Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A magyar külpolitikai közvélemény műhelyei. Nemzetközi jogi oktatás Magyarországon

A magyar külpolitikai közvélemény műhelyei X (Nemzetkőzi jogi oktatás Magyarországon) A magyar egyetemeken, mind a fővárosban, mind a vidéken, igen széleskörű nemzetközi jogi oktatás és tu­dományos munka folyik. A vidéki munka jellemzésére elég ha rámutatunk a Faluhelyi Ferenc vezetése alatt működő pécsi kisebbségi és nemzetközi jogi intézet munkájának és kiadványainak jelentőségére, amelyet Európaszerte ismernek és elismernek, vagy megvizsgál­juk Buza László szegedi intézetének működését és Thegze Gyula debreceni szemináriumának értékes eredményeit. Mindezekből örömmel tapasz)alhatjuk, hogy az ..új nemzetközi jog" — ahogy Irk Albert a há­ború utáni nemzetközi jogot nevezi — ápolásának je­lentőségét nagyhírű vidéki professzoraink is felismer­ték. Annál nagyobb örömmel közöljük mindezeket, mert látjuk, hogy az ország első egyetemén, a 300 eszten­dős Pázmány Téter Tudományegyetemen milyen nagy mértékben bontakozik ki a nemzetközi jo? tudományos és gyakorlati művelése, így mindjobban közeledik már az az időpont, amidőn lehetővé válik a Magyar Nem­zetközi Jogi Intézetnek Buda pesten való felállításával még hathatósabb és jelentősebb eredmények elérhetése céljából: a nemzetközi jogi oktatás és tudományos munka egységessé tétele az egész országban. Ez azonban a jövő feladata. A következőkben igyek­szünk rámutatni, hogyan áll a nemzetközi jogi oktatás jelenleg egyetemeinken, milyen tudományos és gyakor­lati munka folyik az egyes intézetekben és szeminá­riumokban, s mik e szemináriumok, illetve intézetek jö­vendő tervei. Pázmány Péíer Tudományegyetem A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán a nemzetközi jog tanára Márffy-Mantuano Rezső ny. megh. miniszter, rendkívüli követ, aki heti öt órában mindenre kiterjedően, részletesen tárgyalja a nemzet­közi köz- és magánjogot. A nemzetközi jog cenzora a szigorlaton vitéz Moór Gyula, a jogbölcselet tanára, a jogi kar ezidei dékánja. A nemzetközi magánjog kér­déseit heti 4 órás kollégiumban Szászy István magán­tanár, törvényszéki bíró ismerteti. Az egyház és állam közötti viszony problematikájával Lutter János, a ki­sebbségi kérdésekkel Ottlik László, a kiadatási joggal Szondy Viktor, a szuverenitás nemzetközi jogi vonat­kozásaival, továbbá a nemzetközi bíráskodással Váli Ferenc magántanárok foglalkoznak heti 2—2 órás speciálkollégiumaikban. Ezen szorosan vett nemzetközi jogi előadásokon kívül még sok olyan tanára van az egyetemnek, aki előadásának tárgyát a nemzetközi joggal kapcsolatos problémakörből meríti. (Diplomá­ciai történelem, külpolitika, világgazdaságtan, politi­kai földrajz stb.) A Nemzetközi Jogi Szeminárium igazgatója Márffy­Mantuano Rezső. Itt a szemináriumban folyik le tulaj­donképpen a tudományos és gyakorlati munka, amely­re soraink bevezetőjében céloztunk, itt ismerkednek meg az egyetem hallgatói a külpolitikai események he­lyes meglátásának módszereivel, itt alakul ki a nem­:• tnek majdan gerincét alkotó jogászifjúság önálló kül­politikai gondolkozása, amelyre annyi szükség lett rolnii a múltban és annyira szükség lesz a jövőben is. A szeminárium munkája kettős irányú, egyrészt a tiszta, tételes nemzetközi joggal való foglalkozás, más­részt a nemzetközi jog tudományos megalapozottsága segítségével a világpolitika eseményeinek állandó fi­gyelemmel kísérése, azaz annak tárgyilagos megvizs­gálása mennyiben alkalmaztatik a gyakorlatban a nemzetközi jog, mennyit ér a nemzetközi jog? Az első célt szolgálja bibliográfia összeállítása, amely magában foglalja a bel- és külföldön megjelent és megjelenő nemzetközi jogi munkákat. A munkák legjelentősebb­jei — amennyiben a szeminárium hozzájuthat azokhoz — kritikai ismertetés alá kerülnek. Ily módon a sze­mináriumi tasrok állandóan megfigyelhetik a nemzet­közi jog tudományának fejlődését; az együttműködő tevékenység révén munkák oly tömegébe nyerhetnek betekintést, amelyet maguk különben nem lennének képesek elolvasni. A szeminárium azon tagjai, akik a nemzetközi jog egész rendszerét már alaposan áttanul­mányozták, önálló feladatokat, speciális kérdéseket dolgoznak ki. Munkáik sokszor komoly értekezésekké növekednek. Ami a szemináriumi munka második részét illeti, kutatni való anyag itt is bőven van. A szeminárium egyik előadója — a külügyminisztériumi sajtószemle, a londoni Bulletin ot International Events, valamint a Fortnightly Summary of International Events figyelem­bevételével és segítségével — szemmel kíséri a nem­zetközi külpolitika eseményeit és azokat kéthetenként rövid összefoglalásban előadja, A külpolitikai kérdések helyes meglátását célozza a .folyóiratismertetések rendszeres bevezetése, ami lehetővé teszi, hogy a kül­politikai események megvilágítása egyszerre több ol­dalról történjék, s így a tagok helyes tájékozódó ké­pességet szerezzenek ai világpolitika útvesztőiben. (Természetesen az ismertetésekkel kapcsolatban vita is fejlődik ki, amelynek hatása mindig értékes és ter­mékeny. A vitának általában nagy szerep jut a szemi­náriumi életben.) Természetesen nemcsak külpolitikai, hanem nemzetközi jogi folyóiratok is ismertetés alá kerülnek. Ennek közvetlen haszna az, hogy ismeretessé válik a különböző szerzők felfogása az időszerű nem­zetközi jogi kérdésekről. A Nemzetközi Jogi Szemináriumban a lefolyt egye­temi félévben a következő előadások hangzottak el: A kisebbségek jogi helyzetéről. A kisebbségi szerződések ismertetése. A Szentszék és a lateráni szerződés. A szankciók tanának elmélete és gyakorlata. Az oszt­rák külpolitika útja 1935-ben. Nemzetközi viszályok 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom