Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A mai Kolozsvár

Kolozsvár azért még mindig fellegvára az erdé­lyi magyar kuli'arának. Makacsai védi iskoláit s tem­plomait Ghibu professzor ellen s a templom újra az, ami volt hajdan: vár, erőd. A hitélet áj reneszánszát éli s nem adja meg magát a tudósok kicsiny elit cso­portja sem. amely az Erdélyi Múzeum Egyletbe tömö­rülve dolgozik. Eleven, színes a zsurnalisztika is; sok a magyar lap (s talán épp ezért nem tudnál; egymástól exisztálni) s noha sűrűn szánt a cenzor kék ceruzája es szorgalmasan gyomlálja a magyarul leirt helységnév* ket, — Erdély magyarsága Kolozsvárról kapja min deunapi információjel és szellemi táplálékát. A könyv­fogyasztást már Pest irányítja s ezzel a helyi könyv­termelés nem tud versenyezni. Politikailag erős defenzívában van a magyar kis­sebbség. Egyelőre örül. ha megtarthatja mai birtokai­lományát. A magyar párt képviselői szizifuszi munkát végeznek, egy-egy interpelláció v<d ostromolva a kérlel­hetetlen Anghelescut. vagy a belügyminisztert. Hol van már a „nemzeti ellenállás-'?... Nyelvvizsgán bak­nak meg a mosogatóasszonyok is és kerülnek utcára s amint az új szettemben nevelődő ifjúság hallgat, még jobban hallgatna/, az öregek, s reszketnek a minden­napi kenyérért, ami vénségükre még nyugdíj formájá­ban sem biztos. S — valljuk meg — hozzájárni ehhez a régi magyar átok. a pártoskodás. a széthúzás, az egymáss(d szemben való bizalmatlanság szelleme, ami Kolozsvárra sajátosan jellemző. Nációk, felekezetek s osztályok idegenkedve néznek egymással farkassze­met s ez adja meg Kolozsvárnak, minden nagyváro­sias, lüktető élete mellett való rideg, barátságtalan mai jellegét. Az őslakók gyanakodva húzódnak vissza a beözönlő idegenek elől. még ha faj- s sorstársaik is s nem tárják ki előttük szivüket. A zsidóság — amely a kereskedelmi és ipari életben még mindig jelenté­keny szerepet játszik — szociábilisabb. de itt is, mint mindenütt, heterogén elemekből ád s állásfoglalásá­ban nem egységes. Nagy többsége magyarérzésű, ma­gyar lapot s könyvet olvas s magyar színházba jár, mert az anyanyelv nem kabát, mit parancsszóra le le­het vetni. Külön, visszahúzódó kis csoportot képeznek a cionisták. Kolozsvár egykor föfészke volt a mozga­lomnak, amely azonban ma már érezhetően megtor­pant és visszaesett, hiszen Palesztináról is kiderült, hogy non eldorádó. S végre Cuza S Goga sem ölelik a zsidókat tárt karokkal a román nemzet kebelére . . . Társadalmilag — s ez természetes — az arisztok­rácia viszi a vezető szerepel a kolozsvári magyarság­ban. Noha számuk s vagyoni befolyásuk megcsappant. öl, (illatuti,- a politika, az irodalom, a sajtó s az egyhá­zak élén. Az öregebbje nehéz s nyomasztó felelősség terhét hordozza vállain, de a fiatalok sem italoznak, hanem a „noblesse obiige" komoly s erdélyies kőtelcs­ségvállalásával dolgoznak S készülnek a jövőre. Birto­kaikat igen, de múltjukat és történelmi vezető hivatá­sukat nem vehette el fölük senki. Sipított jobbára VÍ déki kastélyaikban élnek s inkább télen húzódnák be Kolozsvárra. A főnemesség egy része teljesen vissza­vontává él emlékeinek s őket követi a dzsentri és a még megmaradt tehetősebb uri osztály. Szalonjaikban régi, díszmagyaros portréi; hallgatnál,- súlyos arany­rámáikban a mult fölött, míg hangosan tülköl fel aZ útról az áramvonalas kocsik éles kürtje. Az élet nem áll meg. . . Megindulóban van a klubélet is, nagyváradi ha­tás alatt. A közönség elfordult a kávéháztól, amelyet az átutazók vesznek igénybe — de egyébként sem volt a kávéházi élet divat Kolozsvárt. A híres New­York üresen tátong este s az újságírók klubja gyűjti egybe a magyar intelligencia szellemi vezetőit. Innen irányítják a lapokat, itt van a Helikon és a Pásztortűz asztala is, itt gyűlnek össze az írók, Erdély lelkiisme­retének ébrentartói. Ide járnak a Magyar Színház szép színésznői is s fülbemászóan szól a prímás cigányze­néje. A színház örvendetes reneszánszát éli Kolozs­várt, épül ele újra tatarozva s páholyai újra zsúfolva. A közönség inkább hallgatja a rivaldáról az édes ma gyár szót, mint a mozik vásznának idegen hörgését. Kolozsnírt egyébként dühöng a játékszenvedély. . I város ama rétege, amely még „teheti", nemzetiségi Különbség nélkül játszi/;, s tízezre/; ásznak el a rulett és chemin asztalokon, míg a külvárosokban, a rideg munkáslakásokban az aha cura, a fekete gond átka lebeg. A játékszenvedély ki virágzása beteges tünet mindenhol. A szerencsejáték danse macabre-ja tombol az éjben, amelyen pedig mióta a világ világ — csak a bank kereshet. Este feltűnően hamar kiürülnek Kolozsvár utcái. Ki/i ne alán már rideg s néptélen a főtér, csak egy-két cl'hésett ember síel haza, mer/ a város klímája nem ba­rátságos s hideg szél fúj a Fellegvár felöl. Fentről, a hegyről nézve, a sok-sok kémény s templomtorony közül két templom tornya magaslik ki sziluettjével: a volt magyar színházzal szemben a frissen épült új re,nán katedrális nehéz kupolája s vele átellenben, a Dóm légbeveszö, karcsú, történelmi tornya. Néznek egymással szemben s hallgatnak az éjszakában. S mind hidegebb szél f ú a Felleg vár felöl. . . — setnper idem — A hitbizományok összes területe az ország területének ő.l százaléka, a mezőgazdasági müvelés alá tartozó részük pedig 3.5 százaléka az ország mezőgazdasági területének. A hitbizományok közül 37 esik a Dunántúlra, 16 az Alföldre és 8 az északi dombvidékre. „A gardatartozások rendezéséről szóló rendeletet csak a üi di tt gazdák adósságrendezésének lehet nevezni." (Az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara elnökének fölszólalása a 33-as bizottság október 11-iki ülésén.) „A Faluszövetség legfőbb célja a polgári öntudatra való nevelés.'" (Egy országgyűlési képviselő fölszólalásából1 a Fa­luszövetség győri ülésén. 1035 október 26.) A romániai ügyvédtörvényről írja egy mátészalkai ügy­véd: Az ügyvédi karba nem vehetők fel volt köztisztviselők és bírák, akiket fegyelmi úton mozdítottak el, továbbá, akik olyan hivatallal bírnak, amely kormányhatóság kinevezésétől függ és így az ügyvédi hivatás méltóságával vagy független­leijével nem egyeztethető össze. A fölvétel előfeltételei: 24 éves kor, állampolgárság, jogi doktorátus, büntetlen előélet é.- 3 évi ügyvédjelölti gyakorlat. A hivatása gyakorlatában eljáró ügyvédet olyan büntetőjogi védelem illeti meg, mint a hivatalosan eljáró köztisztviselőt. A törvény életbelépése óta nem fordult elő, hogy tagdíj vagy nyugdíjjárulék hátra­léka miatt bárkit töröltek volna a névjegyzékből, mert a képviseleti bélyegekből olyan jövedelem illeti meg a kama­rákat, hogy a rászoruló hátralékosoknak megfelelő segélyt nyújthatnak. (Újság. 1935. október 27.) 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom