Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 21. szám - Az új osztrák birói törvényjavaslat

191 hogy azt nem lehetne komoly segítésnek tekinteni. Ily körülmények között és pedig részben, mert az adótchernek emelését kerülni kellene, részben, mert a közelmúlt tapasztalatai szerint az állami alkalmazottak illetményeinek bármily általánosabb jellegű emelése az élelmiszereknek csak újabb és újabb megdrágulását vonná maga után s így tulajdonképen nem segített, de rontott a helyzetükön, a kormány e kérdést oly módon szándékozik megoldani, hogy a segítést olt és azoknak adja, a hol az kiválóan indokolt és ezt oly mértékben adja, hogy tényleg javítson is azoknak a helyzetén, a kik a segítségre legjobban rá vannak utalva. Ezt a kormány a családi pótlék rendszeresítése által véli elérhetőnek. A kormánynak az a szándéka, hogy a családi pótlékot a fizetési osztályokra való tekintet nélkül — tisztán a gyermekek számát véve alapul — egyenlő összegekben és pedig olykép állapítsa meg, hogy az egy gyermekkel biró lisztviselők évi 200, a két gyermekkel birok évi 400 s a három vagy több gyermekkel bírók évi 600 korona, továbbá az egy gyermekkel biró összes többi nem tisztviselők számába menő alkalmazónak évi 100, a két gyermekkel birok évi 200 és a három vagy több gyermekkel bírók évi 300 korona összegű családi pótlekot kapjanak. Ez a három gyermekkel biró s a XI. fizetési osztályba tartozó 1400 korona fizetést élvező tisztviselőnél fizetésének 43 százalékát, a X. fizetési osztályba tartozó évi 2000 korona fizetést élvező fize lésének 30 százalékát, az évi 1000 korona fizetést élvező altiszteknél fizetésének 30 százalékát és az évi 600 korona fizetést élvező szolgáknál fizetésének 50 százalékát tenné, a mi legjobb bizonyítéka annak, hogy minden más megoldás mehelt ki volna zárva, hogy azok, a k'k a segílségre leginkább rá vannak szorulva, ily mértékű támogatásban részesülhessenek. A megejtett számítások szerint az említett mértékben engedélyezendő családi pótlékok részére 25—30 millió korona szükségeltetnék, mindenesetre oly nagy összeg, hogy ennél nagyobb támogatásra a kormány a pénzügyi egyensúly megbolygatásának veszélye nélkül nem vállalkozhatik. Ez által az intézkedés által, a mely betetőzése az állami alkalmazó tak anyagi helyzetének javítása érdekében 1904-ben megkezded és azóta szakadatlanul folytatott intézkedéseknek, a kormány kétségtelenül elment az államháztartás helyzete által megengedett legszélső határokig. Az a nagy összeg, a melyet a családi pótlék rendszeresítése a föntiek szerint igényel, azt is mutatja, hogy az államháztartás egyensúlyának megzavarása nélkül teljesen lehetetlen volna ugyanezeket az összegekel már az 1911. évre is folyósítani, a nii tervezve volt az esetre, ha a kérdésnek a jövőre való rendezése olyan alapokon hajtatott volna végre, a mi a most tervbe vett rendezésnél jóval csekélyebb évi megterheléssel járt volna. Úgy értesülünk, hogy a kormány erre való tekintettel a családi pótlékokat az 1912. év elejétől kezdve szándékozik törvényhozási úton rendszeresíteni, oly czélból azonban, hogy ott, a hol a támogatás szüksége a legégetőbb, már most is segítsen saját felelősségére a törvényhozási intézkedés nélkül is, a Budapesten állomásozó kisebb javadalmazási! családos (gyermekkel biró) alkalmazottak részére, még a téli időszak beállta előtt egyszersmindenkorra szóíó rendkívüli segélyt szándékozik utalványozni. Ilyen rendkívüli segélyt és pedig egyszersmindenkorra fejenként 200 koronát kapnak a Budapesten állomásozó és a XI., X. és IX. fizetési osztályba tartozó állami, valamint a megfelelő fizetési osztályba tartozó államvasuli stb. családos tisztviselők, fejenként 100 koronát pedig a Budapesten állomásozó és nem a tisztviselők létszámába tartozó többi családos alkalmazottak. Ennek a rendkívüli segélynek utalványozása iránt az intézkedés már a legközelebbi napokban megtörténik.3> Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete különösen azért, mert a kormánynak az 1911. évre kiutalandó rendkívüli segély kérdésében elfoglalt álláspontját helytelenítette, 1911 deczember hó 10-ére rendkívüli közgyűlési hívott egybe. Egyesülelünk igazgatósága ebben a kérdésben a következő levelet, melyben újból bejelentette csatlakozását, intézte az Állami Tisztviselők Országos Egyesületéhez: Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete Elnökségének Budapesten. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület igazgatósága mai napon tartott ülésében tárgyalás alá vévén a drágasági pótlék kérdését és az erre vonatkozó általános tisztviselői mozgalmat: úgy határozott, hogy az e tekintetben már eddig is elfoglalt és az Állami Tisztviselők Országos Egyesülelének legutóbb tartott közgyűlésén az O. B. ÍJ. E. nevében elnökünk által kifejezésre is juttatott azt az álláspontját fenntartja, hogy a mozgalomhoz a maga részéről is esd/lakozik és azt minden, irányiján lámogalja s ezen csatlakozásának ezúttal ismételten kifejezési is ad. Budapest, 1911 deczember 10 én. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete 1911 deczember hó LO-éh megtartott rendkívüli közgyűlésén következő határozati javaslatot hozott: Határozati javaslat. a) Az Állami Tisztviselők Egyesületének összes szerveinek részvételével tartott rendkívüli közgyűlése mély megdöbbenéssel szerzett tudomást a félhivatalos közlésekből és részben a már kiadott kormányrendeletből arról, hogy a míg a drágaság megszüntetésére semmi törvényhozási intézkedés nem történt, addig másfelől a kormány a tisztviselők (beleértve a tanítókat is), valamint egyéb alkalmazottak részére drágasági pótlékot nem ad : h) az 191 l-re visszamenőleg, de nem visszatérőleg egy összegben adott segítséget is csak a budapesti gyermekes XI—IX. fizetési osztályba sorozott tisztviselőknek, az elemi iskolai tanítóknak, díjnpkok, altisztek és szolgáknak adta meg; c) családi pótlékot pedig egyáltalán nem kiván adni, a nős, de gyermektelen tisztviselőknek (beleértve a tanítókat is). 1. Ez nem fedi a kormánynak, de különösen a pénzügyminiszternek november 16-án, a Ház osztatlan tetszése közben tett kijelentését. 2. Ezzel szemben a közgyűlés ragaszkodik november 12-iki rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag elfogadott emlékiratának minimálisra ledukáll kívánságaihoz, azzal az eltéréssel, hogy a mennyiben a félhivatalos tervezel bizonyos vonatkozásban többet igért; ez a többlet fenntartandó. Különösen ragaszkodik a közgyűlés ahhoz, hogy a drágasági pótlék adassék meg minden tisztviselőnek, ideértve a tanítókat is, és adassék meg minden egyéb alkalmazottnak kivétel nélkül, tehát az összes fizetési osztályoknak, nőtleneknek és nyugdíjasoknak is, a míg a drágaság tart. Családi pótlék engedélyeztessék a gyermekkel megáldott, a nős, bár gyermektelen, sőt a nőtlen családfeutarlóknak és a szülei ellátás alatt íevő gyermekkel járó nyugdíjasoknak. Engedélyeztessék a családi és drágasági pótlék visszamenőleg és együttesen 1911 január 1-től kezdődő egy évre. egy összegben, folytatólag pedig megfelelő részletekben. 3. Félreértések kikerülése végeit hangsúlyozza a közgyűlés az emlékirat azon részét, mely szerint a kívánalmak teljesülése nem jelenti a kolozsvári kongresszusi határozatok elejtéséi. Ez csak a mai tűrhetetlen helyzeten segítene. A kongresszusi határozatokat és azok alapján úgy a fizetés, mint a slátusrendezés, valamint a nyugdíj, lakáspénz, közalap, szolgálali pragmatika, stb. tekintetében úgy a kormány, illetve a törvényhozás elé terjesztett kérelmekel fen tartja s azok sorában legsürgősebbnek a nyugdíjtörvény revízióját és a modern szolgálali pragmatika lörvénybciktatásái jelöli meg. 4. El van határozva az egyesület közgyűlése, az egyesület minden szerve és tagja minden törvényes és alkotmányos eszközt felhasználni arra. hogy a kar igazait érvényre juttassa. Ehhez képest elrendeli a közgyűlés, hogy újra és pedig három napon belül a miniszterelnök és a pénzügyminiszter küldöttségileg világosíttassék fel a helyzet komolyságáról, a küldöttség három napon belül keresse föl az országgyűlési pártok elnökeit, a kérelem támogatását szorgalmazandó. Ha mindezek kellő sikerre nem vezetnek, fölkérik az egyesület elnökét a kongresszus haladéktalan összehívására, a hol az egész állam összes tisztviselői és alkalmazottai, tehát nemcsak az egyesületnek a tagjai lépnének akczióba. A kongresszus elé, mint az egész állam tisztviselői karának képviselete elé terjesztendő az a javaslat, hogy egy emlékiratot küldöttség nyújtson át ő Felségének és hívja fel a Felséges úr figyelmét a kar helyzetére, kívánalmaira és első sorban már a trónbeszédben kilátásba helyezett nyugdíjtörvény és szolgálati pragmatika törvénybeikiatására. Utal a közgyűlés arra, hogy a pénzügyi megterhelés nem volna sok, a fölöslegből bőven futná. Egyesületünk osztályainak állásfoglalását az alábbiakban közöljük: Kalocsa. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület kalocsai osztályának 1911 október hó 22. napján megtartott gyűlésén a következő határozatot hozta : Elnök előterjeszti, hogy az Országos tisztviselői egyesület az Országos birói és ügyészi egyesület kalocsai osztályát az általa drágasági pótlék kieszközlése iránt kezdeményezett mozgalomhoz leendő csatlakozásra bivla fel. Az osztály egyhangúlag meghozta a következő határozatot: A megélhetésnek minden terén hatványozott mértékben fennálló drágaságra va'ó tekintettel, a mely drágaság a dolog természete szerint legkülönösebben a tisztviselői osztályt sújtja és teljes tönkrelevéssel fenyegeti: Az Országos birói és ügyészi egyesület kalocsai osztálya salc-