Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1913 (4. évfolyam, 26-29. szám)

1913 / 29. szám

267 tárgyalta. Az osztály 1913 szeptember 6-án tartolt ülésén elhatározta, hogy a perrendtartás félbeszakított tárgyalásait 1913 október hó közepétől kezdve" folytatja, továbbá a gyakorlati továbbképzés czél­jából a kecskeméti ipartelepeket, gyárakat, kullur- és mezőgazda­sági, valamint népnevelési intézményeket, milyenek a gyümölcs­conservgyár, vasgyár, villanygyár, gyufagyár, cognacgyár, művész­telep, városi múzeum és képtár, földmivesiskola, árvaház, menház, különböző szövetkezeti telepek, a szőlészeti és borászati egyesület, pinczeszövetkezel, szikrai telep, Miklós szőlőtelep stb. meglátogatja, úgy hogy a megtekintéssel kapcsolóiban szakszerű előadások is tartassanak. IGAZGATÓSÁGI ÜLÉS. Jegyzőkönyv az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület igazgatóságának 1913 október h-én Temesvárott megtartott illéséről Jelen voltak : Grecsák Károly elnök, Wettslein Gyula, Schuszter Rudolf, Juhász Andor, Adolf Sebestyén, Virág Béla, Nietsche Győző, Somlyódy István, Hubert Ottó, Benyovits Lajos, Szmetán László, Lányi Márton. Grecsák Károly elnök az ülést megnyitja, a jegyzőkönyv veze­tésével Lányi Márton titkárt bizza meg, annak hitelesítésére pedig Juhász Andor és Benyovits Lajos igazgatósági tagokat kéri fel. Akadályoztatásuk folytán távollétüket kimentetlék Bubla Ferencz, Bary József társelnökök, Pap Domokos, Varga Nagy István, Hajdú Géza. Piukovich János igazgatósági tagok. Az igazgatósági ülés legelső tárgya a közgyűlési tárgysorozat végleges megállapítása. Schuster Rudolf lőlilkár terjeszti elő az egyesület működését magában foglaló, az 1912—1913. évre vonatkozó évi jelentést, me­lyet az igazgatóság alapos és beható megbeszélés után egész terje­delmében elfogad. Főtitkár előterjeszti és indokolja az igazgatóság ama javaslatát, hogy az egyesület alapszabályainak 41., 14., 15. és 17. szakaszai megfelelően módosíttassanak. Az igazgatóság a lőtitkár által javasolt módosításokat elfogadja és felhatalmazza az elnökséget arra, hogy az alapszabályok módo­sítóit szakaszait elfogadás végett a közgyűlés elé terjessze. Elnök jelenti, hogy az alapszabályok módosítása és az időköz­ben beállott változások folytán a közgyűlés állal az ügyvezető al­elnöki, főtitkárhelyeltesi, főpénzlárosi, pénztárosi, budapesti igazga­tósági és budapesti igazgatósági póllagi állások lesznek betöltendők, valamint ujonan választandó a számvizsgáló bizottság is. Elnök jelenti, hogy egyesületünk eddigi főtitkárhelyetlese, An­doríTy Károly nagy elfoglaltságára tekintettel ezen állásról lemon dott, indítványozza, hogy az igazgatóság fejezze ki jegyzőkönyvi kö­szönetét azért az odaadó, ügybuzgó támogatásért, a melyben An­dorffy Károly egyesülelünket részesítette. Az elnök javaslatát az igazgatóság elfogadja. Elnök indítványozza, hogy a megüresedett állásoknak követ­kezőképen leendő betöltését javasolja az igazgatóság a közgyűlésnek : Választassék meg: ügyvezető alelnöknek Weltstein Gyula, curiai biró, főtitkárhelyettesnek Nietsche Győző, táblabíró, főpénztárosnak Benyovits Lajos, táblabíró, pénztárosnak Szmetán László, törvényszéki biró, budapesti igazgatósági tagnak Adolf Sebestyén, közig, biró, budapesti igazgatósági póttagnak Szenlirmay Ödön, törvény­széki biró, ' a számvizsgáló bizottság rendes tagjaivá: Tholt József, Petőcz Gyula, Sándor Aladár, törvényszéki birák; póttagokká Stadler Endre és Keresztes Béla Az igazgatóság a javaslatot elfogadja. Főtitkár jelenti, hogy az egyesület megbízásából a polgári tör­vénykönyv tervezetére vonatkozó észrevételeket elkészítette és azo­kat az igazságügyminiszternek átadta. Ezen jelentés tudomásul szolgál. Az igazgatóság a fő­titkárnak köszönetet mond a fáradságos munkáért. Főtitkár ezután előterjeszti a közgyűlés elé terjesztendő követ­kező oszlályindítványokat: * 1. Az aranyosmarólhi osztály indítványozza, hogy az 1912. évi LVIL t.-cz. által a vármegyei tisztviselőkre megállapított pótlék a birákra és ügyészekre is terjesztessék ki. Az igazgatóság ezt az indítványt nem pártolja. * ki igazgatóság állásfoglalásának részletes ismertetése az alábbi indítványok­nak közgyűlési tárgyalásáról szóló közgyűlési jegyzőkönyvben van közölve. 2. A zilahi, brassói és újvidéki osztályok a fuvarbér és napidíj kérdésének rendezését kérik. Az igazgatóság az indítványt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. 3. A fehértemplomi osztály az önálló birói státus megalkotását sürgeti. Az igazgatóság kimondja, hogy a külön birói státus megvalósítása iránti küzdelem legfontosabb sarklétele egyesületi programmunknak. 4. A nyíregyházi és egri osztályok kérik az igazgatóság közre­működését arra nézve, hogy a b rák ne legyenek kényszerülve jegyzőkönyveket vezetni. Az igazgatóság az indítványt pártolja. 5. A sátoraljaújhelyi és a szekszárdi osztályok a jegyzői kér­désre vonatkozó különböző indítványokat terjesztenek elő. Az igazgatóság a benyújtott indítványokat nem pár­tolja, azok helyett a közgyűlésre önálló indítványt, illetve javaslatot fog beterjeszteni. 0. A kalocsai osztály indítványozza : a) hogy az Adria partján üdülő-otthon létesíttessék; b) hogy a közjegyzői helyettesítésekről három napon tul maga a közjegyző, vagy a közjegyzői kamara gondoskodjék; c) hogy az egyesület adjon ki szaklapot; d) hogy a törvények és azok javaslatai az Igazságügyi Köz­lönynyel együtt megküldessenek. A szaklap tekintetében azonos indítványa van Bose Gyula tag­társunknak is. Az igazgatóság mindezen indílványokal pártolja. 7. A marosvásárhelyi osztály indítványozza, hogy az egyesület Kolozsvárott állítson lel internátust. Az igazgatóság az indítványt pártolja. A közgyűlési indítványok letárgyalása ulán főtitkár a követ­kező indítványokat terjeszti elő, mint a melyek felett az igazgató­ság kell hogy határozzon : 1. a fehértemplomi osztály kéri, hogy a tagtársak az inter­nátusban rövid időre nyerjenek ellátást; ugyanezt indítványozza a nyíregyházai osztály hosszabb indo­kolással és azzal, hogy az internátus elsősorban a avidéki tagok­nak érdekeit szolgálja» ; ugyanezt indítványozza Eger azzal, hogy egyes szállodákban eszközöljünk ki a tagok részére kedvezményeket; az igazgatóság e kérdésben mármás osztályok (Ud­varhely, Sopron) kérése folytán elutasítóiig határozott, mivel az internátus adómentességél veszélyeztetve látja. E határozatot most is fenntartja és nem helyesli azt, hogy az internátus a vidéki tagok érdekeit szolgálná, mert az a vidéki tagok gyermekei érdekében van felállítva; 2. a nyíregyházai osztály indítványozza, hogy az albírói és alügyészi állások eltöröltessenek, vizsgázott jegyzők a IX. fizetési osztályba soroztassanak, a táblásítolt bírák létszáma 200-ra emel­tessék és az automatikus előlépés terjesztessék ki a VI. fizetési osztályig ; ugyanezt indítványozza Eger', az albírói, alügyészi, jegyzői állásokra vonatkozó in­dítvány már úgyis közgyűlés tárgyát képezi, mely okból az igazgatóság ezultal ebben a kérdésben külön nem in­tézkedik. Az automatikus előlépésre vonatkozó indítvány többi részei pedig a közgyűlési határozatok folytán benyúj­tandó előterjesztésben amúgyis mindeneseire fel lesznek hozva ; 3. a marosvásárhelyi osztály kéri, hogy a mint a mull évben, engedtessék meg, hogy az esetben, ha a kiadások összege meg­haladja az alapszabályszerű quótát, a többletet visszatarthassa; az igazgatóság a kérelmet teljesíti, de az osztály köteles pontos elszámolást adni; 4. a gyulafehérvári osztály kéri, hogy az Igazságügyi Köz­lönynyel küldjék meg ne csak a javaslatokat, hanem a szentesített törvényeket is; ugyanezt kéri az Ipolysági osztály azzal, hogy a törvény indokolása is küldessék meg minden bírósághoz megfelelő számban ; ez azonos a kalocsai osztálynak egyik indítványával és minthogy e tárgyban a közgyűlés fog intézkedni, nincs szükség további intézkedés meglételére; 5. a) a brassói osztály csatlakozik a miskoíczi osztály indít­ványához és tiltakozik az elien, hogy a polgári perrendtartás életbe­léptelésekor a tanácselnöki és bírói állásokra ügyvédek nagyobb számban kineveztessenek. Kér erre vonatkozólag intézkedést; ugyanezt indítványozza Újvidék és M-Sziget; b) a bírói állások töltessenek be sürgősen; a VII. és VIII. fizetési osztályba sorozottak száma hozassék megfelelő arányba és pedig lehetőleg két egyenlő részre. Intézményes biztosítékot kér

Next

/
Oldalképek
Tartalom