Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 22. szám - Adalékok a korhatár kérdéséhez a birói és ügyészi karban

219 laszlott bíráskodást (Schiedmannswesen) s a járásbíróság elé tartozó eljárási a házassági ügyekben. 7. 21 osztály ügykörét képezik a gyámsági és hagyatéki ügyek s ugyanezek végzik a fiatalkorúak feletti bíráskodást (Jugendgericht). S. 8 osztály foglalkozik a telekkönyvi ügyekkel és 9. 30 osztály teljesiti a bünlető bíráskodást. A központi járásbíróság főépületeben, (Neue Friedriehstrasse 12/15.) csupán a tágabb értelemben vett polgári ügyosztályok vannak elhelyezve, valamint a fiatalkorúak bírósága, míg a bünlető ügycsoportok a Moabil-i régi büntető törvényszéki épületben vannak. A központi járásbíróság elnöke a legfelsőbb bíróság előadóhír ájának rangjában van s csupán felügyeleti teendőket végez. Ezen felügyeleti hatásköre is megoszlik a bünlető szakok feletti felügyelet tekintetében, a melyekre nézve egy állandó megbízottja van, egy Amtsgerichisrath, a mi a mi jelenlegi VII. rangosztálybeli biráinknak megfelelő állás. Az elnöki irodában összpontosilolt számvevőségi teendőket: négy számtanácsos és két száinellcnőr végzi, az összes kezelői és gazdasági jellegű teendőiket pedig nyolcz titkár (Expedient). Az általános felügyelet és igazgatási teendőkön kívül, melyeknek átlagos mennyiségét a feldolgozására beosztott és erősen elfoglalt segéderők száma is eléggé megvilágítja, az elnök állapítja meg a járásbíróság évi munkatervét és az egyes bírói ügyköröket. Az elnök a bíróságnak kifelé való képviselője s eszközli a nagyfokúnak mondott érintkezési a felekkel és a felső s legfelső felügyeleti hatóságokkal. Közel jövőben felállítandó központi járásbíróságunk elnöke — ugy vélem — ugyancsak aligha fog egyéb teendővel foglalkozhatni, mint a szorosan vett felügyelet, belső igazgatás és a legszűkebbre szabott érintkezés teendői\el. * Mint már jeleztem, a rendes itélőbirói állomány Ili bírája van megbízva a szolgálat feletti felügyeleltei (Dienstaufsicht führende Amtsrichter). Az egyes felügyeleti köröknek jellemzéséül, szükségesnek tartok egynehánj ilyen felügyeleti-ügykört bemulatni. [gj egy bíró a kerületek szerint beosztott végrehajtók egj részére ügyel fel. Egj másik bíró a bírósági szolgákat ellenőrzi. A harmadik, a központi munkaanyag szétosztó hivatal (Verleilungetelle) feletti ellenőrzést gyakorolja. Egj negyedik felügyelő bíró a peres osztályok egj számszerinl kijelölt csoportjának (15—20 közölt váltakozik ez) segédszemélyzeti felügyelője és egyúttal az irattár és a bírósági nyomtatványok (formularvenoaltting) feletti ellenőrzést is gyakorolja. A «nyomtatványokj kezelése, állandó karbantartása és megfelelő pontos szétosztása az egyes irodák között a bíróságnál, de a mint itt mondták nemcsak ennél, de szerte az egész országban, különösen nagj horderejű feladatnak számít. Az e feletti tényleges intézkedést a központi járásbíróságnál egj bírósági főtitkár (kezelési főtisztviselő) látja el s az egves irodák titkárai (kezelői) személves felelősség terhe alatt kötelesek arról gondoskodni, hogj minden egyes az irodájukban szükséges nyomtatvány állandóan, megfelelő számban, kéznél legyen, hogy részben a soronkivüli beszerzéssel (elhozással) felesleges idő ne teljék, vagy — a mint ők mondják — «a drága szolgálati idő ide-oda szaladgálással haszontalanul ne lecséreltesséks — mert erre igen néznek — másrészt, hogy az összes intézkedések mindenkori lehető teljes egyöntetűsége biztositlassék. Külön felügyelő bírája van a bejelentő szoba (Anmeldestube) és beadványgyüjtő állomás (Briefannahme und Briefsammelstelle), valamint a bírósági másoló főiroda és a pompásan fölszerelt bírósági könyvtárnak, valamint a központi számvevőségnek; a telekkönyvi osztályok központi irodájának és az ideiglenes bírói letéteknek. Ezen birák mindegyike, még az egyes osztályoknak felügyeleti csoportokba osztott nem bírói személyzete lelett is gyakorol állandó ellenőrzést. A felügyeleti rendszer eme elosztott és belterjes módja a gyakorlatban az eddigi tapasztalatok egybehangzó eredménye szerint, pompásan beválik s a mi fogalmaink szerini, szinte elképzelhetetlenül óriási bírósági gépezet ezen könnyed és a gyakorlatban szinte alig észrevehető rugó állandó és egyenletes nyomása alatt összevágóan, fennakadás nélkül működik. A berlini központi járásbíróság szervezeti ösmertelésénél nyomatékkal kell megemlékezni eme ügykezelés vollaképeni oszlopairól, a bíróság kitűnő kezelési segéderőiről. Poroszországban (és szerié egész Németországban, de újabban Ausztriában is) az egész igazságügyi szervezel, mint biztos és állandó alapra, lulajdonképen az írnokok (Gerichtsschreiber) karóra van leiépítve. Ezek közbülső fokot alkotnak (Mütelbeamte) a tulajdonképeni i fogalmazási személyzet és a minősítési kellékekkel nem rendelkező leírói személj zet között (l'nterbeamte). Ilyen közephivatalnok a kinevezett tisztviselő csak az erre nézve előírt minősítési feltételeknek fennlorgása és bizonyos vizsgák letétele esetén és után lehet s az a rang, a melylyel az előzetesen, ' a kezelés minden ágában megfordult és minden iramban kiképzelt • írnokot a gyakorlati szolgálatba a bíró mellé — mint állandó seI gédet — beállítják, törvényszéki titkári czim (Gerirlitsserráter) I Ezeknek a lisztviselőknek a mi viszonyainkra is megszivlelendőleg két kimagasló tulajdonságuk van. 1. a megtelelő előképzettség, vagyis a birói szolgálatra való segédi kiművelés és 2. az állandóság. Egyiknek ép oly jelentősége van, mini a másiknak s ezeknek | a körülményeknek a helyes felösmerése és alkalmazása leszi annyira . könnyűvé és kellemessé a birói liszt gyakorlását — odakünn ... A bírósági hivatalnokoknak ettől a csoporlozatátol megkülön| böztetendők azok az ugyancsak állandó segédliszlviselők, ;i kikel (Amts-Landgerichts) nAssistent^-eknek neveznek s a kiknek állománya a kiszolgál! katonai altisztekből kerül ki (»riiterbeamte»). Sajnos, a mi kezelői szervezetünk, ezt a hatásában oly kimondhatatlanul fontos szervezeti széllagolást eddigelé nem ösmeri. A minek egyrészt a kezelés magasabb értelemben vett szakszerűsége vallja kárál s az önálló intézkedéseknek sikeres kereszlülvihelése ütközik nehézségekbe. Másrészt nem alkalmazhatók a mai képzettségű kezelőink lisztelet a kivételeknek - a birák segédmunkásaiként s így az állandó, gyakorlott, megbízható és szakképzett segéd működésében rejlő óriási erkölcsi tőke- és időmegtakarítás az itélőbirói gyakorlati szolgalatból csaknem teljességgel hiányzik. A polgári perek ügybeosztása a berlini központi járásbíróságon, a mennyiben nem valamely különleges ügyszak szerint van a szakbíróhoz utalva, az alperes vagy általában az ellenfél neve szerint igazodik. A bíróságnál az úgynevezett aalperességi rendszer» van elfogadva. A perek beosztására nézve: természeti személyeknél az alperesi első vezetéknév első betűje az irányadó. Az állam (kincstár) ellen indított pereknél, azon halóság első főnevének kezdőbetűje, a mely a kincstárt képviseli, illetve, a mennyiben a kincstár képviselete a bíróság körzetén kívül létezik, az illető földrajzi hely kezdőbetűé, l'gyanígy a községek elleni pereknél. ('zégek. társaságok, egyletek, intézek, ülapítványok és más jogi személyek elleni perekben, a czégben szeieplő s a tulajdonosi megjelölő első vezeték né\. ilyennek hiányában: a czég első főneve, ha ilyen sem volna, az első kezdőbetűje az irányadó. Csődtömeg elleni pereknél: a közadós neve, a zárgondnok elleni perben: az adós neve, a hagyatéki gondnok vagv végrendeleti végrehajtó el'eni perben az örökhagyó vagy végrendelkező neve a mértékadók. Minden biró, a kihez iljkép valamely ügy kerül, jogosítva van helyesbíteni az oly hibás megjelölést, melyről tudomása van és mely az ügybeosztás tekintetéből lényeges. Czélludatos hibás megjelölései tehát nem lehet az ügybeoszlást kijalszani s az ügvet valamely nem óhajtott előadó bírótól, egy másik, leiperesnek esetleg rokonszenvesebb biró ügvkörébe átcsempészni. Ha azonban a biró az ügy tárgyalásába már beleme.it, az ügy más osztáljba többé át nem utalható. A perek elosztása. é\ek lelkiösmeretes tapasztalatán és aprólékosságig pontos számadatain nyugvó beosztáson alapszik. Hogy a beosztás alapjául szolgáló számadatok mily különös gondossággal vannak csoportosítva, egj néhány beosztási példából élénken előtűnik. így az első polgári peres osztály munkaanyaga például a következő összeállításból áll. Ide tartoznak uz A betűből : az Aa-\ó\ Appelig terjedő ügjek, kivéve az Adler, Ábrahám, Ádám, Alexander és Albrecht megjelölésű ügyeket (melyek sűrűn előfordulván, ezt a peres osztályt túlságosan megterhelnék) és ide tartoznak továbbá: az M belübői kiragadva a: Meissner vezérszavu ügyek. A második osztály ügykörébe tartozik például az A beülnek Appe/atól: az A betű végéig terjedő második része, kivéve az Arii, Arndt és Auerbach vezérszavu ügyeket s a 1} be;üből a 6a-tói Had is. terjedő ügyek, de még itl a Bachmann nevű ügvek kivételével. A polgáii peres ügyeknek ez a — mint ezek szerini látható — meglehetősen bonyolult elosztási-rendszere egy áttekinthető belüsoros jegyzékben van feldolgozva, abban a Vönyvalaku. sok csínnal kiállító'l, hivatalos kiadású működési tervben (GescháftsPlan% meh 123 nyomtaton oldalon, az egész központi járásbíróságnak a közönség szempontjából lonlos szervezeti adatait valamint tárgyalótermeinek elhelyezéséi és az azokban tartotl tárgyalások < időrendjét s végül a biroi és tisjs viselői személyzet takczimeil tartalmazza.