes a birtokpolitika céljára rendelkezésre állítani, nincstelen agrárlakosságunk nagy tömegeit elsősorban otthonjuttatással hozhatnék közelebbi kapcsolatba a földdel. Ez volna számukra a leghathatósabb segítség, míg az a miniatűr birtokpolitika, amelyet a kormány tervbevett: egyetlen csepp a magyar agrárnyomor tengerében. S még kérdés, nem fog-e visszahatással járni, fölfokozván a politikumot és zavart keltve az intenzív gazdálkodás lehetőségeiben. Amiért ismét a munkára szomjas és ahhoz nem jutó földnélküli agrárnépünk fog keserűen és súlyosan megfizetni. Szepessy Géza. Tudod-e mit köszönhet a világ a magyarságnak? Ezen a címen írta meg Kun Andor dr. a magyar nemzet rendkívüli értékeinek, történelmi hőseinek, művészeti és kulturális téren vezető alakjainak rövid ismertetésére] szolgáló könyvét. S valóban, ez a 75 oldalnyi terjedelmű kis kötet is annyi értékünket tudja megmutatni, hogy magyar olvasóit jogos nemzeti büszkeségükben hatalmas mértékben megerősíti és demonstrálóan tárja az idegen elébe is,, hogy a magyar nemzet csorbítatlan erejű munkájáról nem mondhat le az emberi haladás. A könyvet a ^Magyarok világkongresszusának állandó szervezeti irodája« adta ki és ajándékképpen juttatja el ezernyi példányban a külföldi magyarokhoz, hogy őket hazájukhoz tartozásukban megerősítse. 22