Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 24. szám

230 * Az áthelyezhetőséget kimondó szakasz a következőn hanszik: 83. §. A kir. törvényszéknél vagy kir. járásbíróságnál alkalmazott ítélőbíró a polgári perrendtartás életbelépését megelőző és követő egy-egy, összesen tehát kél évi időtartamon belül más bírósághoz áthelyezhető. A bíró köteles áthelyezésének a hivatalos hírlapban közzétételétől számított tizenöt nap alatt nyilatkozni, ha az áthelyezést nem fogadja el. A ki az áthehezést nem fogadja el, állásáról lemondottnak tekintendő, de ez a rendelkezés az 1885. évi XI. törvényczikknek a nyugdíjazásra illetőleg a végkielégítésre vonatkozó rendelkezését nem érinti. Az áthelyezés kérdésében az illető ítélőbíró valamennyi felügyeleti hatóságát meg kell hallgatni. Ugyanazt az itélőbírót e §. alapján csak egyszer szabad áthelyezni. Az e §. alapján áthelyezett itélőbírónak szabályszerű költözködési költségét meg kell téríteni. A képviselőház átirata egyesületi elnökünkhöz. Méltóságos elnök úr! Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület nevében f. évi márczius hó 30-án a képviselőház elnöke Onagyméltóságához intézett kérvényére tisztelettel értesítem Méltóságodat, hogy Őexcellentiája a kért képviselőházi irományok és naplók megküldését engedélyezte s így azokat folyó évi január hó 1-től kezdve a képviselőház kiadóhivatala ülésszakonként meg fogja küldeni az egyesület részére. Budapesten, 1912 évi április hó 29-én. Tanulmány a német járásbíróságokról. Hivatalos értesítőnk utolsó előtti számában (22. sz.) beszámoltunk arról a szépen sikerült előadásról, a melyet Révay Bódog dr. tagtársunk a budapesti osztály ülésén a berlini központi járásbíróságról tartolt és ugyanezen alkalommal bő kivonatban közöltük is értekezésének fonalát. Tagtársunk kiváló előadása egy része volt azon tapasztalatok közlésének, melyet németországi tanulmányútja révén összegyűjtött. A tanulmányút összes eredményeit dr. Révay Bódog most könyv alakjában «TanuImány német járásbíróságokról)) czím alatt rendezte sajtó alá. A tanulmány 78 oldalra terjedő kimerítő ismertetése a német járásbíróságoknak és úgy az elméleti, mint a gyakorlati téren szerzett tapasztalatok alapos felhasználásával készült. Különösen részletesen tárgyalja a szerző, a berlini központi járásbíróság, a lipcsei járásbiióság és a bécsi belvárosi cs. és kir. járásbíróság szervezetét és működését, továbbá a bírák munkakörét, a birói működést a gyakorlatban. A könyv Ráth Mórnál jelent meg. Tagtársaink figyelmét örömmel hívjuk erre a hézagpótló munkára. A balassagyarmati osztály előterjesztése igazgatóságunkhoz a napi- és fuvardíjak reformja tárgyában. Tekintetes Igazgatóság! A kiküldetési napi- és fuvardíjak tárgyában intézkedő 21,224— 1896. számú I. M. rendeletnek a mai viszonyokhoz való szabályozása köztudomás szerint folyamatban van. Ez alkalomból kifolyólag tisztelettel megkeressük a tekintetes Igazgatóságot, miszerint illetékes helyen szíveskedjék oda hatni, hogy e rendelet szabályozásánál vétessék figyelembe az autóhasználat joga és ez esetbea az aiitólarifa is megállapíttassék. Az autóforgalom általánossá tétele folytán felesleges munkát vélünk teljesíteni, ha ennek előn\ei felsorolásával foglalkoznánk. Mi vidéki birák érezzük különösen ennek üdvös hasznát, kik gyakran napi 8—10 órai kocsiutat vagyunk kénytelenek megtenni és az aulót ez idő szerint saját anyagi érdekeink sérelmével használjuk, hogy gyorsaságban, időben nyerjünk, s a hosszas kocsiutazás fáradalmait elkerüljük. Az autó használata által nyer az állam, mert a bíró napidíjakban és munkaidőben takarít. A fent idézett ez idő szerint érvényben levő rendelet 11. §-a előírja a naponként tengelyen való utazásnál megteendő távolságot, ez is azonban oly maximális távolság, hogy ezt tengelyen való utazásnál fokozni alig lehet, míg az autó használata ennek kétszeresénél is többre való fokozását lehetővé teszi. Addig is azonban míg ez szabályoztatnék, megfontolás tárgyává kívánnánk tenni, hogy az autónak hosszabb útra való használata esetén, a midőn kétségtelen, hogy tengelyen való használat mellett a teljesített munka nem lett volna azon idő alatt elvégezhető, az illető birói vagy ügyészi kiküldött felszámíthatja-e azon napidíjakat, melyeket a tengelyen való használat mellett kétségtelenül a kiküldetésnél eltöltött volna. Osztályok. Az egységes birói és ügyvédi vizsga kérdésével foglalkozott az eperjesi osztály 1912 márczius 24-iki, a győri osztály 1912 márczius 21-iki, a marosvásárhelyi osztály 1912 április 23-iki ülésén. A karánsebesi osztály felvetette azt az eszmét 1912 május 20-iki ülésén, hogy vidéki egyesületi tagjaink részére internátusunkban jutányos áron vendégszobák* tartassanak fenn, ugyanezen osztály az 1908. évi VI/4. rendelkezéseinek betartását kéri.** A nagybecskereki osztály 1912 április 19-én a bírósági jegyzők tarthatatlan helyzetének kérdésével foglalkozott. A zilahi osztály 1912 márczius 2-iki ülésén a továbbképzés folytatását határozta el. A nagyváradi osztály a közgyűlés (1912 okt. 6) előkészítésére előkészítő-bizottságot választott. Ülést tartollak még 1912 május 6-án a komáromi, 1912 május 12-én a miskolczi osztály. A pécsi táblabírák helyzetük javítása czéljából országgyűlési képviselőikhez memorandumot nyújtottak át. Kedvezményes hajójegy. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatóságától azt az értesítést szereztük, hogy közlisztviselők (állami, vármegyei, városi, községi alkalmazottak, katonatisztek és katonai legénység, tanárok, tanítók stb. nemkülönben azok szorosan vett családtagjai, ú. m. feleség, törvényes, még keresetképtelen gyermekek) a társaság összes menetrendszerű személyszállító hajóin félárú menetjegygyei utazhatnak. A Magyar Királyi Államvasutak által a köztisztviselők részére kiállított arczképes igazolványok alapján a félárú menetjegyek a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság bármelyik állomásán avagy személyszállító hajóján megválthatók. Az a köztisztviselő, a ki a saját avagy családtagja részére nem szerzett a M. Á. V.-tól ily arczképes igazolványt, a hajón való utazást megelőző legalább 14 nappal kérjen félárú menetjegy váltására jogosító igazolványt közvetlenül a Magyar királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatóságától (Budapest, V. Mária Valéria-utcza 11.). Ezen kérvények, a melyek teljesen bélyegmentesek, a kérvényező felettes hatósága, illetve elöljárósága állal láttamozandók. Kívánatra a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága képes útleírást bárkinek díjmentesen küld. * Ezzel a gondolattal az igazgatóság is foglalkozik. ** Már több izben felhívtuk erre a minisztérium figyelmét. FRANKL'N-TÁRSULAT NYOMDÁJA.