Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A Carnegie-alapitvány és magyar kapcsolatai 2. [r.]

„Itt is vagyon egy szép legény, Kinek neve (Pesta), Amott is van egy szép leány, Kinek neve (Naca)" (utána következik a bűvös sor: „Hej, regö rejtem!'') (végül gyakran ez: „Adjon Isten csendes esőt, Mossa össze ezt a kettőt." A ka/rácsonyi szokások kőzött kell még megemlítenünk a betlehemi Kisded imádására siető három keleti királynak: Gáspár, Menyhért és Boldizsárnak látogatását példázó falusi „három királyok" járását. Ezt vidékenkint vagy fiúk vagy lányok végzik. A lányok kibontott hajjal, fehér ruhában, fejükön püspöksüveghez hasonló sapkával vonulnak fel, rendesen egy idősebb asszony vezetése melleit. Közülök az egyik hosszú boton fényes csillagot visz, némely helyen ezt a csillagot a lámpionra festik és amikor gyertyával kivihígitják, messzire ellátszik. A fiúk szintén fehér ruhában nagy sapkásán, esetleg álszakállal, botokkal felszerelve mennek és az énekükhöz ez utóbbival verik a taktust. Az is előfordul, hogy a csillagot egy kiugró rácsra szerelik, ami ujjnyomásra előreszalad és mintegy jelzi érkezésüket. A fiúk közül az egyik a mór királyt megszemélyesítő Boldizsár arcát korommal keni be, hogy mentől élethübb legyen. Megérkezve a Jiázakhoz, verselve bemutatkoznak a három királynak a nevén, elszavalják, hogy honnan jöttek es1 mi minden ajándékot hoztak a gyermek Jézusnak. Sok különleges helyi karácsonyi szokás és babona van még az országban ezek közt sok olyan ami a jövőbelátást, a gazdasági jólétet van hivatva előmozdítani. így Vas megyében például a lucanapi kalendéiriumkészítés dívik. Luca napjának beköszöntésétől december 13-a éjfél után, Karácsony böjtjének végéig, december 24 éjféléig megfigyelik, a 12 közbeeső napnak az időjetrását, pontosan feljegyzik reggel, délben és • este, és aszerint, hogy hideg, esős, ködös stb. idő van, ebből a 12 napnak az időjárásából következtetnek az év 12 hónapjának időjárására. Szintén szokásos vöröshagymanaptár készítése is ugyancsak Vas megyében. Itt egy hagymát ketté vágnak annak feléből 12 réteget külön kivesznek és a homorú alakú hagymadarabokat az éjféli misére való •indulás előtt elhelyezik vagy az asztalra vagy a gyúrótáblára. Mindegyikre tesznek egy-egy kis sót s a 12 cikket elnevezik a hónapok neveivel. Az éjféli-miséről hazatérve megnézik, hogy melyik hagymaszeleten lett a só nedvesebb vagy szárazabb és ebből következtetnek az illető hónap esős, vagy száraz voltára. Luca napjával kapcsolatban sok különös szintén még a légi pogánykorba visszanyúló eredettel bíró babonát ismerünk. Ki ne hallott volna az ú. n. Luca székéről, melynek készítését Luca napján, december 13-án kell elkezdeni, mindennap egy kicsit faragva rajta, karácsonyra elkészíteni. Aki azután karácsonykor ezen a széken ülve vesz részt az éjféli misén, meglátja a falu összes boszorkányait. A lucanapi babonák egyik legjobban ismert fajtája az ú. n. lucázás, amely abból áll, hogy 5—6 iskolás gyerek esetleg egy •lUigyobb vezetésével sorra járja a falu házait s a magával, hozott aznap lopott szídmára vagy fahasábra lekuporogva dünnyögő hangon rigmusokat mond s kíván a háziasszony baromfiállományára bő szaporaságot. Némely helyen a gazdasszony vízzel meglocsolja őket, gabonát szór rájuk s ezt a tyúkokkal, libákkal feleteti. Ma már ez a szokás kiveszőfélben van; leginkább megmaradt még Göcsej, Hanság vidékén. Ilyen a gazdasággal kapcsolatos babonák szokásban vannak az Alföldön is. Hódmezővásárhely környékén Luca napján búzát szoktak vetni egy kis tányérba, ezt a kemence padkájára téve, annak melegétől pár nap alatt kikel és ha Jiarácsonyig már 30—40 cm-t is eléri, ez annak a jele, hogy a jövő évi termés jó lesz. Ezt a mesterségesen keltetett búzát szokás elvinni az éjféli misére és másnap a karácsony első napján megétetni az állatokkal. Az a hiedelem, hogy azon az állaton, amelyik ilyen búzát evett, nem fog a ,,rontás". Ugyancsak ezen a vidéken van szokásban az is, hogy a gazdaasszony karácsony estéjén a szomszédjának szérűjéből nagy titokban szálas takarmányt lop, amit a saját állatainak az óljába széthint, ha ezt senki sem vette észre, ez nagy baromfiszapomlwtot fog hozni. Szokás az is, hogy a gazda karácsony estéjén a sötétség beálltával egy kosár almát önt a kútba, azután erről az altnúról merített vízzel sorjába megitatja a lovait, szarvasmarháit, s a többi állatait. Most már azt hiszi, hogy ezzel elérte, hogy állatai olyan szépek lesznek, mint a piros alma. A vödórt azonban le kell a kőtélről venni s a házba vinni, a vályút pedig kiüríteni, nehogy más is juthasson a kút vizéhez, mert az elvinné a szerencsét. Végül egy-két, a házassággal összefüggő babona: Ilyen a Luca-napi kalendárium készítése is, amikor az eladó lány l.S cédulára egy-egy nevet ír fel, azokból elolvasatlanul mindennap egyet eldob, amelyik név karácsonyra megmarad, az lesz a párja. Egyes helyeken, így a vasmegyei Nyögéren szokás, milcor az éjféli misére hívó első harangszóra a lányok kimennek az udvarra, felölelnek egy nagy csomó vágott fát és azután megszámlálják azokat; ha párosak, akkor a lányok a következő farsangban férjhez mennek. Vasvár vidékén karácsony este a háziasszony az éjféli-mise előtt két csésze alá egy-egy gyűrűt helyez, melyek közül az egyik jegygyűrű. Mikor a miséről megjönnek a férjhezadandó lányok, választani Jcell a csészék közül. Ha azt választja, amelyik alatt, a jegygyűrű van, még az évben férjhez megy. (Etnográfia, 1905 p.; 157—58 oldal.) Az Alföldön a lányos házaknál az anya karácsony estéjén leölést szár szét a világ négy tája felé, még pedig mentül többet, mert ahány szem kását szétszór, annyi kérője lesz a lányoknak. Számos ezekhez hasonló karácsonynyal kapcsolatos szokás divik a falvakban. Kedvesek, naivak, néha meghatóak, néha mulatságosak. Mindegyik megmutat valamit a magyar nép lelkéből. És bár nem teljes a felsorolásom, de talán enynyibői is képet alkothatunk magunknak a magyar karácsonyról. Harsányi Margit dr. Magyar-Osztrák Könyvtár Ausztria és Magyarország kultúrkapc&olatainak kimélyítésére alakult meg a közelmúltban a Magyar-Osztrák Könyvtár, mely sorozatos kiadványokkal kívánja propagálni a két állam kulturális érdekeit. Az első kiadványok az alábbiak lesznek: Az új osztrák alkotmány. Dollíuss életrajza. Ausztria függetlensége. A magyar-osztrák kulturális kapcsolatok. A magyar-osztrák kulturális kapcsolatok bibliográfiája. A tirolaiak szabadságharca a világháború alatt. Ausztria néprajza. Ausztria a Habsburgok alatt. * Kereskedelmi mérlegünk bizonyos államok felé érdekes passzivitást mutat: Csehszlovákia behoz 24.1 millió pengőért árut, kivisz 20.1 millióért; Románia behoz 30.5 millió pengűórt árut, kivisz 19.8 millióért; Jugoszlávia behoz 14.4 millió pengőélt árut, kivisz 11.8 millióért; Olaszország behoz 41.2 millió pengőért árut, kivisz 33.5 millióért