Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A lakbérolló és az egyke Budapest életében

Pénzügyi aggályok Az életviszonyok megdrágulásával függnek össze azok az aggályok, melyek szerint az összekapcsolás nemcsak az egyéni háztartások megterhelést t vonná maga után, de a közületi háztartási tételeknek is jelentős emelkedésével járna. Ugyanis Nagy-Budapest létesítése kétfélekép történhetik: 1. teljes bekebelezés, területileg és közigazgatásilag. 2. Nagy-Budapest egy törvényhatóságot képezne, ahol azonban a 22 község megtartaná közigazgatási szervezetének önállóságát. Oly részei volnának ezek a városi közigazgatásnak, mint most a kerületi elöljáróságok és adóhivatalok.4) Mind a két mód azonban maga után vonná a közületi szükségletek emelkedését. Ugyanis a mostani Budapest lakosságának adóterhei semmieset re sem csökkennének az új adózók bekapcsolásakor, mert hiszen azok adójukkal fokozott, új kötelezettségeket is hoznak magukkal. Süt egész Nagy-Budapest lakosságának adóterhe emelkednék a sokirányú feladat elvégeztetése céljából. Az össze nem egyeztethető, teljesen heterogén szükségletek kimutatására ideiktatjuk Budapestnek és a 22 községnek 1034. évi költségvetési kiadásait: Város vagy község neve rjelbea lélekszám 1930-ban) Összes kiadás Fejátlag Város vagy község neve rjelbea lélekszám 1930-ban) peugő pengő Budapest (1.006.184) 163.389.285 162.5 Budafok (19.708) 853.245 43.3 Kispest (64.547) 1.898.227 29.4 Pestszenterzsébet (67.8711 2.324.596 34.2 Rákospalota (42.91!!i 1.153.139 26.9 Újpest (67.374) 3.974.240 59.0 Alag (3.016) 62.693 20.8 Albertfalva (1.219) 64.648 19.4 Békásmegyer (4.411) 148.074 17.5 liwdatélény (2Ü39) 31.492 12.4 Cinkota (Mátyásföld) (8.458) 307.452 78.2 Csepel (23.689) 715.950 31.3 Nagytétény (7.147) 117.172 10.4 Pesthidegkút (3.263) 100.063 16.6 Pestszentlőrinc ((30.557) 494.030 16.1 Pestújhely (11.314) 146.109 12.9 Rákoscsaba (8.2: 9) 95.864 11.7 llákoshegy (4.198) 39.574 9.4 Rákoskeresztúr (7.546) 77.944 10.3 Rákosliget (3.110) 82.873 26.6 Rákosszentmihály (14.056) 277.408 19.7 Sashalom (11.775) 145.287 12.3 Összesítés: Budapest 163,389.285 162.5 5 megyei város (Budafok— Újpest) 10.208.447 38.9 17 község 2.906.639 19.0 5 megyei város és 17 község (22 községj együtt 13,110.086 31.6 A fentiekből megállapítható, hogy egy 163 milliós /<'•/(•/ áll szembe)) nagyrészt még száicin pengőt is alig elérő tételekkel. Ha most a háztartási kiadások főbb csoportjait tekintjük: 22 Kiadási főcsoport Budapest község egy ült 1. Általános igazgatás 34,816.071 4,398.663 11. Közegészségügy 22,261.892 1,240.090 111. Közoktatás, közművelődés vallás 36,212.462 1.544.879 IV. Szegényügy, népjólét 17,006.57'.) 946.376 V. Közélelmezés 4.770.505 232.519 VI. Középítés 20,336.380 2,085.248 VII. V agyonigazgatás 6,483.448 473.745 /III. Pénz- és hitelügy 21,501.929 2,188.566 Összesen, pengő: 163,389.285 13.110.086 aránytalan különbségek, viszonylatba nem állítható szükségletek tűnnek fel, ami ugyanaz volna, mitha az óriást és a törpét egy hajlékba, egy asztal mellé kényszerítenék. S ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a legtöbb háztartási kiadási tételnek közvetlen bevételi ellentétele nincs, hanem az összkiadások az összbevételekből, tehát az összlakosság adózásából kerülnek ki, semmiképpen nem indokolható, hogy a rákoscsabai vagy alagi polgár Budapest kövezési költségeit, vagy a budapesti polgár a rákospalotai vagy pestújhelyi vízmű költségeit viselje. Budapesten egy-egy lakosra nehezedő teher átlag 1G2.5 pengő, a községekben a legmagasabb Újpesten: yj pengő.5; A közületi terhek megoszlása azonban még az összekapcsolás által sem válnék Budapesten szoeiábilisabbá; megmaradna, — a kiadások is megmaradván — de a környék adóterhe többszázszázalékosan emelkedne. A környék lélekszáma Budapesthez képest ennek 41.3%-a, viszont kiadásai épp 8%-át teszik Budapest kiadásainak. S ha hozzávesszük, hogy Budapest városának adóssága 21,501.929 pengő (fejátlag 21.4 P), a többi 22 község adóssága pedig összesen 2,188.5ü(j pengő (fejátlag 5.3 P), kitűnik, hogy milyen pénzügyi káoszt és bizonytalanságot teremtene Nagy-Budapestnek hirtelen, minden átmenet nélküli megvalósítása. .Mindezen szociális, pénzügyi aggályok alapján, amelyekhez éppen napjaink centralizáló törekvései folytán politikai aggoda.mak is kapcsolódhatnak, — Nagy-Budapest megvalósítása időszerűnek éppen nem látszik. A lakbérolló megszüntetéséig, a budapesti lakások minőségi feljavításáig, a gazdasági helyzet gyökeres meg javulásáig: városépítési, közegészségi, kulturális, szociális és pénzügyi szempontból egyelőre csak a loand, szép álom Nagy-Budapest. A nagyobb Magyarország majd magától meghozza úgyis a nagyobb Budapestet. Riegler Imre dr. Jegyzetek: 1. Szobánként átlag évi 500 pengő. 2. Köztisztviselőknél VII. fiz. osztályig, magántisztviselőknél cégjelzéssel biró tisztviselőkig. 3. Házi cselédeknél, miután munkaidőik háztartásában élnek, természetszerűen elenyésző csekély az eltartottak száma. 4. Van olyan megoldási javaslat is, hogy a 22 község egy városi törvényhatóságot képezzen Uj-Budapest néven, vagy pedig községi önállóságuk megmaradván, uj vármegyét képezzenek, Duna megye elnevezéssel. 5. Cinkota-Mátyásföldet az 1930. évi statisztikai összeállítás óta különválasztották s a fejátlag Cinkotán 30.0, Mátyás löldün 48.2 pengó. Irodaio n. Uarrer Ferenc dr : Budapest városfejlesztés programmja Városi Sietnie. XIX. évf. 1. szám. Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve. XXII. évi. 1934. évről. Szerk.: Illyefalvi 1. Lajos dr. — Mozolovszky San dor dr.: Nagy-Budapest népességének foglalkozási megoszlása 1930-ban és az ingaszeríi \ándormozgalom. Statiszt. Közlemények. 72. kötet. 4. sz. — Szigeti Gyula dr.: Nagy Budapest terve pénzll£yi vonatkozásban az érde kelt városok és községek háztartási előirányzatai alapján. Stat. Közi. 70. kötet. 4. sz. — Thirring Lajos dr.: Budipest távolabbi környékének népesedése. M. Stat. Szemle. 1927. évf. 12. sz. U. o:: Fővárosunknak és k»r nyékének újabb fejlődése. M. Stat. Szemle. 1931. évf. 3. sz. 19