Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A Carnegie alapítvány és magyar kapcsolatai. Nemzetközi érintkezés és nevelés

váth Jenőnek 1918-ban megjelent tanulmánya óta magy?.r nyelven ismertetés nem látott napvilágot. Eme ismertp+ő cél mellett van még egy Másik; a köszönet és hála adóját leróni a Carnegie alapítvány vezetősége előtt, amely oly sokszor támogatta a magyar tudományos törekvéseket és amely — minden reményünk megvan rá — a jövőben is fenn fogja tartani és ha lehet még jobban kimélyíti kü}>csolatát a magyar tudomány szerveivel és u magyar egye termi ifjúsággal. A Carnegie alapítványnak sok a Magyarországgal való kapcsolata. Az európai központot irányító bizottság magyar tagjává 1934-ben választották meg Teleki Pál grófot, aki ilyen módon közvetlen befolyást gyakorol az alapítvány európai ügyeinek intézésére. Bizonyára az ö befő lyása érvényesült már, amikor a tavalyi év folyamán az alapítvány Division of Economics and History (Gazdaságtudomány és történelmi szakosztály) Economic and Sociai History of the Kingdom of Hungary durlng the World War — A magyar királyság gazdaság- fis szociáltörténete a világháború alatt című sorozatban az első magyarnyelvű munka megjelent. (Dr. Pap Dezső: A magyar szociálpolitika a világháborúban. 1934. 300 oldal). A munka költségeire az alapítvány 500 dollárt fordított. Érdemes lesz végigtekinteni a Carnegie jelzett kiadványsorozatán. 1920-tói 1933-ig a legkiválóbb magyar közgazdászok és politikusok nak kb. 18 munkáját adta ki angol és német nyelven. (1. jegyzet.) Gyakran szerepelnek magyar előadók az alapítvány intézményeiben. Hogy csak a közelmúltban szereplőkre mu tassunk rá, két példát hozunk fel. Az 1932—33. év foha mán az európai központnak Párizsban tartott „Cours Speciaux"-ján Gratz Gus&táv |tartott siorozajtos előr|dásokat .,La Cooperation Politique et líconomique en Europe Centrale" címmel. 1934-ben Llckhm-dt Tibor tartott előadf :-c • kat a .,L' aménagement politique et économique de l'Europe danubienne" címmel. Beszátmoló-könyveikben állandóan közölnek ismertetéseket magyar politikusok életéről. Hosszabb cikk jelont meg Apponyi Albertről és Gratz Gusztávról. Megemlékeznek Ottlik Györgyről is. aki a Carnegie-támogatással tar tott nemzetközi újságírócsere alkalmával töltött hosszabb időt az Egyesült Államokban. Dávid Hunter Miller-nek a párisi béketárgyalásokon készített gyorsírásos naplóját (Diary at the Conference of Paris), amely 21 kötetből áll, megküldte 1933-ban a Páz mány Péter Tudományegyetemnek az alapítvány és ezzel értékes és hathatós fegyvert adott kezünkbe a Trianon igazságtalanságai ellen folyó harcban. Az alapítvány képviseletében, -igazgatója Nicholas Murray Butler, 1931-ben hosszabb időt töltött Magyaror szágon és ahogy útjáról való megemlékezésében írja: „a magyar országgyűlés tagjaival és a magyar tudományos élet kiválóságaivali folytatott hosszas eszmecseréim mély nyomot hagytak lelkemben." Nagy tisztelettel emlékezik meg a Kormányzó Ur 0 főméltósága előtt lefolyt kihallgatásról. A Carnegie alapítvány küldte speciális megbízatással). Budapestre 1931. júniusában Róbert M. Haig-et, a Columbia egyetem tanárát. Haig feladatát az alapítványmegbízólevele a következőképpen formulázta meg: ^Tanulmányozandó a magyar királyság gazdasági helyzete, n békeszerződés okozta súlyos viszonyok, különös telnntettel Magyarország és az utódállamok közötti gazdasági kapcsolatokra." Az amerikai tudós részletes emlékiratot dolgozott ki. okmányokkal támasztva alá fejtegetéseit, amelyek során mindenre kiterjedően foglalkozott kitűzött feladatával. Ugyanebben az évben az alapítvány kiváló amerikai közgazdászok nagy csoportját küldte Magyarországra az ország általános gazdasági helyzetének tanulmányozására. Tartalmas jelentésükből idézzük a következő sorokat: ,,A1 kalmunk volt beszélgetéseket folytatni a magyar királyi kormány tagjaival, magyar politikusokkal, a vezető lapok főszerkesztőivel és az Egyetem nagytudásű professzoraival; e beszélgetések kapcsán sikerült betekintenünk abba a gazdasági, pénzügyi és politikai okok folytán létrejött válságba, amelyben Magyarország jelenleg vergődik." Az alapítvány lapjaiban igen sokszor szerepel magyar cikkíró. Nem lenne teljes a Carnegie alapítvány és Magyarország közötti kapcsolatok felsorolása, ha rá nem mutatnánk airra a sok könyvre, amely a Carnegie alapítvány adományaként érkezik országunkba, részint a közkönyvtárak, egyetemek, részint magánosok címeire. Pontos adatok a Magyarországra jutatott könyvekről nem állanak rendelke.•iésre, de érdlemes megemlíteni, hogy az angolnyelvű iroda lom terjesztését célzó könyvsorozat megküldéséért küldölt köszönőlevelek közül — az alapítvány 1934-ben éppen egy Budapestről küldöttet tart érdemesnek megemlíteni és azt aláírással együtt leközölni 1935-ös évkönyvében. Azt hiszem ez elég jellemző arra, milyen szoros a kapcsolat, nemcsak a magyar tudományos világ, hanem az egész magyar angolul értő olvasóközönség és a Carnegie alapítvány között. Az alapítvány tevékenysége liárom szakosztály kebelén belül folyik. E három szakosztály a következő: /. Nemzetközi érintkezés és nevelés. (Division of Jntercourse and Educar tion). II. Nemzetközi jog. (D. of International Law.) III. Gazdaságtudomány és történelem. (D. of Economics and History.) T. A nemzetközi érintkezés és nevelés szakosztályának munkája négy ágra tagolható: 1. északamerikai, 2. európai, 3. d'élamerikai, 4. távolkeleti. A szakosztály vezetője Mr. Butler, aki különben állandóan Washingtonban, illetve New Yorkban időzik, az év folyamán kétszer is hosszabb látogatást tett Európában. Útjainak célja, amint mondja, az volt. hogy első kézből származó és megbízható információkat szerezzen a világpoliika eseményeiről és hogy bizonyos befolyást gyakoroljon az egyes államok kormányaira a valuta stabilizálása és a nemzetközi kereskedelem felszabadításának kérdéseiben. Minden évben kiküld az alapítvány egyes amerikai egyetemekre professzorokat, akik az illető egyetemeken az alapítvány eszméit képviselik. Az 1934-es év látogató Carnegie professzorai a következők voltak: Charles Douglas Booth, a londoni Royal lnstitute of International Affairs tagja, aki Alabama és Wisconsin államokban adott elő a legkülönbözőbb külpolitikai kérdésekről (A fasizmus 15 éve, A hágai bíróság, Középeurópa kérdései. Kisebbségi jogok, Nagybritannia krízise, A Nemzetek Szövetségének jövője. Anschluss problémája, A brit fascista mozgalom, Gazdasági nacionalizmus stb.) Paul L. Dengler, a bécsi Austro-American lnstitute of Kducation igazgatója lovában többek között Magyarországról is tartott, előadást. Hayo Holborn, a berlini Hochschule für Politik-en létesített Carnegie-tanszék volt tanárát, aki jelenleg a Yaleegyetemen ad elő, az alapítvány Londonba küldte, hogy ott anyagot gyűjtve fejezhesse be najry munkáját az újkori történelem békeszerződéseinek békés revíziójáról. (!) Dr. Arthür Schlesinger, a Harvard-egyetem tanára angliai egyetemeken adott elő speciális amerikai politikai kérdésekről. A szakosztály munkájának tekintélyes részét foglalja le könyvtárak létesítése és fejlesztése, támogatása, továbbá könyvek, folyóiratok kiadása és azoknak — természetesen díjtalan — szétosztása. Az alapítvány mindhárom szakosztálya jelentékeny 45