Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - Világitás falun

Világítás falun Magyarország 3417 városából és községéből mindössze 1114-ben van villamosvilágítás. A 10.000 lakosnál nagyobb községek közül kettőben nincs még villamosáramszolgáltatás. A legtöbb villamosítás történi Budapest környékén, Baranya, Veszprém, Heves és Szolnok vármegyében. A villamosításból eddig kimaradt falvak lakói túlnyomórészt petróleumlámpával világítanak. E falvak közvilágítása derült, holdfényes est éken a hold: fogyóholdkor, vagy felhős időben pedig, amikor a természetes fényforrás nem világít, sötétség borul a falu utcáira, házaira. Ilyenkor csak a helyi földrajzi alakulatokkal, gödrökkel, árkokkal, úttalan utakkal ismerős falulakó merészkedik lámpa nélkül az utcára. A földműves szegénységhez tartozó falusi lakosság — s idetartozik Magyarország lakosságának kb. egyharmadrésze — időbeosztása az évszakok nappalainak hosszúságától függ. ..Látástól vaku'áisg" dolgozna. Télen pedig későn kelnék és korán fekszenek főként azzal a célzattal, hogy minél kevesebb petróleumot használjanak világításra. Vagy este sötétségben beszé'getnek órák hosszáig. Mert mint minden egyéb szükségletében, a világítás terén is minimumra szorítja le ez a réteg igényeit, különösen a gazdasági válság óta. Így az est beálltával félbeszakítja nemcsak a mezei, hanem a házkörüli munkát is: állatok etetését, szerszámok javítását, a gazdasági udvar tisztogatását stb. A fö'dműves embernek —• tekintet nélkül vagyoni viszonyaira és házának nagyságára — nehezen megváltoztatható szokása, hogy nyáron a takarítás, télen a fűtés miatt egy helyiségben zsúfolódik össze családjának különböző korú és nemű tagjaival. Ebben az egy lakószobában főznek, étkeznek, alszanak és tartózkodnak az egész napon át. A legtöbbször szellőzetlen ételgőzös, füstös, áporodott levegőben, rosszul értelmezett takarékosségból kis lángra csavart petróleumlámpa szolgáltai ja a „világosságot", amelynél a szem károsodása nélkül nem végezhető kézimunka, háziipar és olvasás sem. Annak a ténynek, hogy falun alig olvasnak, egyéb ok mellett a nem kielégítő világítás adja magyarázatát. Nyáron nincs ideje az olvasásra a földművesnépnek, télen a férfiak nappal házkörüli munkát, favágást, apróbb javításokat, stb. végeznek, az asszonyok a háztartást látják el a nagyobb lányok segítségével. Tehát csak a hosszú téli estéken lenne idejük az olvasásra. Falukutató munkámban találkoztam egy őszinte öreggel, aki szemrontó haszontalan időtöltésnek minősítette az olvasást. A legtöbb fa'u jelenlegi világítási viszonyai mellett kevés meggyőző érvet lehet találni hasonló megállapítással szemben, amely pregnánsan kifejezi a falusi idősebb korosztály véleményét a könyv útján történő művelődésről. 1933. év telén a mezőkövesdi járásban adatgyűjtést végeztem a falusi lakosság petróleumfogyasztására vonatkozóan. Az adatgyűjtés tárgyául szolgál/ 100 család petróleum fogyasztása a korán sötétedő december hóban a következő volt: 9 család vásárolt és használt el 4 liter petróleumot 12 család vásárolt és használt el 3 liter petróleumot 15 család vásárolt és használt el 2V2 liter petróleumot 53 család vásárolt és használt el 2 liter petróleumot 11 család vásárolt és használt el 2 liternél kevesebb petróleumot. A szegény családok csak nagy áldozatok árán tudták ezt a kis mennyiséget is előteremteni: tojással, tejjel folytatott cserekereskedéssel, adóssággal. Különböző régi típusú petróleumlámpával világítottak, amely éppenséggel nem mondható gazdaságosnak, azonban beszerzése és karbantartása egyszeri befektetéssel aránylag kis összegbe kerül. Ujabban meglehetősen elterjedtek a petróleumgáztampák, amelyek igen gazdaságosak, mert kevés petróleumot fogyasztanak, nagyobb fényerősség mellett, azonban beszerzésük több költségbe kerül. 100 gyertyafényű petróleumgáz-lámpa ára 40 pengő és 1 liter petróleummal 26 órán át világít. Egészségügyi szempontból kifogásolható, hogy eléggé szennyezi a levegőt, bár nem olyan nagy mértékben, mint a régi típusú lámpák. Használata tehát előnyösebb. Egészségügyi szempontból természetesen legmegfelelőbb a villamosvilágítás, amely kifogástalanul oldja meg mind az egyéni, mind a közvilágítást. Míg a nem villamosított területeken — mint kifejtettük —, mesterséges közvilágítást alig találunk, addig a villamosított községek többé-kevésbbé kielégítő módon oldják meg a közvilágítás kérdését. 1934. évben 1114 község irányzott elő évi költségvetésében közvilágítási kiadást; azaz közvilágítása volt: az 50!) lakoson aluli községek 17.3%-ának az 501—1000 közti lélekszámú községek 22.7%-ának az 1001—2000 közti lélekszámú községek 28.4%-ának a 2001—5ti00 közti lélekszámú községek 57.7%>-ának az 5001—10.000 közti lélekszámú községek 86.0%-ának a 100.00') lélekszámnál népesebb községek 93.2%-ának A kimutatásban a 10.000 lélekszámnál nagyobb községek szerepelnek legnagyobb százalékaránnyal. A 250.000/1929. B. M. belügyminiszteri rendelet 50. §-a szerint a városok és nagyobb községek kötelesek a személy- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelelően kivilágítani utcáikat és tereiket, szürkülettől napkeltéig és erősen ködös időben. Megállapíthatjuk teluít, liogy a közvilágítás kérdése csak a nagyobb lélekszámú községekben rendezett. Ha a villamosság szerepét vizsgáljuk a mezőgazdaságiban, látjuk annak — sajnos a földművesszegény ség számara egyelőre anyagi okok miatt nehezen elérhető — előnyét. A villamosvilágítás meghosszabbítja a munkanapot, mert lehetővé teszi a házkörüli munkák naplemente utáni elvégzését: a ló- és tehénistálló, sertéséi tisztántartását, takarítását, felügyeletét, az abrakolást, alomváltást, stb. Az állatok eltartására szolgáló istállók, ólak többnyire nappal is sötétek, tehát itt lenne különösen fontos a jó világítás. Longauer szeriét a villamos világítással ellátott tyúkólaknak nagy jelentősége van a tojáshozam szaporulat szempontjából, mert a villamosvilágítás folytán a tyúkok élénkebbek, jobban táplálkoznak és emésztenek s a tojások minősége ós súlya is javul. Villamos világítás mellett a sötét ólban hamarabb észrevehetők a rendellenességek, kezdődő betegségek, amelyeknél idejében megtett intézkedésekkel a baj megelőzhető és gyógyítható. 41