Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1914 (5. évfolyam, 30-41. szám)

1914 / 32. szám

V. évfolyam. Budapest, 1914 január 30. 32. szám. AZ OliSZÁGOS BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. LÁNYI MÁRTON AZ EGYESÜLET TITKÁI1A HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE KI A DOTDLA JDONOS AZ ORSZ. BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLKT Szerkesztőség : L Ráth György-u. 20. sz. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4. sz. Megjelen évenkint legalább hatszor. Előfizetési dij : Egész évre 4 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. A német birák szövetsége. A német birák szövetsége 1908-ban alapíttatott meg a bajorországi birói egyesület indítványára. A szövetség, melyben a német birodalomnak majdnem összes államai képviselve vannak 1909 jan. 1-én lépett működésbe dr. Leeb augsburgi törvényszéki biró elnöklete alatt. A szövetség hivatalos lapja is ebben az időben indult meg «Deutsche Richterzeitung» czím alatt. A szövetségnek jelenleg 7000 tagja van és 17 osztályból áll. Működése a szövetségnek kiterjed polgári és büntetőjogi szakosztályok szervezésére, a Deutsche Riclilerzeitung szerkesztésére, valamint Reichsgericht-döntvények kiadására. A tagok részére könyvtárt is szerveztek. Az alosztályok a következők: 1. hesseni birói egyesület 1899-ben alapítva, 223 tagja van jelenleg; 2. birodalmi birák és ügyészek egylete 1902-ben alapítva, jelenleg 286 taggal; 3. bajor birói egyesület, a melynek elnöke dr. Leeb, egyszersmind a szövetség elnöke; alapíttatott 1906-ban, jelenleg 1750 tagot számlál; 4. badeni birói egyesület, alapítva 1907-ben, tagok száma 225; 5. szász birák és ügyészek egylete, alapítva 1907-ben, tagok száma 790; 6. anhalti birói egylet, alapítva 1909-ben, 47 tag; 7. würtenbergi birói egylet, működik 1909 óla 371 taggal; 8. oldenburgi birák és ügyészek egyesülete, alapítva 1909-ben, tagok száma 62; 9. porosz birói egyesület, alapítva 1909-ben, tagok száma 2670; 10. braunschweigi birói egylet, alapítva 1909-ben, tagok száma 116 ; 11. szász meiningeni és schwarzburg-rudolsstadti birói egylet, alapítva 1909-ben, 86 tag; 12. altenburgi birói egylet, alapítva 1909-ben, tagok száma 44; 13. iljabbági Reuss herczegségi birói egylet, alapítva 1909-ben, tagok száma 42; 14. weimari birói egylet 1911-ben alapítva, tagok száma 80; 15. idősb ági Reuss herczegségbeli birói egylet, alapítva 1911-ben, tagok száma 16; 16. mecklenburgi birói egylet, alapítva 1911-ben, tagok száma 135; 17. Coburg-Gotha herczegségi birói egyesület, alapítva 1913-ban, tagok száma 37. Külföldi birói egyesületek. A Sachsen-Meiningeni birói eggestílel az elmúlt év novemberében tartolta közgyűlését, melyen az igazságügyi kormány is képviseltette magát. A közgyűlésen a folyó ügyek elintézése után Becker jenai biró az új büntető törvénykönyv előmunkálatairól tartott előadást. A német birói egyesület müncheni osztályának jelentése az 1913-iki egyesületi évről. A jelentés panaszolja, hogy az előmenetel a fiatalabb járásbirák számára még mindig igen lassú. Következménye pedig ez a kedvezőtlen birói nyugdíjszabályzatnak is, a mely oly nagy részben fosztja meg a nyugalombavonult bírákat előbbeni fizetésüktől, hogy ezek kénytelenek a míg csak állásuknak valamikép is megtelelni tudnak, akliv szolgálatot teljesíteni. így igen kevés állás ürül meg nyugdíjazás folytán, a mi ismét a fiatalabbaktól zárja el az előmenetelt. A szakosztály tagjait illetőleg 295 tagot mutat ki a jelentés, a melyből azonban csupán 42 a felsőbb bíróság, a többi az I. bíróság tagja. A szakosztály több hélen át tartó továbbképző tanfolyamot is tartott, melyet úgy jogi, mint egyéb szakból vett előadásokból állítottak össze. Ezenkívül művészeti, főleg zenei összejöveteleket is tartott a müncheni osztály. A lengyel birói egyesület. A lengyel birói egyesülettől a napokban a következő levelet vettük: Lembergben 1907. évben egy Országos Birói Szövetség létesíttetett. A szövetség székhelye Lemberg. Ezen szövetség azóta máig fennáll előnyösen fejlődött és jelenleg 700-nál több tagja van. Tagjai a szövetségnek Kelet- és Nyugat-Galiczia majdnem kizárólag lengyel nemzetiségű birái és részben rutén nemzetiségűek is. Egyesületünk nem tekinthető a ((Vereiuigung der österreichisen Richter» általános ausztriai szövetséghez tartozónak, ez tényleg egy alapszabályos egészen elkülönített és önálló szövetség. A bécsi szövetkezet «MitteiIungen der Vereinigung öslerr. Richter» czímű lapjából értesüllünk, hogy Önöknek igen tisztelt uraink egy külön birói szövetségük van, kongresszust is tartanak, melyen külföldi birák is résztvesznek. Ezen kongresszusaikhoz szövetségünk meghívást még eddig sohasem kapott és azok megtartásáról sem értesült, a minek magyarázata valószínűleg abban rejlik, hogy Önök abban a hiszemben voltak, hogy egyesegyedül az ausztriai birói szövetség képviseli Ausztria összes tartományait. Mivel ez téves felfogás — hisz' a mi szövetségünkön kívül Csehországban is egy teljesen önálló Cseh Birák Szövetsége létezik — és- mivel mi az összes szövetkezett és megfelelő képviselettel biró bírákkal kollegiális viszonyba óhajtunk lépni, ezennel bátorkodunk Önöket igen tisztelt Uraink szövetségünk létezéséről értesíteni és kérjük Önöket, hogy az esetleg áz egész birói kar érdekében bevezetett akcziókról stb. bennünket értesíteni és becses lapjukat is megküldeni szíveskedjenek. Birói kitüntetések külföldön. A német birák közül az 1913. évben 163-an részesültek kitüntetésben : A vörös sasrend II. osztályához a csillagot kapták ketten, — a II. osztályú vörös sasrendet 12-en, — a III. osztályú vörös sasrendet 22-en, — a IV. osztályú vörös sasrendet 127-en. Az I. osztályú koronarend 3, — a II. osztályú koronarend 14, — a III. osztályú koronarend 28 birónak jutott. A bajor birák tebermentesítése. A bajor tartományi gyűlésen hosszas vita tárgyát képezte a birák tehermentesítése. Tekintve, hogy a folytonos személyszaporílás a költségvetésben előirányzott összeget már túllépni készül, az igazsáaiigyminiszter hivatott fel, hogy oly módozatokról gondoskodjék, melyek a perek számát apasztani képesek volnának. Ezeknek a módozatoknak kérdése már az utolsó berlini jogász-