Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A magyar külpolitikai közvélemény műhelyei. Nemzetközi jogi oktatás Magyarországon

nem sürgetik, igazi, alapos kutatás folytatása nem lehetséges. Debrecen földrajzi helyzeténél fogva elsősorban az erdélyi magyarság sorsának figyelői szerepére van hivatva. Éppen ezért, első lépésként, amit tennünk kell a közel jövőben, a román nyelvi- lektorátus felállítását kell megjelölnünk. Ez elsőrendű érdeke lenne a csonkaországi magyarságnak, de egyúttal az erdélyi magyarságnak is. Ugyanakkor azonban a tót nyelvű lektorátus szükséges voltát is hangsúlyoznunk kell. A tót nyelv ismerete lehetővé teszi a Nyári Egyetemre özönlő lengyelekkel való érintkezést, azonkívül nyomós ok gyanánt hozható fel az a tény, hogy amíg román hallgatója nem volt a nyári kurzusnak, tót hallgatója már igen! És nemzeti szempontból is, az (Vsszmagyarság érdekében múlhatatlanul szükséges a felvidéki magyar testvéreink életkörülményeinek tárgyilagos megismerése. Nemzetközi jogi szemináriumunk élénk figyelemmel kiséri városunkból, mint a magyar kultúra keleti végvárából, elszakított véreink sorsát, szomorú valósiig azonban, hogy a debreceni tudományegyetem a számukra is nagyjelentőségű kisebbségi intézet felállítását a viszonyok mostohasága miatt a mai napig sem volt képes megszervezni, vagy legalább is ilyennek szervezéséhez anyagilag hozzájárulni. Benkö István. A Erzsébet Tudományegyetem (Pécs) Az 1914-ben Pozsonyban megalapított s 1922-ben Pécsre, Nagy Lajos ősi egyetemi székvárosába telepített m. kir. Erzsébet Tudományegyetem hazánkban elsőnek ismerte fel az államközi jog rendkívüli fontosságát és ezért a Jog- és Államtudományi Kar tanrendjében két szemeszteren át heti. 5—5 órában, továbbá lieti egy órás speciálkollégium keretében foglalkozik beható egyetemi oktatásával. A rendszeresített tanszéket 1922 óta dr. Faluhelyi Ferenc ny. r. tanár tölti be. A főkollégium tárgya az államközi jog egész rendszerének oktatása. E jogág minden vonatkozására kiterjedő alapismeretek nyújtásán kívül még arra is törekszik az előadó professzor, hogy hallgatóságában a jó megalapozott elméleti ismeretek nyomán a gyakorlati helyesenlátást kifejlessze. Arányosan szenteli figyelmét az államközi élet dinamikájában szerephez jutó valamennyi ideális és materiális tényezőnek. Tanítása nyomában kialakuló iskolának tudományos célkitűzése: beható kritikai elemzés alá venni az államközi jog egész területén ma olyannyira elburjánzott s lényegében politikai célokat szolgáló, sokszor célzatosan homályos dogmatikát és azután e kritikai vizsgálatok eredményeként kitisztult fogalmakat értékesíteni az államközi jog egész területét felölelő monografikus munkákban. Ez utóbbi célt szolgálják a tanszék mellett működő Nemzetközi Jogi Intézet Jdadványai is, melyekről majd az alábbiakban beszélünk. A speciál kollégium célja kiegészítő ismereteket nyújtani mindazokban a kérdésekben, melyeknek részletes tárgyalására a főkollégium összefoglaló keretében mód nem nyilik. Ezen előadások sorában minden tanév második szemeszterében a nemzetközi magánjog elemeit oktatja az előadó professzor, míg a tanév első szemeszterében az államközi közjog egyes fontosabb kérdéseinek részletesebb ismertetése szerepel a tanrendijén, így pl. a Nemzetek Szövetsége, az államközi bíráskodás, a munkajog, az anyagi és alaki kisebbségi jog stb. A tanszék mellett 1926-ban alakult meg a Nemzetközi Jogi Intézet, mely a tanszék mellett szervezetszerűen létesített szeminárium kereteit túlnövő nemcsak a szemináriális továbbképzéssel foglalkozik, hanem tudományos központja óhajt lenni az államközi jog és a nemzetközi magánjog hazai művelésének. Azi Intézet Wetenkint 2 órában tartja összejöveteleit, melyeken nemcsak a tanrendben hirdetett szemináriumot járó egyetemi hallgatók vesznek részt, hanem egyben az Intézet végzett hallgatói is, mint annak tudományos munkatársai. Az elméleti és gyakorlati kérdéseket felöl Hő önálló előadásokon kívül külpolitikai beszámoló, könyv- és folyóiratismertetések szerepelnek a tárgysorozatban. Az előadásokat mindenkor a hozzászólások folytán kialakuló vita követi, amely egyrészt érdekesen egészíti ki az előadásokat, másrészt pedig alkalmat ad a tudományos vitakészség kifejlesztéséhez. A tudományos munkálkodáshoz módot nyújt az Intézet közel 2000 kötetes szakkönyvtára, diplomáciatörténeti okmánytára, a Nemzetek Szövetségének hivatalos lapja és szerződésgyüjteménye, valamint 23 beles külföldi szakfolyóirat, továbbá a nevezetesebb külföldi napilapok („Times", „Echo de Paris", „Popolo dJtalia", „Völkisoher Beobactóter", „Prager Presse", „Adeverul" stb.) Az Intézetet, munkásságának belföldi elismeréseként, a Külügyi Szemle felkérte egyrészt a szakirodalom ismertetésére, másrészt pedig az Államközi Jogi Szemle szerkesztésére. Külföldön pedig az Annual Digest of Puplic International Law Cases részére gyűjti és dolgozza fel bíróságainknak nemzetközi jogi vonatkozású elvi döntéseit. Azonkívül állandó tudományos érintkezésben s informatív kapcsolatban van az államközi jog legtöbb tudományos művelőjével s intézményeivel. A már említett intézeti kiadványsorozatban eddig 23 fűzet, illetve kötet jelent meg. Anyaga az általános elméleti kérdéseken kívül kiterjed a kisebbségi jogra, államközi szociálpolitikára, kartell és gazdasági kérdések nemzetközi szabályozására, a nemzetközi bíráskodásra, valamint hazánkra nézve jelentős események diplomácia-történeti feldolgozására. Nyelvi elszigeteltségünk miatt a munkák jelentős része német, vagy francia nyelven is kiadásra került. Az Intézet és a Kiadványsorozat értékéről a Niemeyers Zeitschrift für internaiionales TiecM (XXXXIV. 94. old. így ír: „Die Pécser (Fünfkirchner) Völkerrechtssdhule Prof. Faluhelyi's (Ungarn) hat bisher — wie die in der Schriftenreihe des Institutes für internationales Recht an der Universitát Pécs veröffentlichten Arbeiten zeigen — alle Béreiébe des sozialen Lebens, wo immer sich neue Völkerrechtsgestaltung zeigt, oder wo immer neue politische Tatbestánde voll völkerrechtlicher Mögliehkeiten sich zeigen, in Wirtschaft und geistiger Kultur berücksichtigt... Durch ihre Arbeitsweise hat die Pécser Völkerreehtsschule einen neuen arbeitstechnischen Gesichtspunkt herausgestellt... Diese arbeitstechnischen Gesichtspunkte sind aber nicht der wesentlichste Beitrag der Pécser Völkerreehtsschule zur modernen Völkerrechtswissenschaft. Dieser beruht vielmehr darin, dass ihren Arbeiten ein neuer systematischér Grundgedanke innewohnt..." (Dr. Viktor Guttmann). Az Intézet rendezésében számos bel- és külföldi szaktudós tartott előadásokat az államközi jog, valamint az ezzel összefüggő külpolitikai kérdések - köréből. 8