Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1913 (4. évfolyam, 26-29. szám)

1913 / 26. szám - Egyesületünk előterjesztése a magyar királyi pénzügyminiszterhez a nyugdijjárulékokból alakítandó alapnak a birói és ügyészi kar tagjai javára létesítendő jóléti intézményekre való fordítása tárgyában

247 lehetővé téve, mert egy egész bíróságnál, ügyészségnél egyetlenegy példány legfeljebb a hivatal főnöke részére nyújt némi segédeszközt, de a bíróság, ügyészség tagjai most oly helyzetben lesznek, mint azelőtt, mert az az egy példány nem tehető egyidejűleg hozzáférhetővé valamennyi bírósági, ügyészségi tag részére. Csak arra az egy konkrét tényre utalunk, hogy az ujabbi időben megjelent fontos uj törvényeket és rendeleteket a bíráknak egy része, kellő segédeszköz hiánya miatt nem ismeri. így pl. az 1912. évi VII. t.-cz. (egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosítása), továbbá 1912. évi LIV. t.-cz. (a polg. perrendtartás életbeléptetése) és a vonatkozó rendeletek intézkedései körül tényleg nagy tájékozatlanság uralkodik, a mi csakis arra vezethető vissza, hogy az illető törvény és rendelet nincs meg az illető bírónak, mert bok van, ki saját költségén nem szerezheti meg. A biró és ügyész a hivatali teendők akadálytalan ellátásában tényleg akadályozva van, mert a törvények és rendeletek nem állanak rendelkezésérc. Ezért az igazságszolgáltatás akadálytalan gyakorolhalása érdekében tisztelettel kérjük, kegyesked ék Nagyméllóságod intézkedni, hogy minden egyes bíró és ügyész részére a törvények és rendeletek szereztessenek be. Mély tisztelettel az Országos Birói és Ügyészi Egyesület. Ujabb előterjesztésünk a m. kii*, igazságügyi miniszterhez a m. kir. Curia, a marosvásárhelyi és budapesti Ítélőtáblák bíráinak adandó hivatalos helyiség tárgyában. Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk ! Már ismételten volt szerencsénk azzal a tiszteletieljes kéréssel ugy az igazságügyi, mint a pénzügyi kormányunk elé járulni, hogy a m. kir. Curia, budapesti és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák bírái hivatali helyiségeket — felszereléssel és kiszolgálással — kapjanak, vagy pedig megtelelő lakbérpótlásban részesíttessenek. Előbbi előterjesztéseinkben ennek a kérelmünknek indokait részletesen felsoroltuk, különösen kiemelve azt, hogy az egész országban csak ezek a birák azok az állami alkalmazottak, kiknek csak hivataluk van, de nincs hivatali helyiségük és ilyent saját lakásukon, saját költségükön berendezni kénytelenek. Nem akarjuk az indokot mind újból elősorolni, annál kevésbé, mivel meggyőződésünk az, hogy Nagyméltóságod, ki a vonatkozó helyzetet jól ismeri, velünk egyetért abban, hogy ez az állapot minél előbb megszüntetendő, még pedig annál inkább, mivel a mai drágasági viszonyok közt az illető bíráknak helyzete idővel még csak súlyosbodott. * Tiszteletlel felemlítjük még, hogy 1908-ban az akkori pénzügyminiszter ur az 1908-ik évi szeptember 24-én 57596. sz. a. kelt egyesületünkhez intézett értesítése szerint kijelentette, hogy «az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg azon leszek, hogy a szóban levő birák részére minél előbb megfelelő hivatalos helyiségek bocsáttassanak rendelkezésre». Minthogy azonban ez az ügy megoldva mai napig sincs tisztelettel bátorkodunk előterjesztésünket Nagyméltóságodnak jóindulatú figyelmébe ajánlani, hogy a mostani tarthatatlan állapot valahára megszűnjék. Mély tisztelettel az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület. Törvénykezési szünet az elsőbiróságnál. Nagyváradi közgyűlésünk határozata értelmében felhívtuk nyilatkozatra osztályainkat a székesfehérvári osztály ama indítványa tárgyában, hogy a törvénykezési szünet az elsőfokú bíróságoknál is hozassék be. Osztályaink közül a budapesti a törvénykezési szünet behozatala kérdésében nem foglalt végleges állást, hanem ez ügyben megtartott ülésén a döntést elhalasztó indítványt tette magáévá. Ujabb ülést az osztály még nem tartott. A szom,halhelyi osztály a törvénykezési szünetet az alsóbiróságoknál behozandónak és egyszersmind a vasárnapi munkaszünetét mielőbb megvalósítandónak tartja. A pozsonyi, nagyváradi, balassagyarmati, ipolysági, kecske méti, lugosi osztályok a törvénykezési szünet behozatalát óhajtják. Az újvidéki osztály a törvénykezési szünet behozatalát nem tartja elfogadhatónak. A nagyváradi osztály, a balassagyarmati osztály, a lugosi osztály a törvénykezési szünetet és ezzel kapcsolatban a birák szabadságát is nyolcz hétben óhajtja megállapíttatni. Kérjük többi osztályaink véleményének sürgős beküldését. ^/Egyesületünk előterjesztése a magyar királyi Apénzügyminiszterhez a nyugdíj járulékokból alakítandó alapnak a birói és ügyészi kar tagjai javára létesítendő jóléti intézményekre való fordítása tárgyában.* Nagyméltóságú Miniszter Úr! Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület már megalapításától kezdve egyik főczéljául azt lüzle ki, hogy oly jóléti intézményeket létesítsen, a melyek tagjainak a nehéz megélhetést lehetőleg megkönnyítsék ép e czélból különösen olcsó lakásokról és gyermekeiknek megfelelő eltartásáról és neveltetéséről igyekszik gondoskodni. Ennek a törekvésnek képezi folyományát az. hogy egyesületünknek, daczára annak, hogy még csak mintegy öt év óta működik, sikerült nemcsak egy birói telep létesítését közvetíteni (Budapesten a Kis Svábhegy alján), hol az illetők saját házaikban olcsó lakást nyertek, hanem ugyanolt egy fiuintérriátust is állított fel, mely már mull év szeptember havában rendeltetésének át is adatott, hol több mint 80 fiu teljes ellátást nyer megfelelő tanári felügyelet mellett és ezenkívül külön díjazás nélkül, még teslgyakorlatokban, Iranczia, angol és német nyelvben és zenében oktatásban is részesül. Egyidejűleg ugyanott építtetett egyesületünk egy bérházat, melyben aránylag olesó lakások vannak, pl. 4 szobás lakás (mellékhelyiségekkel) 1500—1600 K évi bérért, mely bérházból az egyesület annyi jövedelemre számít, hogy a törlesztési költségén felül egy részt egyesületi czélokra is fordíthat. Midőn ezekre az eredményekre rámutatunk, tesszük ezt azért, hogy Nagyméltóságodnak nagybecsű figyelmét egyesületünknek a jóléti intézmények tekintetében már eddig kifejtett működésére felhívjuk. A mi azonban egyesületünket nagy aggodalommal tölti el ez az, hogy ezúttal a fenlvázoll létesítményekkel egyesületünknek anyagi ereje kimerült, mert mindezt minden támogatás nélkül tettük, mivel az igazságügyminiszlerium tárczájának terhére a költségvetésbe beállított évi 20,000 K a Debreczenbcn felállítandó íiuinternátus czéljára van adva. Különösen meg van nehezítve egyesülelünknek helyzete azért, mivel a fenti építkezéseket esakis pénzügyi miveletek utján és így második helyen bekebelezett kölcsönökkel voltunk képesek végeztetni, mely másodhelyen levő kölesönök természetesen súlyosabb fellételek meliett voltak csak niegkaphatók. így volt az a fentomlített internátust! nknál is. Az első helyen levő kölcsön törlesztésére előirányzatunk szerint az internátus jövedelme nagyobb nehézségek nélkül fedezetet nyújt. A másodhelyen levő kölcsön azonban az internátus jövedelméből — tekintettel arra, hogy birótársaink anyagi helyzetére való figyelemmel az ellátási dijakat önköltségünkön szabtuk meg — nagy nehezen, vagy talán épen nem lesz törleszthető, ugy hogy bevételeinket már csak legkisebb mérvben is hátrányosan befolyásolható valamely körülmény az egész mérlegünket válságos zavarba hozhatja. Ezeket különösen azért hozzuk fel, hogy Nagyméltóságod előtt tiszta képét nyújtsuk annak, hogy egyesületünk anyagi erejének Intelének megfeszítésénél a lehetőség megengedett határáig elment. Már pedig egyesületünk a jóléti intézményekre vonatkozó actiót tovább folytatni szándékozik. A már kifejtett és még kifejtendő jóléti aetiónak biztosítása és lehetővé tétele czéljából egyesületünk Nagyméltóságodnak nagybecsű támogatását kéri, a mire nézve tiszteletteljesen bátorkodunk a következőkre rámutalni. Nagyméltóságodnak nagy bölcsességére és humánus érzésére való 1912. évi LXV. tcz. (nyugdíjtörvény) ugyanis melyért egyesületünk ez alkalommal is hálás köszönetét nyilvánítja — a 30. §-ban ugy rendelkezik, hogy a nyugdíjjárulékokból alakítandó alap az alkalmazónak megélhetését könnyítő, gyermekek neveléséi előmozdító jóléli intézmények létesítésére, fejlesztésére és támogatására fordítandó. jesztettük. Ezt ;i kérvényt pártolás coljából a m. kir. igazságfigymlnlszlerhez is betér