Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 21. szám - Az új osztrák birói törvényjavaslat

191 hogy azt nem lehetne komoly segítésnek tekinteni. Ily körülmények között és pedig részben, mert az adótchernek emelését kerülni kel­lene, részben, mert a közelmúlt tapasztalatai szerint az állami alkalmazottak illetményeinek bármily általánosabb jellegű emelése az élelmiszereknek csak újabb és újabb megdrágulását vonná maga után s így tulajdonképen nem segített, de rontott a helyzetükön, a kormány e kérdést oly módon szándékozik megoldani, hogy a se­gítést olt és azoknak adja, a hol az kiválóan indokolt és ezt oly mértékben adja, hogy tényleg javítson is azoknak a helyzetén, a kik a segítségre legjobban rá vannak utalva. Ezt a kormány a csa­ládi pótlék rendszeresítése által véli elérhetőnek. A kormánynak az a szándéka, hogy a családi pótlékot a fizetési osztályokra való tekintet nélkül — tisztán a gyermekek számát véve alapul — egyenlő összegekben és pedig olykép állapítsa meg, hogy az egy gyermekkel biró lisztviselők évi 200, a két gyermekkel birok évi 400 s a három vagy több gyermekkel bírók évi 600 korona, to­vábbá az egy gyermekkel biró összes többi nem tisztviselők számába menő alkalmazónak évi 100, a két gyermekkel birok évi 200 és a három vagy több gyermekkel bírók évi 300 korona összegű családi pótlekot kapjanak. Ez a három gyermekkel biró s a XI. fizetési osztályba tartozó 1400 korona fizetést élvező tisztviselőnél fizetésének 43 százalékát, a X. fizetési osztályba tartozó évi 2000 korona fizetést élvező fize lésének 30 százalékát, az évi 1000 korona fizetést élvező altisztek­nél fizetésének 30 százalékát és az évi 600 korona fizetést élvező szolgáknál fizetésének 50 százalékát tenné, a mi legjobb bizonyítéka annak, hogy minden más megoldás mehelt ki volna zárva, hogy azok, a k'k a segílségre leginkább rá vannak szorulva, ily mértékű támogatásban részesülhessenek. A megejtett számítások szerint az említett mértékben engedélyezendő családi pótlékok részére 25—30 millió korona szükségeltetnék, mindenesetre oly nagy összeg, hogy ennél nagyobb támogatásra a kormány a pénzügyi egyensúly meg­bolygatásának veszélye nélkül nem vállalkozhatik. Ez által az intézkedés által, a mely betetőzése az állami alkal­mazó tak anyagi helyzetének javítása érdekében 1904-ben megkez­ded és azóta szakadatlanul folytatott intézkedéseknek, a kormány kétségtelenül elment az államháztartás helyzete által megengedett legszélső határokig. Az a nagy összeg, a melyet a családi pótlék rendszeresítése a föntiek szerint igényel, azt is mutatja, hogy az államháztartás egyensúlyának megzavarása nélkül teljesen lehetetlen volna ugyanezeket az összegekel már az 1911. évre is folyósítani, a nii tervezve volt az esetre, ha a kérdésnek a jövőre való rende­zése olyan alapokon hajtatott volna végre, a mi a most tervbe vett rendezésnél jóval csekélyebb évi megterheléssel járt volna. Úgy értesülünk, hogy a kormány erre való tekintettel a családi pótlékokat az 1912. év elejétől kezdve szándékozik törvényhozási úton rendszeresíteni, oly czélból azonban, hogy ott, a hol a támo­gatás szüksége a legégetőbb, már most is segítsen saját felelőssé­gére a törvényhozási intézkedés nélkül is, a Budapesten állomásozó kisebb javadalmazási! családos (gyermekkel biró) alkalmazottak ré­szére, még a téli időszak beállta előtt egyszersmindenkorra szóíó rendkívüli segélyt szándékozik utalványozni. Ilyen rendkívüli segélyt és pedig egyszersmindenkorra fejenként 200 koronát kapnak a Budapesten állomásozó és a XI., X. és IX. fizetési osztályba tartozó állami, valamint a megfelelő fizetési osztályba tartozó államvasuli stb. családos tisztviselők, fejenként 100 koronát pedig a Budapesten állomásozó és nem a tisztviselők létszámába tartozó többi családos alkalmazottak. Ennek a rendkívüli segélynek utalványozása iránt az intézkedés már a legközelebbi napokban megtörténik.3> Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete különösen azért, mert a kormánynak az 1911. évre kiutalandó rendkívüli segély kérdésében elfoglalt álláspontját helytelenítette, 1911 deczember hó 10-ére rendkívüli közgyűlési hívott egybe. Egyesülelünk igazgatósága ebben a kérdésben a következő levelet, melyben újból bejelentette csatlakozását, intézte az Állami Tisztviselők Országos Egyesületéhez: Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete Elnökségének Budapesten. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület igazgatósága mai na­pon tartott ülésében tárgyalás alá vévén a drágasági pótlék kérdé­sét és az erre vonatkozó általános tisztviselői mozgalmat: úgy hatá­rozott, hogy az e tekintetben már eddig is elfoglalt és az Állami Tisztviselők Országos Egyesülelének legutóbb tartott közgyűlésén az O. B. ÍJ. E. nevében elnökünk által kifejezésre is juttatott azt az álláspontját fenntartja, hogy a mozgalomhoz a maga részéről is esd/lakozik és azt minden, irányiján lámogalja s ezen csatlako­zásának ezúttal ismételten kifejezési is ad. Budapest, 1911 deczember 10 én. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete 1911 deczember hó LO-éh megtartott rendkívüli közgyűlésén következő határozati javaslatot hozott: Határozati javaslat. a) Az Állami Tisztviselők Egyesületének összes szerveinek rész­vételével tartott rendkívüli közgyűlése mély megdöbbenéssel szerzett tudomást a félhivatalos közlésekből és részben a már kiadott kormány­rendeletből arról, hogy a míg a drágaság megszüntetésére semmi törvényhozási intézkedés nem történt, addig másfelől a kormány a tisztviselők (beleértve a tanítókat is), valamint egyéb alkalmazottak részére drágasági pótlékot nem ad : h) az 191 l-re visszamenőleg, de nem visszatérőleg egy összeg­ben adott segítséget is csak a budapesti gyermekes XI—IX. fizetési osztályba sorozott tisztviselőknek, az elemi iskolai tanítóknak, díj­npkok, altisztek és szolgáknak adta meg; c) családi pótlékot pedig egyáltalán nem kiván adni, a nős, de gyermektelen tisztviselőknek (beleértve a tanítókat is). 1. Ez nem fedi a kormánynak, de különösen a pénzügyminisz­ternek november 16-án, a Ház osztatlan tetszése közben tett ki­jelentését. 2. Ezzel szemben a közgyűlés ragaszkodik november 12-iki rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag elfogadott emlékiratának minimá­lisra ledukáll kívánságaihoz, azzal az eltéréssel, hogy a mennyiben a félhivatalos tervezel bizonyos vonatkozásban többet igért; ez a többlet fenntartandó. Különösen ragaszkodik a közgyűlés ahhoz, hogy a drágasági pótlék adassék meg minden tisztviselőnek, ideértve a tanítókat is, és adassék meg minden egyéb alkalmazottnak kivétel nélkül, tehát az összes fizetési osztályoknak, nőtleneknek és nyugdíjasoknak is, a míg a drágaság tart. Családi pótlék engedélyeztessék a gyermekkel megáldott, a nős, bár gyermektelen, sőt a nőtlen családfeutarlóknak és a szülei ellátás alatt íevő gyermekkel járó nyugdíjasoknak. Engedélyeztessék a családi és drágasági pótlék visszamenőleg és együttesen 1911 január 1-től kezdődő egy évre. egy összegben, folytatólag pedig megfelelő részletekben. 3. Félreértések kikerülése végeit hangsúlyozza a közgyűlés az emlékirat azon részét, mely szerint a kívánalmak teljesülése nem jelenti a kolozsvári kongresszusi határozatok elejtéséi. Ez csak a mai tűrhetetlen helyzeten segítene. A kongresszusi határozatokat és azok alapján úgy a fizetés, mint a slátusrendezés, valamint a nyugdíj, lakáspénz, közalap, szolgálali pragmatika, stb. tekintetében úgy a kormány, illetve a törvényhozás elé terjesztett kérelmekel fen tartja s azok sorában legsürgősebbnek a nyugdíjtörvény revízióját és a modern szolgálali pragmatika lörvénybciktatásái jelöli meg. 4. El van határozva az egyesület közgyűlése, az egyesület min­den szerve és tagja minden törvényes és alkotmányos eszközt fel­használni arra. hogy a kar igazait érvényre juttassa. Ehhez képest elrendeli a közgyűlés, hogy újra és pedig három napon belül a miniszterelnök és a pénzügyminiszter küldöttségileg világosíttassék fel a helyzet komolyságáról, a küldöttség három napon belül keresse föl az országgyűlési pártok elnökeit, a kérelem támogatását szorgal­mazandó. Ha mindezek kellő sikerre nem vezetnek, fölkérik az egye­sület elnökét a kongresszus haladéktalan összehívására, a hol az egész állam összes tisztviselői és alkalmazottai, tehát nemcsak az egyesületnek a tagjai lépnének akczióba. A kongresszus elé, mint az egész állam tisztviselői karának képviselete elé terjesztendő az a javaslat, hogy egy emlékiratot küldöttség nyújtson át ő Felségének és hívja fel a Felséges úr figyelmét a kar helyzetére, kívánalmaira és első sorban már a trónbeszédben kilátásba helyezett nyugdíjtörvény és szolgálati pragmatika törvénybeikiatására. Utal a közgyűlés arra, hogy a pénzügyi megterhelés nem volna sok, a fölöslegből bőven futná. Egyesületünk osztályainak állásfoglalását az alábbiakban közöljük: Kalocsa. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület kalocsai osztályának 1911 október hó 22. napján megtartott gyűlésén a következő hatá­rozatot hozta : Elnök előterjeszti, hogy az Országos tisztviselői egyesület az Országos birói és ügyészi egyesület kalocsai osztályát az általa drága­sági pótlék kieszközlése iránt kezdeményezett mozgalomhoz leendő csatlakozásra bivla fel. Az osztály egyhangúlag meghozta a következő határozatot: A megélhetésnek minden terén hatványozott mértékben fennálló drágaságra va'ó tekintettel, a mely drágaság a dolog természete szerint legkülönösebben a tisztviselői osztályt sújtja és teljes tönkre­levéssel fenyegeti: Az Országos birói és ügyészi egyesület kalocsai osztálya salc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom