Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A Carnegie-alapitvány és magyar kapcsolatai 2. [r.]

Néhány nap Lengyelországban Eatany barátok, abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy utazhattunk abban az országban, amely a nagyvilág és különösen hazánk szempontjából igen fontos tényező a mai zűrzavaros európai helyzetben. Utaztunk, mint újságírók, kik mohó vággyal lestük és kerestük a baráti országban mindazt, ami újdonság, mindazt, ami tollra kívánkozó érdekesség. Utaztunk, mint fiatal magyarok, kik meg akartuk ismerni a velünk vendégbarátság dolgában versenyző lengyel úritársaságot — és végül utaztunk — bár ezen idő távolodik tőlünk — mint egyetemi hallgatók, hogy lássuk az új nemzedék tetteit és halljuk an?tak felfogását. Mindaz, amit láttunk, megfigyeltünk és hallali a nkt oly érdekes, oly sok és olyan új volt; egy rövid cikk kereitíbeJ csak néhány jellemző és sajátságos tapasztalatot fogok most felsorakoztatni. * Legnagyobb élményünk az új Lengyelország megteremtőjével, legnagyobb államférfiával és nemzeti hősével, Pilsudski József marsallal való megható — találkozásimk veit. Elfogódottan, remegő szívvel állottunk hült teteme előtt ki az üvegkoporsóban is azt a benyomást kelti, hogy még mindig gondolkodik és még mindig rendelkezik. És amidőn lábához helyeztük nemzetiszínű szalaggal átkötött koszorúnkat és egyik barátunk akadozó, remegő hangon beszélt hozzá, valamennyiünknek könny ült szemében. Még ma is ezrek és ezrek zarándokolnak el Hozzá és ma is éjjel-nappal őrt áll Előtte két katona. És a Sors kiszámíthatatlan akarata folytán a szomszéd kriptában Báthory István nyugszik! Lengyel-magyar barátság! — Ez nem paradoxon, ez ma valóság. Helyesen írja Tomcsányi János „Lengyelország" c. könyvében, hogy az a körülmény, hogy eddig nem sikerült az együttműködés, a nemzetközi fórumokon az együttes fellépés feltételeit megteremteni, ne csüggesszen el minket s ne ragadtasson elhamarkodott ítéletekre. A természetellenes helyzetet a békeszerződések okozták, mélyek ugyanakkor biztosították a lengyel állam léiét, midőn a mienket szétszaggatták. Lengyelországot tehát hozzáláncolták azon állapot védelméhez, amely ellen nekünk küzdenünk kell. Azért mondhatta egy igen előkelő lengyel politikus azt, hogy igen nagy igazságtalanságot tett úgy velünk, mint önökkel az, aki elszakított egymástól. És ki is közösítettek benünket ezek a szerződések a népek családjából. Gyanúsak voltunk a nagykövetek tanácsának székhelyén, nemcsak mi magunk, hanem mindazok is, akik érdekünkben szót mertek volna emelni, Hozzájárult ehhez a saját, eddigi nagyon is érthető bátortalanságunk, várakozó magatartásunkt másrészt a lengyel állam megszilárdulásával járó sok nehézség s a lengyelek érthető óvatossága is. Mindezek azonban az érdekközösséget a legcsekélyebb mértékben sem lazították meg, s annál kevésbbé csökkentették. Közeledik az idő, amikor minden nemzet felszabadul az őt lenyűgöző béklyóktól és saját, öncélú kü!pi>/itikát fog folytatni. Akkor egymásra találhatunk. A két nép barátkozása ma igen erős. Ezt útunk minden állomásán örömmel tapasztaltuk. Oly meleg fogadtatásban részesültünk mindenhol, ami igazi és egymást nagyon szerető barátok között fordulhat csak elő. E barátságot mélyíti a közös régmúlt is és a közös szenvedés és megpróbáltatás is. * Minden városukban három különálló részt találhatunk meg: az óyvárost, az új-várost és a zsidó-városrészt. Az ó-város a maga szépségében és régiségében megkapó és felemelő, a zsidó városrész zeg-zugos uccáival, rengeteg nyitott üzletével, nagy forgalmával és zajával a Keletre emlékeztet, és végül az új-város a modern házóriásokkal, széles uccákkal és sok levegővel a mai Bábelt idézi fel. p Mély hatást gyakorolt valamennyiünkre Czestochowa. Ez a város az évszázadok során rengeteget szenvedett, sokszor pusztult el teljesen és ma mégis virul 120.000 lakosával egyetemben. Ezt jasnagorai régi híres Pálos-kolostorának köszönheti, mely Lengyelország történetében arról is nevezetes, hogy 1655-bn P. Kordecki prior vezetése alatt hősileg ellenállott a svéd ostromnak. Erős és magas várbástya övezi kolostort, melynek egyik kápolnájában őrzik a híres Fekete Madonnát, akihez a hívők százezrei zarándokolnak el évente. A kép előtt megszűnik a szegény és gazdag közötti különbség és csak a lengyelek nagy vallásossága tűnik elő. A középkori miszticizmus korában érzi magát az ember. Itt is — mint annyi sok más helyen — rengeteg a magyar vonatkozás. * Harmadik nagy élményünk Lengyelország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb férfiúval, Radziwül János herceggel való találkozásunk volt, aki bennünket egyórás kihallgatáson fogadott. A herceg ismertette velünk Lengyelország mai külr és belpolitikai helyzetét, leírta egynéhány városuk összetételét és érdekességél, majd figyelemmel hallgatta végig a mai magyar ifjú nemzedék baját és gondját. Nagy államférfi benyomását keltette, aki fejedelmi fellépésével és közvetlen modorával mindnyájunkat lenyűgözött. * A világháború pusztításait már csak a vidéki kastélyok romjaiban, a múzeumoknak és a nagybirtokosok városi palotáinak hiányos berendezésében lehet észrevenni. A nemzet úgyszólván minden külső segítség nélkül, a saját erejéből állott talpra. Miután azonban Lengyelország is agrárállam, a világválság jelei — úgy, mint nálunk ott is erősen érezhetők. Az ország fővárosában, „Kelet Párisübcuf, Varsóban azonban ez kevéssé vehető észre. A tánchelyiségek, vendéglők, cukrászdák, szállodák, kávéházak telve vannak, nők és férfiak egyaránt jól öltözködnek, a barátok között fordulhat csak elő. E barátságot mélyíti a gyönyörűen kivilágított kirakatokban szebbnél szebb áruk várnak vevőre, az uccai forgalom pedig óriási. Ezzel szemben legszebb és legrégibb városuk, Krakkó és a gyönyörűen fekvő Lemberg úgy nappal, mint éjjel csendesek, és a társasági élet is szűkreszabott. A vidéki táj változatos és érdekes. Ez elsősorban Lengyelország déli részére vonatkozik. Erdő, szántóföld, legelő sűrűn váltogatja egymást, dombok, hegyek, apró tavak tarkítják az országot. A kontrasztok azok, melyek vonzóvá és érdekessé teszik Lengyelországot. Röviden előadott tapasztalataimat legyen szabad azzal befejeznem, hogy a múltban is hagyományos lengyel-magyar barátságot erősítenünk kell, már csak azért is, hogy igazolódjék és teljesüljön a lengyelek nagy nemzeti hősének Pilsudski marsallnak az a mondása: „Az ősök nagy tetteit csak úgy érdemes és szabad ünnepelni, ha ebből további "nagy tettek szándéka születik." br. K. B. Megjelenik tízszer évente. — Minden cikkért szerzője felel. — Lehetőleg géor.el s a papirosnak csak egyik oldalára irott kéziratokat kérünk. Kéziratokért — az előre megbeszélteken kivül — felelősséget nem vállalunk. Minden levélre, felbélyegzett s megcímzett válaszboríték mellékelése esetén válaszolunk. Kiadja és a szerkesztésért felel: Liplák László dr. Eg.esült Kő-, Könyvnyomda, Könyv- és Lapkiadó Rt. Bud^ppst, V., Tátra u. 4. Telefon : 10-7-68, 22-4-07. Felelős : Reiner Ödön 48