Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A Carnegie-alapitvány és magyar kapcsolatai 2. [r.]

Society, Association Yougoslave de Droit International, Instituto Italiano di Diritto Internazionale. A Carnegie-alapítvány támogatásával végzi nagyjelentőségű, a világon egyedülálló kutatómunkáját a Harvard-egyetem jogi iskolája Manley 0. Hudson tanár vezetésével. A kutatóintézet munkája kitűnően mutatja az együttműködő jogi munkálat hatalmas jelentőségét. Az intézet alapításának gondolata annak hatásaként keletkezett, hogy a Nemzetek Szövetsége mély elismerést aratott a nemzetközi jog kodifikálása terén a kodifikálásra kiküldött állandó bizottság munkája révén. Az intézet olyan tárgyakat kodofikál, amelyeket a Nemzetek Szövetsége „kodifikálásra megérettnek" jelen ki. Az intézet szervezete élén az Egyesült Államok 50 legkiválóbb nemzetközi jogászából alakult tanácsadó testület áll. A következő tárgyak kodifikálása történt meg eddig lf.27 óta, hogy az intézet fennáll: 1. Nemzetiség, állampolgárság. 2. Az államok felelőssége a bennük tartózkodó idegenek sérelmeiért. 3. A bíróságok hatásköre a nemzetközi magánjogban. 4. Szárazföldi vizek. 5. Diplomáciai kiváltságok és mentességek. 6. A konzulok jogi helyzete és működése. 7. Kalózkodás. 8. KiacTatási jog. 9. A bűnnel kapcsolatos juriszdikció. 10. A szerződések joga. A kodifikációs munkálatok eredményeit állandóan teljes szövegben közzéteszik az American Journal of International Law c. folyóiratban. Ez teszi ki a nemzetközi jogi szakosztály működését, amelynek irányitója James Broirn Scott szakosztályi igazgató. Az évi munka mintegy 160.000 dollárt emésztett fel. ül. A gazdaságtudományi és történelmi szakosztály munkája az 1934. évben a Kanada és az Egyesült Államok közti kapcsolatokra összpontosult. A szakosztály az év elején kiváló tudósokat küldött ki a közös kérdések tanulmányozásra. A munka eredménye hihetetlen tömegű tanulmány lett, amelyet egy év alatt készített a sok kitűnő szakember. A tanulmányok a legapróbb részletekbe menő alapossággal a két ország közti gazdasági, történelmi, jogi, társadalmi, politikai és kulturális kapcsolatokat tárgyalják — kifejezni akarván azt az erős politikai közeledést, amely a legutóbbi években Kanada és az Egyesült Államok között bekövetkezett. Ezenkívül természetesen más közgazdasági kérdéseikkel foglalkozó munkákat is kiadott a szakosztály az év folyamán, amelyekből érdemes kiemelnünk a háborúval kapcsolatos The Costs of the World War to the United States című munkát, valamint John Bates Clark, a szakosztály 1923-ig volt igazgatójának könyvét: Tender of Peace. (Érdekes munka jelent meg még a nemzetközi munkaszervezet keletkezéséről. A szakosztály jelenlegi igazgatója James T. Shotwell. Ezek a körvonalai annak, mit jelent a Carnegie-alapítvány a tudomány, a tanulás és a gyakorlati élet számára. Az alapítvány hatalmas szervezete pedig dolgozik, hogy elérje végre azt a korszakot, amidőn már kiküszöböltetett a háború, hogy aztán... újabb hasznos célokra fordítsa az alapítvány kamatait, olyan célokra, amelyek előmozdítják a haladást, a fejlődést, az emberi bo'dogságot, s így századokról századokra tovább megmarad az alap, hogy mind magasabb tökéletességi fokra emelje az Embert. H. L. Irodalom. 1. Camegnie Endoroment for International Reace Year Book, 1935. Washington Rumford Press 2. Horváth lenő : Tanulmány az amerikai rékepropnfanda történetében IQl] 1915. (A nasvváradi kir. jogakadémia. XL1X. almanachja ) Nagy. Sít. LAszló nyomda. 1910 3 A. Carnegie : Geschichte nieínes Lebens Kochler Verlap, Leipzie 1921. 4. Czakó litván : A Carnegie és a Rockefeller flapok. (Magyar Szemle V. sz 1929. 4. sz A magyar történetből (X—XI. század) A mai Magyarország germán és szláv erők határzónáján fekszik. Kerek ezer évvel ezelőtt geopolitikai helyzetünk nem volt ennyire vigasztalan: északkelet felé az akkor még lovasnomád magyar öszeköttetést tartott fenn Keleteurópa nomádjaival: kazárokkal és bolgárokkal, tehát azzal a kultúrkörrel, melyből jött s melyhez még tartozott. Bizonyos egyensúlyt jelenthetett ez, erőtartalékot az előretolt magyar front mögött, melynek kulturális és különösen kereskedelmi hálózata a X. században még a Lajtától az Aral-tóig terjedt. Ebben az időben a magyarság még korántsem ..elszakadott testvértelen ága nemének", a honfoglalás nem egy lesza kadt törzsszövetség kalandja, hanem a besenyő és úz előnyomulás folytán a kazár-bolgár kultúrkör természetes expanziója Nyugat felé. A kazár-bolgár kultúra alkonya 968-ban és 969-bnn következett be. amikor a kíewi normann—orosz állam elfoglalva Kazárfehérvárt (a mai Asztrakánt), a kazár birodalmat tönkretette, a volgabolgárt pedig Nyugat felé teljesen elszigetelte. A kazár birodalom bukása az V. század óta Keleteurópában élő nomád-török nagyhatalom bukását és vele együtt a mindinkább elmohamedánosodó bolgár—török kultúrkör eltűnését jelentette. Anonymus értesítése (c. 57) azon „nagy nemességü urakról", kik az ismaeliták nagy sokaságával Bulár (Bolgár) földjéről jőve éppen Taksony idejében (970 körül) árasztják el az országot, alighanem a kazár futást örökíti meg. kik országuk veszte után a szövetséges és rokon magyaroknál kerestek menedéket. Magyarország tehát ekkor veszti el kapcsolatait azzal a kultúrkörrel, melynek anyatejét szívta és azzal a területtel, ahol bölcsője ringott. A magyar kereskedelem éppen Géza és Szent István idejére szakad el a káspimenti gócoktól s az ősmagyar művészet is ekkor veszti el keleti forásvidékét. A kiewi állam hatalomrajulásával ugyanis délen és keleten lezárul a bizánci kör. A magyarság elvesztette piacát — s talán a „kalandozások" lassú megszűnése sem kizárólag az augsburgi vereség, hanem a zsákmányolt kincs eladási és elcserélési lehetőségei kiapadásának számlájára írandó: a feltörekvő Kiew bizonyára nem egykönnyen engedte át területén a kazár kereskedökaravánokat. Mikor pedig Magyarország elszigetelődése politikailag is befejezett tény lett, értelmét elvesztette a Nyugattal és Déllel szemben elfoglalt ellenséges álláspont. Szinte történetírói közhely: a fiatal Gejza fejedelem fölismerte a helyzetet és kiegyezett a nyugati kereszténységgel. Ezáltal megmentette az országot, ám a két nagy monarchia által végrehajtott keletről nyugatra fordulás után a nemzet még sokáig érezte azt a lelki törést, ami ennek nyomában járt. A gejza- és szentistváni hatalmas kezdeményezés jóformán csak egy monumentális keret volt, melybe a még mindig lovasnomád magyarnak bele kellett nőnie. 41