Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A megszállt területek magyar sajtója

A megszállt területek magyar sajtója Nagymagyarországról olyan részek vállak le, amelyek kulturális szempontokból is rendkívüli jelentőséggel bírtak. A magyar élniakarás azonban a megszállás szomorú éveiben megmutatta, hogy a magyarságot megfoszthatták jogaitól, de nem hallgattathatták el a magyar mehet és legfőbb zászlóvivőjét, a magyar sajtót. Az összeomlás következtében a magyar lapok száma erősen megcsappant ugyan, de ez csak ez első esztendőben volt így. Mióta megszervezték a magyar politikai pártokat, a magvai- sajtó állandóan erősödik. Teljesen áttekinthető képét azonban nem lehet, adni a megszállt területek sajtójának, mert pontos nyilvántartás nincs, másrészt állandó ingadozás figyelhető meg. A lapok szánta megszűnés, újak keletkezése, névváltoztatás és egyéb hasonló okol; miatt állandóan változik, mégis megá'lapítható, hogy pl. Erdélyben hanyatlás helyett fejlődés mutatkozik mind a napi, mind az időszaki lapoknál. A lapok megindításánál nagy szerepet játszik az ifjúság, amely egyik legerősebb fegyverét látja a sajtóban. Kétségtelenül bebizonyíható, hogy a magyar nyelv fenntartásában rendkívül nagy szerepe van a sajtónak. Egész jelentéktelennek látszó kis szaki;,)) a megszá'lt területen már értékkel bír. A szakma körébe tartozók olvassák lapjukat és ezáltal máris gyakorolják anyanyelvüket, amelynek ébrentartására nagy szükség van olyan környezetben élő emberek számára, akik idegen fennhatóság alatt kénytelenek élni. A Felvidéken és főként Ruténiában is jelentős a magyar nyelvű lapok száma. A szerbek által megszállt területen viszont apadás észlelhető, aminek több oka van: elsősorban a lapokra vonatkozó szigorú rendelkezések, másrészt azonban anyagi és gazdasági viszonyok is. Volt olyan eset i<. hogy a lap elvesztette je lenfőségét, vagy az olvasóközönség csökkenése vonta maga után a lap megszűnését. Ismétlem, pontos hirlapbibiliografiát összeállítani a: elszakított területekről ai adatok hiányossága következtében nem lehetséges, csak hozzávetőleg lehat hiteles képét adni a magyar sajtónak s ez az oka. hogy az összeállításban néhány adat hiányzik. A következő felsorolások azonban bizonyítékai annak, hogy a magyar kultíura él az e'szakított területen és állandóan ébren tartja és műveli a magyar nyelvet. De a lapokon kívül itt van a nagyarányú könyvkiadási tevékenység is. A megszállt terület magyar irodalma ma már komoly és hatalmas, ta'án még a sajtónál is fontosaim tényezője annak, hogy a magyar nyelv nem veszhet el az utódállamok területén. I. Erdélyben száznegyven különféle lap és folyóirat, van. A l'apok jórésze politikai, ami azonban nem jelent mindenütt politikai tendenciát, hanem azt, hogy a román kimutatásokban mint politikai lapok vannak feltüntetve. Legnagyobb része naponta jelenik meg ós mindegyik egy-egy vidéknek vagy városnak a lapja, olvasóközönsége is az illető városból vagy vidékből rekrutálódik. Az időszaki lapokat osztályozni kell tartalmuk, illetve irányuk szerint. Nagyrészük úgynevezett szaklap, a különböző szakmákhoz tartozók hivatalos lapja; vannak általános szeml ék, továbbá vallási, bölcseleti, történe'mi, idegenforgalmi, katonai stb. folyóiratok. Természetesen a megszállott területen is úgynevezett kulturgócpontok keletkeznek, főként városokban, ahol nagyszámban él a magyarság; de vannak egyes községek is, aihol képviselve van a magyar sajtó. Erdélyben a legfőbb kulturközpont Kolozsvár lett, utána Arad, Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely és Brassó. Több magyar lap jelenik még meg Szatmárott, Nagykárolyban, Nagybányán. Lúgoson és Székelyudvarhelyt. Sok értékes munka foglalkozott az erdélyi szellemi élettel, amelyekből részben a a magyar sajtó életéről is tájékozódhatunk. György Lajos 1926-ban megjelent „Az erdélyi magyarság szellemi ó'ete" című művében képet ad az erdélyi irodalmi termékekről. A magyar sajtóról azt írja: „Statisztikai adataink az erdélyi magyar sajtót mennyiségileg igen jelentős számban tüntetik fe1. Sokkal nehezebb azonban számot adni ennek a sajtónak valóságos belső értékéről. Itt — főképpen a hírlapokra gondolva — őszintén be kell vallanunk, hogy a minőség nincs arányiban a menynyiséggel". Munkájában felsorolja azokat a je'entősebb lapokat, amelyeket a régi világból vettek át és fejlesztettek nagyobb keretek közé. Egyes lapok minőségét viszont azért kifogásolja GyTörgy — aki különben az Erdélyi Múzeum Egyesü'et főtitkára —> mert még nem látta bennük kialakulva azt a célt, amelynek megvalósítására létesültek. Altalánosságban megállapíthatjuk, hogy a magyar sajtónak Erdélyben, de a többi megszállott területen is az a feladata, hogy erőt és lendületet vigyen a magyar élet irányításába. Ferenczi Miklós évenkénti sorozatos kiadványai: „Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája" és Tolnai Gábornak 1933-ban megjelent „Erdély magyar irodalmi élete" című műve is oly forrásmunkák, amelyekből adatokhoz jut az, aki Erdély irodalmával foglalkozni kíván. Tolnai könyvében felsorolását látjuk azoknak a folyóiratoknak, amelyek nagy apparátussal indultak és néhány szám után — sajnos — megszűntek, sok magyar igyekezetnek pusztulását vonván maguk után. IT. A csehek által megszállott területen, főként politikai irányú lapok maradtak fenn vagy keletkeztek újonnan. Ellentétben a romániai magyar sajtóval, ahol az úgynevezett szakmabeli folyóiratok nagyrésze megmaradt, itt ezek legtöbbje1 megszűnt. A felsorolásban szereplő (A cikk befejező része a táblázatok után.) 33