Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1914 (5. évfolyam, 30-41. szám)

1914 / 35. szám

\ v. évfolyam. Budapest, 1914 április 24 AZ ORSZÁGOS BÍRÓI ES ÜGYÉSZI EGYESÜLET FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. LÁ.NYI MA A7. EGYESÜLET TITKÁRA HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE KIADÓTULAJDONOS AZ ORSZ. HIRÓI ÉS OOYfiSZl KGYESÜLKT Szerkesztőség: L Ráth György-u. 20. sz i Kiadóhivatal: ív. Egyetem-utcza 4. sz. Meg jelen évenkini legalább hatszor. Előfizetési dij : Egész évre 4 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. Tagjaink szanatóriumi ellátása. Regi panasza a tisztviselői karnak, bogv súlyosabb betegség esetén vagy a közkórházaknak kevéssé kielégítő ellátását kénytelen igénybe venni, mely gyakran a tisztviselő társadalmi helyzetével össze nem egyeztethető, vagy pedig szanatóriumba kell magát vagy családtagjait felvétetnie. Ez utóbbi természetesen annyira drága, hogy egy szanatóriumi kezelés költségeit a szerény javadalmazásu hiró esztendőkig sem képes kiheverni. Egyesületünk vezetősége régóta fáradozott oly megoldáson, mely ezen. az egyenesen katasztrofális jelentőségű bajon segítene. Hos^íís utánjárásaink és tárgyalásaink eredményekép a szanató­riumi biztosítást találtuk olyannak, mely a jelenlegi viszonyok kö­zött egyedül alkalmas a kérdés megoldására. Sikerült megállapod­nunk a Budapesti Polgári és Tisztviselői Szanatórium-Egyesületiéi Hungária-körül 9. sz.) aziránt, hogy az általa rendszeresített szana­tóriumi ellátás-biztosítást tagjainknak és azok családtagjainak rend­kívüli kedvezményes árban (ca. harmad-árban) fogja nyújtani. A részletes feltételeket lapunk mostani számának melléklete tartalmazza. E melléklet egyszersmind belépési nyilatkozat is, ­a ki a biztosítást igénybe óhajtja venni, az egyszerűen töltse ki a rovatokat és küldje be közvetlenül a szanatóriumnak. A biztosítás annyira előnyös, hogy a legmelegebben ajánlhat­juk tagtársainknak. A feltételek szerint akár a férj, akár a feleség betegszik meg, a 12 K évi biztosítási összeg ellenében összesen 20 napon át igénybe veheti a teljes szanatóriumi ellátást, gyógy­szert, kötszert, orvosi felügyeletet és műtőterem-használatot, úgy hogy csupán az operáczió költsége terheli ezen felül. A mennyiben a betegség még a 20 napnál is tovább tartana, gondoskodás tör­tént, hogy a további napokra az ellátás 9 K mérsékelt díjért legyen igénybe vehető. Ugyanezen biztosítás igénybe vehető a gyermekekre (esetleg együtt élő más családtagokra) is. Itt azonban a biztosítási díj már magasabb, nevezetesen egy családtagért 12 korona, kél vagy több családtag heiralása cselén pedig kettesével 18 korona. A biztosító egyesület István-úti szanatóriuma általánosan isme­retes, berendezése és szervezete a legkényesebb igényeket is kielégíti. A perrendtartás küszöbén. Dr. Juhász Andor törvényszéki elnök előadásának befejezése. A végrehajtási ügy folyama alatt felmerült ügyvédi díjak megállapítását indokoltabb lett volna a végrehajtást elrendelő bíróság helyett a foganatosító bíróságra bízni, amely az egyes végrehajtási cselekmények teljesítése után az ügyvéd képviseleti, illetve közbenjárási díját, mint a végrehajtást szenvedőt terhelő eljárási költség egyik alkatelemét, amúgy is számbavenni kény­telen. A megállapítás széttagolása egyrészt feleslegesnek mutat­kozik, másrészt visszásságokra vezethet a gyakorlatba^. A lőcsei kir. törvényszék, mint a végrehajtást elrendelő bíróság — kivé­teles megállapodástól eltekintve — aligha fog a budapesti fog­lalásnál való közbenjárás fejében az ügyvéd részére más össze­get megállapíthatni, mint amelyet a budapesti járásbíróság a foglalási költség keretében a végrehajtást szenvedő terhére már meghatározott, mert különben vagy az ügyvédet vagy ügyfelét károsítaná meg. A budapesti kir. járásbíróságok a mult óvben kerekszámban 80 ezer mulasztási ítéletet hoztak és 63 ezer végrehajtási ügyben jártak el. A gyakorlatnak módot kell találnia arra nézve, hogy a 80 ezer mulasztási ítélet ne vonjon maga után 80 ezer díj­megállapítás iránti külön kérvényt, hanem a kérelem esetleg a keresetben terjesztessék elő és a mulasztási ítélettel egyidejűleg meghozandó végzésben nyerjen elintézést. Érdemleges ítélettel befejezett perekben pedig már a jogorvoslatok rendje szempont­jából is kívánatos lesz, hogy az ügyvéd díjmegállapítás iránti kérelmét és a költségjegyzéket az utolsó érdemleges tárgyalás alkalmával terjessze elő. A kibontakozás útja elé a szegénységi jog kiterjesztése is akadályokat fog gördíthetni. A jogegyenlőség és a humanizmus talajában gyökerező ennek az intézménynek l'attyú-hajtásai is vannak. Szerencselovagok ós közismert quserulánsok a szegény­ségi joggal bőven visszaélnek. Néha a perek egész tömegével támadják meg áldozataikat. A bíróság tehetetlenül nézi az egyen­lőtlen küzdelmet és más életbevágó perek rovására komolyan kénytelen foglalkozni ezekkel, gyakran csak az idegorvosra érde­kes, de a bíróra céltalan, a mcgperalt alperesekre pedig rend­kívüli kárral járó ügyekkel. A perek előrelátható alaptalansága ugyanis csak a bőségesen megajánlott bizonyítás sikertelensége után nyerhet szabályszerű bírói megállapítást. A szegénységi jog helyes kezelése szociális érzéket és bő tapasztalatot igényel, hogy egyrészt a bíróság az eltiport kis­ember számára mindig nyitva tartsa a törvény útját, másrészt, hogy ne enged:e ezt a kedvezményt visszaélések eszközévé válni. A Pp.-nek az eddigiekben kiemelt elvei és rendelkezései azok, amelyek a budapesti bíróságok különleges viszonyainál fogva a gyakorlatban rendkívül óvatos, meggondolt és céltudatos alkalmazást igényelnek, amelyeket itt a székesfőváros óriási forgalmában biztos kézzel hozzá kell formálnunk a helyzet nehéz­ségeihez és a lehetőség határaihoz. A gyakorlati élet talaján állva tettem meg észrevételeimet, ludva azt, hogy egy élni és fejlődni kívánó szervezetnek ebbe a talajba való elültetéséről és végeredményhen arról van szó, hogy azt az osztatlan nagyrabecsülést, amellyel a jogászvilág — orszá­gunk határain belül és kívül — a mestermű nagynevű szerzőjé­nek adózik, kövesse mihamar az egész magyar társadalom hálás elismerése. II. A budapesti elsőfokú bíróságok ez idő szerinti súlyos álla­pota arra vezethető vissza, hogy amíg Budapest székesfőváros, kivetkőzve a régi Pest és Buda provinciális jellegéből, egy-két évtized alatt amerikai arányokban világvárossá fejlődött, amely­nek lakossága ma már az egymilliót megközelíti, amely minden élethivatás kitűnőségeit egyesíti és amelynek vámsorompói között bonyolódik le jórészben az egész orsaág föllendült kereskedelmi, ipari, művészi és tudományos élete : addig a fővárosi bíróságok sem elhelyezési, sem berendezési, sem személyzeti viszonylataik­ban nem tartottak lépést az ország központjának hatalmas előre­törésével. Ez a fokozatos elerőtlenedése és elmerülése a budapesti elsőfokú bíróságoknak, magával hozta az ügyek nyugodt és pon­tos elintézésének a lehetetlenségét, a háti álékoknak mennyiségi­leg, de még inkább minőségi súlyban való rohamos emelkedését, a kezelés körében a rendszertelenséget, vagyis a folytonosság és a rend meglazulását. A bírói létszámnak a forgalomhoz viszonyított aránytalan­sága azért jár súlyosabb következményekkel a fővárosi bírósá­goknál, mint más helyeken, mert Budapesten a gazdasági, tech­nikai, ipari és művészi élet a nagy perek, a nehéz perek, az új

Next

/
Oldalképek
Tartalom