Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1935 / 1. szám - Elmerülnek-e a magyar kisebbségek?
egyéb berendezések terén mutatkozó, a higiénikus szokások ellen való felvilágosító és útmutató munka e téren értékes és mindenki által igénybevehető eredményeket érhet el. A kivándorlás olyan folyamat, amelybe csak hatalmi szóval, vagy mélyenszántó gazdaságpolitikai és munkásszervezési intézkedéssel lehet belenyúlni. E téren azonban az utóbbi években a tengerentúli államok elzárkózása következtében, nem állhat elő jelentős veszteség. A hibás statisztikai felvételek ellen küzdeni lehet és kell, bár az eredmény kétséges. Ehhez az eszközhöz mindig hozzá fognak nyúlni azok az államok, melyeknek ez politikai szempontból érdekében áll, míg a nemzetiségi kérdésből a politikum kiküszöbölve nem lesz, míg az egyes nemzetiségi kérdésből a politikum kiküszöbölve nem lesz, míg az egyes állampolgárok jogai nemzetiségi arányszámokhoz lesznek kötve s míg ezeket a jogokat a központi hatalom vagy a többségi nép magára nézve károsaknak fogja ítélni. Különösen olyan államok, melyeknek a helyes statisztikai adatgyűjtések valódi értékét megismerni és méltányolni még nem állott elég hosszú ideje módjukban, fognak ehhez a mindenképen elítélendő és káros eszközökhöz folyamodni. A névleges és tényleges beolvadás ellen védekezni szintén lehet. Természetesen itt igen fontos — mint említettem — az, hogy vájjon egy kisebbség kompakt tömegekben él-e valamely területen, vagy szórványokban, elhintve a többségi vagy más kisebbségi nép között. Fontos azonkívül a belső népvándorlások intenzitása és iránya is. így például Ausztriában és Magyarországon a nemzetiségek beolvadása bizonyos mértékig feltartózhatatlan. A kisebbségek ez országokban igen alacsony számarányt képviselnek és aránylag apró csoportokban élnek. Az országok központja felé irányuló erős belső vándorlások is elősegítik a többségi nép térszerzését. Érdekes például, hogy a fent ismertetett 5 állam közül Ausztriában a legerősebb arányú a kisebbségi nemzetiségek fogyása (10 év alatt 32.8%, Magyarországon ez 1920—1930 közt 17.5% -os. A két ország közül egyiknek sem különös érdeke a kisebbségi nemzetiségek erőszakos, vagy csalárd apasztása; hiszen az általuk képviselt számarány, de a kisebbségek magatartása sem jelent komoly nehézséget vagy éppen veszedelmet az országnak" Itt tehát a természetes szaporodás és a kivándorlásnál mutatkozó különbségek mellett valószínűleg a természetes beolvadásnak van szerepe a kisebbségek erővesztesége terén. Azokban az államokban, ahol a kisebbségek nagyobb kompakt tömegekben élnek, a beolvadás ellen védekezni lehet. A sajátos kultúra művelése és megbecsültetése, a nemzeti tulajdonságok és adottságok helyes kiművelése és érvényre juttatása mind a kulturális, mind a társadalmi és gazdasági életben, de különösen a szociális gondozásnak népi alapon való megszervezése lehetnek azok a főútvonalak, melyeken keresztül egy-egy népcsoport nemzetiségi jellege, tradícióinak, sajátos tehetségének, készségeinek, kultúrájának kincse megvédelmezhető. A magyar kisebbségek nagy része egységes tömegekben lakik, számuk megfogyatkozását leginkább a tendenciózus felvételekkel lehet magyarázni, bár szaporodási arányszámuk nem a legkedvezőbb és a kivándorlásoknál is jelentős veszteségek érték. Az a hatalmas számbeli visszaesés azonban, amelyet az utódállamok népszámlálásai kimutatnak, jórészt csak papíron van meg. Ez azonban egyáltalán nem ok arra, koyy sorsunra hagyjuk őket, sőt minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy azt az ellenséges légkört, mely nemcsak számbeli erejüket, hanem egyéb javaikat is állandó csonkítással fenyegeti és sújtja, ellensúlyozzuk. Természetesen a kisebbségi népcsoportok legfőbb feladata, hogy a maguk szellemi és anyagi javainak megoltalmazására saját maguk építséK lú a legmegfelelőbb védőbástyákat, de ebben a nép védő munkában a kisebbségeknek szükségük van mindazoknak erejére és közreműködésére, akik mint többségi nép élnek az anyaországban. A közreműködés azonban nem lehet csupán érzelmi, nem merülhet ki pasztán sajnálkozás, részvét, fájdalom vagy egyutt-örülésben, de nem elegendő az elnyomó kormányok vagy népek szidalmazása, szóbeli fenyegetése, vagy más nemzetek előtti panaszkodás sem. A támogatásnak és közreműködésnek aktívnak és pozitívnak kell lennie s ez a támogatása többségi sorban éiö közösségekre és egyénekre kötelező. Kezdeni kell magának a népesség atlagának és a népi erő fejlődési iehetöségeinek biztosításával, majd folytatni a kisebbségi anyagi és kulturális vagyont ért veszteségek enyhítésével és a még megmaradt rész megvédelmezésével. Csakhogy ezt a támogatási munkát a kérdések és viszonyok alapos és komoly tanulmányozásának kell megelőznie és állandóan irányítania. Wem kell üangsúlyoznunk, hogy ez a támogatás nem irányul az illető többségi állam ellen, minthogy a kisebbségek önfenntartási vágya sem összeférhetetlen korrekt állampolgári mivoltukkal. Sőt ez a vágy olyan jog, amelynek tiszteletben tartása a többségi államok formailag is elvállalt kötelessége. R. Szeben András A protekciónak és a segélyezésnek minden formája teher, amit valakinek viselni kell és természetesen új államsegélyek iránt kéréseket provokál más érdekek részéről; amelyek magukat hátrányba helyezettnek látják, mint azok, akiket előbb protezsáltak. (Cassel Gusztáv.) Dr. Szabados Mihály : Földbérlőszövetkezeti mozgalom és a munkáskérdés Olaszországban A Földmunkásszövetkezetek Könyvtárának 6. száma a fenti cím alatt közli az olaszországi földmunkásszövetkezetek működésének ismertetését. A munkához Schandl Károly ny. államtitkár íqt előszót, amelyben figyelmébe ajánlja a munkát mindazoknak, akik a magyar mezőgazdaság és földmunkásnép hivatott és önzetlen barátai. A szerző jó szolgálatot tett, mikor közreadta mindazt, amit az olaszországi földbérlőszövetkezetekről tapasztalt olaszországi útja alkalmából. Művét három főcsoportra osztotta: háború előtti, utáni és végül a fascista szövetkezeti mozgalomra. Négy statisztikai tabellával teszi szemléltetővé fejtegetéseit. A táblázatok feltüntetik a szövetkezeti tagok számát, a földbirtokok állatállományát, gépeket és gazdasági felszereléseket, ezek értékét, a felvett kölcsönök összegeit, a megművelt földek nagyságát, termelési rendszereket, bérelt és tulajdonban levő földeket és azok ér|tékeit. A munka alapos és komoíy tanulmány. (Dr. K. J.) 9