Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1913 (4. évfolyam, 26-29. szám)

1913 / 26. szám - A nyugdijtörvény

IV. évfolyam. Budapest, 1913 február 21. 26. szám. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. LÁNYI MÁRTON AZ EGYESÜLET TITKÁBA HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE KIADÓTULAJDONOS AZ ORSZ. BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET Szerkesztőség: I. Báth György-u. 20. sz. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4, sz. Megjelen évenkint legalább hatszor. Előfizetési dij : Egész évre 4 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. Igazgatósági ülés. Egyesületünk elnöke külön meghívó úlján egyesülelünk igazgatóságát 1913 márczius 2-ára d. e. 9 órakor internátusunkban levő helyiségünkben (1., Ráth György-u. 20.) tartandó ülésre összehívta. Kértük továbbá, mint specziális kari óhajt: 1. külön birói és ügyészi status megalkotását; 2. az ügyvédi gyakorlat teljes beszámítását: 3. a korhalár elértével a bíró vagy ügyész szükségszerű nyugdíjba helyezését; 4. végül hogy a bíró legyelmi úton fegyelmi büntetés gyanánt nyugdíjazható legyen. Birói vacsora. 1913. márczius 1-én este 8 órakor tartja a budapesti osztály rendes havi vacsoráját a Deli-féle étterem (Dunapart, bejárai a Wurm-utcza felől) külön termében. A vacsorát megelőzi a mosón) i-ulczai rendőrlaktanya és tolonczház megtekintése. Találkozás d. u. VaS órakor a Calvin-téri villamos megállónál. Tagjainkat úgy a vacsorára, mint a megtekintésre okvetlen elvárjuk. Tagdíjaink. Központi pénztárunk a vidéki osztálypénztáros urak közvetítése utján megkezdette az 1913. évi tagdíjak, valamint az esetleges hátralékos tagdíjak beszedését. Összes tagjainkat kérjük, hogy a tagdíjakat pontosan és lehető sürgősen fizessék be, mert nem akarunk élni az igazgatóságtól nyert ama lelhatalmazással, hogy a nemfizető mgok névsorát közzétegyük és így nyilvánosságra hozzuk. jf^ A nyugdíjtörvény. Egyesületünk régi és állandó törekvése nyert megvalósítást a nyugdíjtörvény megalkotásával, mely immár életbeléptelve lényegesen javította a birói kar nyugdíjának összegét a lakbér megfelelő beszámításával, továbbá tisztességes megélhetést biztosított az özvegyek és árvák részére. Mindannyian ismerjük egyesületünk munkásságál, melyet a nyugdíjtörvény megalkotása érdekében kifejlett. Az' ismertetni tehát nem szükséges. Azt óhajtjuk csak megemlíleni, hogy egyesületünk a törvény országgyűlési tárgyalását megelőzően 1912 márczius 10-én külön előterjesztéssé; fordult a magyar királyi pénzügyminiszterhez, melyben kérte: 1. a nyugdíjjáruléknak kisebb százalékban'való megállapítását; 2. a szolgálali díj eltörlését; 3. azt, hogy a hivatalvesztésnek soha se legyen oly következménye, hogy az állami alkalmazott, vagy nyugdíjas teljesen elveszítse a végellátásra megszerzett igényeit; 4. hogy az özvegy temetési járulék gyanánt térje teljes javadalmazásában 3 hónapon át meghagyassék; 5. hogy a már nyugdíjas alkalmazónak, árvák és özvegyek végellálását legalább annak az összegnek felével emeljék fel, a melylyel az gyarapodnék, ha a végellátás a javaslat lörvénynyé válta idejében következett volna be. Továbbképzéseink. A budapesti osztály úgy mint eddig, ezután is rendszeresen folytatta havonkénti megtekintéseit, melyek minden egyes alkalommal vacsorával voltak összekötve. Megtekintette az osztály a budapesti gázművek részvénytársaságnak gyártelepeit, a m. kir. Operaházat és felszereléseit, a budapesti közúti villamos vasút Pálfy-téri villamos áramtelepét, a Központi tejcsarnok szövetkezet Rotlenbiller-ulczai telepét. Az 1913 márczius 1-én délután fél 5 órakor pedig a Mosonyi-utczai rendőrlaktanyát és tolonezházat fogja megtekinteni. Minden megtekintésünk alkalmával az egyes intézmények vezetői részéről a legnagyobb fokú előzékenységgel találkoztunk, miért is nekik ez alkalomból újból őszinte köszönetet mondunk. A budapesti osztály ösztáli/ülesein foglalkozott a törvénykezési szünet és a bírósági ügyvitel kérdéseivek Legközelebbi ülésén pedig dr. Ladányi Béla járásbiró a birói rendtartás kérdéséről fog ismertető előadást tartani. A budapesti osztály a törvénykezési szünet kérdésében, minthogy ellentétes nézetek merüllek fel, érdemben nem döntöli, hanem a döntés elhalasztása mellett loglalt állást. A bírósági ügyvitel kérdésében dr. Réoay Bódog törvényszéki biró ismertelte a tervezetet, azokra a vonatkozásokra fektetvén a fősúlyt, a melyeket a bírósági belső szolgálat szempontjából kiemelendőknek tartott, így legelső sorban is reámutatott az uj ügyviteli szabályok által teremtelt arra az előnyös helyzetre, mely szerint a kir. járásbíróságok perbirái ezentúl majd teljesen föl lesznek szabadítva a munkaerejüket eddig nem csekély mértékben igénybevevő, részben perelőkészítő, részben folyó munka (u. n. currentia) elintéző tevékenységtől. így majd működésük, tisztán és egészben, az érdembeli (contradiktórius) tárgyalások szellemi vezetésére és ezen tárgyalt ügyekben az Ítéletek meghozatalára fog szorítkozni. E részben tehát az a tényleges állapot fog beállani, a mely a művelt nyugat államaiban már kivétel nélkül fönnáll. A jogkereső nagyközönség szempontjából egyike a leglényegesebbeknek az az újítás, hogy az uj szabályzat folytán meg fognak szűnni azok az állapotok, melyek az úgynevezett és közösmert: «tömegnapok» intézményével voltak eddig jobbára összekapcsolva. A jövőben — a tervezet intézkedéséhez képest — ezek a tömegnapi «felhívások», az egész bíróságot illetően, egy biró kezében lesznek összpontosítva az u. n. közös iroda ügykörével kapcsolatban. Ez a tömegnapi biró (többnyire a járásbíróság vezetője) az állnia, vagy hozza beosztott önálló jegyző által lefolytatott «íölhivás)) után, a tárgyaláson együtt jelenlévő peres feleket az ügy nyomban ki jelölt előadó-bírájához fogja utasítani (signálá&i rendszer), a ki, vagy kik bizonyos előre meghatározott ügyrendi csoportosításban, e végből már rendelkezésre lógnak állani s a kik a hozzájuk utalt ügyeket nyomban — érdemben — tárgyalni lógják. A bíróságok belső ügykezelése szempontjából az alábbi megemlítendő intézkedések fognak életbelépni. így a teleionon nyerhető értesítés az ügyek állása felől. Viszont a bíróság is felhívhatja rövid uton a feleket, bizonyos hiányok pótlására. Nagy könnyebbség ;i bírák számára az ítéletek írógépbe mondása. Előadásában előadó arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az uj ügyviteli szabályok üdvös reformjai daczára sem fognak minden bajt és kezelési hibát egy csapással kiirtani. Be kell tehát várni a gyakorlati kipróbálást.