Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 1. szám - A nemzeti alkotmányok kialakulásának új korszaka

kel biztosíthatja az egyén szabadságát, Ezen intézmények alapvető törvényeinek nem mechanikus szabályokra, hanem a nemzet kiegyensúlyozott lelkületére kell épülniök. A nemzeti alkotmányok kialakulása fogja csak betetőzni a másfél évszázaddal ezelőtt diadal/ltjára indult szabadságmozgalmat, mely első fázisába/i nem ismerte fel. hogy az alkotmányos éle' uniformizálása katasztrófákra vezető káros törekvés. Franciaországban talán már lehet is beszélni a nagy forradalom elvei alapján kialakult nemzeti alkotmányról, hiszen maga. a nagy forradalom is a francia géniusz vulkán-kitörése volt, mely azonban nemcsak a francia belpolitika nagy geológiai elváltozását eredményezte, hanem egész Európát alapjaiban rázta meg és olyan altalános értékű eszméket lökött szét a nagyvilágba, nieh ek a legtöbb országban a. politikai élet legfőbb mozgató erőivé váltak. Franciaországban minden látszólagos labilitás mellett is csodálatraméltó rugalmas stabilitás van, amit a nagy forradalom eszméi alapján megszervezett öntudatos és hazafias nemzeti önkormányzat biztosít. Ugyanazokra a forradalmi eszmékre, melyek minden más országban bomlasztottak, Franciaországban ma már erősen konzervatív rendszer épült fel. A kormányok gyors változása csak hamis látszat, mely csak azt bizonyítja. hogyFranciaországban nem a kormányok kezében van a politikai irányítás, hanem a nagy forradalom eszméi alapján megszervezett és önmagát irányítani képes francia nemzet kezében. A német, olasz, lengyel és a kisebb európai nemzetek messze elmaradtak az alkotmányos fejlődés útján A német birodalom és az olasz királyság félszázadosnál alig nagyobb múltra tekinthet csak vissza. Energiájukat elsősorban nemzeti állammá alakulásuk feladata kötötte le. A nemzeti alkotmány kifejlődését a világháború és az azt követő válságok megrázkódtatásai erősen visszavetették. Azonkívül ezekben az országokban egyes nemzeti jellemvonások sem nagyon kedveznek az alkotmányosság erőteljes kifejlődésének, mert ezekben az államokban a caezarizmusnak vannak nemzeti tradíciói. De minden abszolutizmusnak kedvező nemzeti jellemvonás mellett is érvényesülnie kell az egyén istenadta szabadságjogainak valamilyen formában. A vallási érzés az a terület, melyen legkevésbbé tűri az ember az állam hatalmi beavatkozását. Ezért van az. hogy úgy a kommunizmusnak, mint. a nemzeti szocializmusnak és minden totalitásra törekvő más államrendszernek legtöbb küzdelme az egyházakkal van. Mussolini államférfiúi lángelméje ezért sietett rendezni úgy az olasz államnak, mint a fascizmusnak viszonyát az Egyházzal. Vigyázott, hogy hajója szét ne törhessék ezen a legnagyobb hullámtörő gáton. A szabadságszerető lengyel nemzetnek százötven éves megszakítás után egészen új államszervezetet kellett felállítania és egészen új politikai életet kezdenie, melynek kezdeti nehézségein csak diktatórikus jellegi! rendszer segíthette át. De Lengyelországban tulajdonképpen nincs is diktatúra, csupán Pilsudszky emberi és államférfiúi nagysága nőtt az alkotmányos intézmények fölé és hatalmát a lengyel nemzet örömmel viseite, mert érezte szükségességét, de viszont csak ideiglenesnek tekintette. Pilsudszky a lengyel szabadsághős óvakodott a diktatúra látszatától is, melyet senkinek sem jutott eszébe Lengyelországban intézményesíteni. A középeurópai országok közt. Lengyelország képezhet legelőbb nemzeti alkotmányt, mert Lengyelországban már volt régebben alkotmányos élet és a lengyelek közismert, szabadságszeretete igyekezni fog pótolni a százötven éves felosztottság alatt elmulasztottakat. A nemzeti alkotmányok kialakulásának sok küzdelemmel és szenvedéssel járó korszakában, nekünk magyaroknak felbecsülhetetlen előnyünkre fog szolgálni, hogy már megvan a történelmi, nemzeti alkotmányunk, A Szent Korona tanában le van fektetve a magyar szabadságeszmének utolérIietetlen tökéletesséqí, intézménye, mely annyira rugalmas, hogy minden korszerű eáltozást fel tud ölelni, anélkül, hogy lényegén a legkisebb módosítást is kellene szenvednie. Válósággal örökéletre hivatott állameszme, amilyet egy vezetésre küldetett nemzet ösztönös politikai zsenialitása tudott csak kitermelni évszázadok ÓD/ifikai megpróbáltatásai között. Jövőnk legbiztosabb zálogát és elődeinktől reánk marat!I Örökségünk legnagyobb értékét veszélyezteti az, aki könnyelműen, felkészületlenül és avatatlan kézzel nyal legnagyobb nemzeti szentségünkhöz: az ősi magyar alkotmányhoz. Ne a. felett vitázzunk tehát, hogy a parlamentarizmusnak van-e még jövője, vagy pedig idejét multa, mert a parlamenti forma egymagában még nem az alkotmány teljessége. Nekünk tehát elsősorban a Szent Korona alkotmányának teljes helyreállítására és továbbfejlesztésére kell törekednünk, mert ez felel meg a várható új kor követelményeinek. Ferdinandy László dr. Az Osztrák*Magyar Monarchia történetének bibliográfiája (Bibliographie zur Geschichte Österreich-Ungams 1848—1914. Weltkriegsbücherei Stuttgart, 1935. 7U lap. Bibliographische Vierteljahrshefte der Weltkriegsbücherei.) Megint egy német kiadvány, mely tudományos igénnyel jelenik meg s érdeklődést mutat irántunk, — miközben téves és hamis színben tüntet fel bennünket. Külpolitikai kérdésekről — helyes érzékkel — sorozatos bibliográfiát tad ki a stuttgarti kiadó. De csak a szándéka tudományos, módszere s feldolgozása már távolról sem az. Ha kezünkbe vesszük ezt a U-es számú füzetet, olvassuk a szerkesztőnek, Dr. Eilersnek bevezetőjében: praktikus okoknál fogva a "magyar nyelvű munkákat nem említjük (sic!); a szláv nyelvűeket felsoroljuk. Ezt a magyarellenes tendenciát még fokozza azzal, hogy amikor a monarchista történetét feltárva, a magyar müveket mellőzi, felsorol mintegy 25 magyar vonatkozású, német nyelven írt munkát, amelyek tárgyukban, céljukban s beállításukban irányzatosak s a magyar történet e korszakát ferde, valótlan színben tüntetik fel. Ezeket megállapítva, egyéb szempontú hiányai sem lepnek meg. Nem szólva a teméntelen s értelemzavaró sajtóhibáról, könyvészeti pontossága is sok kívánnivalót hagy hátra: hol a megjelenési év hiányzik, hol a kiadó neve, majd a. könyvek terjedelme. Ezek hiánya a kutatót megzavarja s útbaigazítás helyett meddő keresésre utalja. Kulturális tényezőinknek meg kellene találni a formái és módot, hogy ennek és hasonló „művek" terjesztésének gátat vessenek, vagy káros tendenciájukat megfelelő felvilágosító m a likával ellensúlyozzák. (K. J. dr.) 5