Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1913 (4. évfolyam, 26-29. szám)

1913 / 27. szám - Előterjesztésünk a kisegítő curiai birák intézményének visszaállítása tervének elejtése iránt

257 Közművek .„ „ _ Bankbeeslések díjai í. helyű kölcsön Időközi kamat II. helyű kölcsön « 2000-— « 346-96 329917-02 Fedezel „ « 207464-34 « 2668*89 .... (( 35O00-~ 215133-23 Fedezetlen K -S4783-79 Telek Épílő vállalkozó ín ternátus-kiadások. .... „ K 27767-02 „ „ « 261000- — ... „ « I 1826-45 Bankbec-lésok díjai .„. „ .... « 165-— Vegyes építkezési és berendezési kiadások „ „ ... « 37769-73 Közművek I. helyű kölcsön Kamat ca Fővárosi segély 4000342528-25 Fedezel K 216481-70 « 2500-— « 29695-248676-70 fedezetlen K 93851 55 Minthogy a fedezetlen tartozásokra az egyesü el részben már törlesztéseket tett, az építkezésekből és az internátus bebútorozásából folyólag összes tartozása jelenleg K 153523*73, erre azonban a még lel nem használt 35000 kor. rendelkezésre áll. Az építő\állalkozó állal felszámító'!, de mind ez ideig még jfivá nem hagyott hátralékos követe és a következő: A bérház ulán._ ... Az internátus után K 74595« 56500. 131095Ennek lör'csziése aként történik, hogy az eg\e>ület íehesz 30,000 kor. folyószámla-kölcsönl, mely öt év alatt törlesztetik, a maradványul jelentkező ca 100,000 koronát pedig 10 év alatt \an jogunk a vállalkozónak lefizetni. Minthogy a bérház-építkezés a legteljesebb sikerrel járt, amennyiben egy bolt kivételével az összes lakások az előirányzati árban kiadattak, s minthogy az internátus üzeme is cselekvőnek mutatkozik: valamennyi jelzálogos és egyéb kölcsön kamatát és törlesztési hányadát e két üzem minden valószínűség szerint fedezni fogja. Az építkezés végeredménye gyanánt tehát az egyesület 'vonatkozó vagyonállaga következőkép alakul. Csupán az építkezésre fordított készkiadásokat tekintve és nem véve figyelembe azt az értékemelkedést, mely az épületek elkészültével természetszerűleg jár s mely a jövedelmezőségben jut kifejezésre, az internátus nyers értéke 342528 korona, a bérházé 329,917 korona, összesen 672,445 kor. Tíz év muha e két épületet már csak a két hosszú lejárású, összesen 470,000 kor. jelzálogos kölcsön lógja teiheln s így az egyesület vagyona e legmérsékellebb számítási alapon is 202,445 koronával fog gyarapodni. Ebbe nincs beleértve a telekérték-emelkedés és a hosszú lejáratú kölcsönöknek e 10 év alatt törleszteti része. Természetesen a vagyonérték a jövedelmezőségi kulcs alapján még magasabbra lehelő. Miután tilkár még bemutatta az építkezési kölcsönökre vonatkozólag a Magyar Jelzálog Hitelbankkal foganatosított elszámolást, az igazgatóság úgy az építkezésre, mint az internátus lelszcrelésére s az építkezési hitelek (elhasználására nézve az elnökség jelentéséi jóváhagyólag tudomásul vette. Elnök bejelenti, hogy igaz ugyan, mikép az internátus és bérház üzembevélelénél az egyesületnek az építkezési késedelmes munkálatokból kára nem származott, de ily késedelmek tényleg felmerültek s a szerződés ez esetben, a vállalkozót kötbér fizetésére kötelezi. . Az igazgatóság megbízza az elnökséget, hogy erre nézve hallgassa meg a vállalkozót, s a tisztikar bevonásával legjobb belátása szerint saját hatáskörében határozzon, határozatáról pedig tegyen annak idején jelentést. Lányi Márton tilkár jelentést tesz a birói lelép építkezésére vonatkozó pénzkezelés állapotáról, azzal, hogy a végleges elszámolás még nem ejthető meg, mert a nagyszabású vállalkozás minden részletében még nincs lebonjolílva. Elnök bejelenti, hogy az internátus javára kezdeményezett gyűjtés szép eredménnyel indult meg, a további siker tagtársaink buzgalmától függ. Az egyes adományok az egyesületi közlönyben állandóan közzétételnek. Egyszersmind felhatalmazást kér arra, hogy a mennyiben a bank a kölcsön adott perselyeket eladni lenne hajlandó, azo"kat az egyesület részére megfelelő áron megvehesse. Az igazgatóság a felhatalmazást megadja. Szmelán László helyettes pénztáros jelentést tesz a pénztár állapotáról, mit az igazgatóság tudomásul vesz. Schuszter Rudolf főtitkár ismerteti az alsóbiróságoknál behozandó törvénykezési szünet tárgyában beérkezett indítványokai. A maga részéről a felvelett eszmét nem pártolja. Úgy a törvényszékeink, mint járásbíróságaink nagy része oly csekély birói létszámmal rendelkeznek, hogy a törvény-zékeknél a szüneti tanács alakítása a bíráknak mintegy felét foglalni magában, a járásbíróságoknál pedig, melyek 1 —3 bíróból állanak, a törvénykezési szünet egyenlő volna a szabadságolással. Az 1'83-ik évi XXXIII. t-cz, mely a törvénykezési szünetel általában — tehát az első'olyamodású bíróságoknál is — életbeléptettc, rövid 3—4 évi fennállása után az 1887-ik évi XXX. l.-Cz. által hatályon kívül lelt helyezve és a törvénykezési szünet a lelsőbiróságokra korlátoltat olt. Ennek a törvénynek indokolásában az van mondva, hogy a felsőbíróságoknál azért tailandó fel, mivel itt előzetes intézkedés, perelőkészítés stb. nem szerepel, hanem csak érdemleges intézkedések teendők; és hozzáteszi, hogy a törvénykezési szünet «az elsőlolyamodású bíróságoknál nem váll be.» Ez a helyzet most is fennáll és nincs semmi kilátás arra, hogy a törvényhozás egy törvényt, melyei hatályon kívül helyezeti azért, meri nem vált, ht, visszaállítana. Lehetne ugyan külön megfontolás tárgyává tenni a nagyobb vidéki és a budapesti elsőfolyamodásű bíróságokat, a Hol a birák létszáma a törvénykezési szünet behozatalát lehetővé teszi. Ezekre nézve azonban 3 szünet életbeléptelése iránt indítványt lenni azért nem czélszerű, mivel először nehéz megállapítani, hogy mely bíróságok tartoznának ebbe a kategóriába, és másodszor nem ajánlatos az elsőfolyamodásű bíróságok közi ily megkülönböztetést lenni, a mi gyakorlatilag sokszor kereszlülviheiellen is. Az ügyvédek szempontjából mindenesetre kívánatos volna a szünet meghonosítása. Ez azonban nem lenne eleg indok a mi egyesületünkre nézve; ha az ügyvédek kijárják, mi nem fogjuk ellenezni. Az igazgatóság többek hozzászólása után akénl határozót!, hogy tekintenél a polgári perrendtartás küszöbön álló életbeléptetésére, az általános törvénykezési szünet behozatalára irányuló javaslatot ezútlal nem tartja időszerűnek. Lányi Márton tilkár ismerteli a nyíregyházi osztály oly irányú javaslalát, hogy szorgalmavlassék a VII. és VI. fizetési osztályok betöltése és pedig aként.. hogy a kinevezés ne seleclio útján történjék. Az igazgatóság a javaslattal egyeiéri s utal a már ténntebb elhatározóit vegyes tárgyú memorandumra. Az ipqlysági és a székelyudvarhelyi osztály javasolja, hogy az internálusban vidéki tagtársaink részére pensio rendszer létesíttessék. Az igazgatóság c kérelmet nem találja leljesílíiclőnek, mert az internátus adómentességét érintené. A Magyar Klet és Járadékbiztosító Intézet azt az ajánlatot teszi, hogy az egyesület ajánlásával legye lehetővé birák és ügyészek körében biztosítási ügylelek kötéséi s ennek lejében a díjak-