Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 20. szám - Dr. Nagy Dezső előadása a biró és az ügyvéd közötti érintkezésről - A biró és ügyvéd viszonya

180 legjobb, mert természetes segítő társát, az igazgatóság ez évi ápril hó 9-én megtartott ülésében elhatározta, hogy minden alkalom­mal keresni fogja a mennél bensőbb kapcsolat létesítését a két kar közt. E végből Hivatalos Értesítőnket, megküldjük az összes ügyvédi kamaráknak, viszont ezeknek jelentéseiből kérünk egy-egy példányt. A kir. törvényszékek elnökeit pedig arra kértük, hogy a kamarák jelentéseire közöljék velünk észrevételeiket, hogy módunk­ban legyen esetleges ellentéteket társadalmi úton kiegyenlíteni. Együttérzésünk külső megnyilvánítása érdekében elfogadtuk az Országos Ügyvédszövelségnek azt az ajánlatát is, hogy a Budapes­ten ez év októberében megtartandó jogászgyűlés tartamán belül egyesületünk az Ügyvédszövetséggel együttes ülést tartson, melyben mindkét egyesülés előadói tárgyaljanak közös érdekű kérdéseket. Egyesülelünk részéről dr. Márkus Dezső és dr. Biber Gyula lesz­nek az előadók. Jelentjük még, hogy egyesületünk vezetősége, külön meg­hívásra, részt vett a Magyar Jogászegylet által az országbírói érte­kezlet félszázados emlékére rendezett ünnepen, továbbá, főtitkára személyében az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés által a csődön kívüli kényszeregyezség kérdésében egybehívott szakérte­kezleten. Örömmel jelentjük végül, hogy a kollegiális érintkezés előmoz­dítása érdekében havonként rendezett társasvacsorák nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is mindinkább több tagtársat vonzanak. Óhajtjuk is, hogy e nagyon szükséges összejövetelek mindannyiunk érdekében állandósuljanak és mennél nagyobb kört alkossanak, mert a kollegiális együttérzést semmi sem fejleszti jobban, mint a fehér asztalnál való fesztelen, barátságos érintkezés, a mely egymás­nak és közös érdekeinknek legjobb megismerését teszi lehetővé. X. Az igazgatóság és a tisztikar megbízása e közgyűlésen lejár­ván: e helyütt az egyesület jövendőbeli vezetését és működését illetően természetesen nem tehetünk javaslatokat. De mind az igaz­gatóság, mind a tisztikar tagjai azzal a megnyugtató tudattal adják vissza a három évvel e/előtt kapott kitüntető megbízásukat a tisz­telt közgyűlés kezébe, hogy eredménynyel sikerült megküzdeniük azokkal a nehézségekkel, a melyekkel minden egyesület élete ennek első éveiben szükségképen jár és hogy a tőle telhető legnagyobb lelki­ismeretességgel és buzgósággal iparkodott előmozdítani mindazokat az érdekeket, a melyeknek megoltalmazására és előbbrevitelére egye­sületünk megalakult. Az lesz mindannyiunk igazi jutalmazása mun­kásságunkért, ha a tisztelt közgyűlés el fogja ismerni, hogy nem csalódott abban a bizalomban, a melyet nekünk tisztelt tagtársaink három évvel ezelőtt előlegezni szívesek voltak. Az élénk helyesléssel fogadott igazgatósági jelentéshez hozzá­szóltak : Perjéssi/ Mihály ítélőtáblai biró, a ki hosszabb beszéd keretében kifejtette az ítélőtáblai birák előlépési viszonyainak mostohaságát. Felsorolta mindazokat az okokat, melyek a mai kedvezőtlen hely­zetet előidézték és rámutat a táblabírói intézmény fontosságára, majd azokra a módozatokra, melyek a helyzet javulását előidéznék. Indítványozza: mondja ki a közgyűlés, hogy az igazgatóság évi jelentését tudomásul veszi, a tisztikarnak és az igazgatóságnak a mult évben is kifejtett buzgó és eredményes munkásságáért elisme­rését fejezi ki, felkéri azonban őket, hogy legyenek haladéktalanul indokolt előterjesztést a már beterjesztett memorandum kiegészítése­képen az ítélőtáblai birói kar felelte kedvezőtlen előlépési viszonyá­nak a szervezeti törvény keretében leendő javítása iránt. Varga Nagy István ítélőtáblai biró ezután indokolja, hogy mi vezette arra, hogy az igazgatóság elé terjesztett, a táblai birák elő­lépési viszonyainak javítását czélzó indítványát (lásd a Hivatalos Értesítő 14—15. számában, a 126. lapon) visszavonja. Ismételve hangoztatja, hogy a legközelebb mult napokban ebben a kérdésben megnyugtató kijelentést tett az igazságügyminiszter és ennek folytán indítványa tárgytalan lett. Különben a maga részéről Perjéssy Mi­hály indítványának elfogadását nem ellenzi. A közgyűlés egyhangú helyesléssel tudomásul veszi az igazga­tóság évi jelentését és egyben felkéri az igazgatóságot, hogy az ítélőtáblai birák előlépési viszonyainak javítása tárgyában külön elő­terjesztéssel forduljon az igazságügyminiszterhez. Az igazgatósági jelentés kapcsán a közgyűlés örömmel veszi tudomásul, hogy a kir. kormány az 1912. évi költségvetésébea har­madik egyetem helyén felállítandó birói és ügyészi internátus czél­jára évi 20.000 korona segélyt állított be és hogy ez a segély minden évben ismétlődő állandó jellegű lesz. Elnök indítványozza, hogy ezért a kormány tagjainak, elsősor­ban az igazságügyminiszternek, továbbá a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek, úgy Teleszky János államtitkárnak és Sólyom Andor min. tanácsosnak a közgyűlés köszönetét fejezze ki. A közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetet szavaz ezért gróf Khuen íléderváry Károly miniszterelnöknek, Lukács László pénz­ügyminiszternek, Székely Ferencz igazságügyminiszternek, Teleszky János pénzügyminiszteri államtitkárnak, Sólyom Andor igazságügy­miniszteri tanáesosnak és felhatalmazza az elnökséget, hogy erről nevezetteket jegyzőkönyvének kivonata mellett értesítse. A közgyűlés tudomásul veszi továbbá a budapesti internátus lelkének időközbeni megszerzését, egyúttal felhatalmazza az elnököt, hogy mind a két internátus megvalósítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg, a szükséges kölcsönöket szerezze meg, kösse meg az építészszel, a vállalkozókkala szerződésekel és mindent megtegyen a mi az internálusok felállítása czéljából szükséges. Következik ezután az egyesület mult évben Győrött megtartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyvének felolvasása. Bálim Zsigmond táblai biró indítványára a közgyűlés a mull évi közgyűlés jegyzőkönyvét felolvasottnak tekinti. Benyovits Lajos központi pénztáros előterjeszti ezután az 1910. évről szóló számadásokat. Ezek szerint az 1910. évi deczember hó 31-én kitett: Bevétel „ _ 25,258 K 80 fillért Kiadás ... 6,295 -a 80 « Készpénzegyenleg _ 18,963 K — fillért Lányi Márton ellenőr előterjeszti a számvizsgáló bizottság jelentését az egyesület pénzkezeléséről az 1910. évben. A közgyűlés úgy a pénztáros, mint a számvizsgáló bizottság jelentését tudomásul veszi és az 1910. évre az igazgatóságnak és a pénztárosnak a fclinenlvényt megadja. Márkus Dezső főtitkár az alapszabályok 27. §. 4. pontja alap­ján azt az előterjesztést teszi, hogy a tagsági dij az 1912. évre, mint eddig, évi 6 koronában állapíttassák meg. A közgyűlés az egyesületi tagsági dijat az 1912. évre évi 6 koronában megállapítja. Benyovits Lajos pénztáros előterjeszti: 1. az egyesület vagyonmérlegét az 1910. évre, mely szerint: Vagyon: Pénzlárkészlet 1910. XII/31-én „ 18,963-— K Tagdíjhátralék .„ .„ _ .„ „. 9,529-39 Irodalélszerelés .„. ._ „„ „ ™ 200-— Vegyes bevéteL — „.„„..„ 3 — Összesen „_ 28,695-39 K~~ Teher: lagdijhátralékra eső oszlályköltség .„ 2,594-08 K Készpénz és tagdíjhátralék egyenleg 26,101-31 « Összesen „ 28,695-39 K i 1912. évre szóló költségelőirányzatot: Költségelőirányzat az 1912. évre. Bevétel: 1. 1911. jul. 1. pénztárkészlet 3,021'— K 2. Tagdíjelőirányzal az 1912. évre 18,000-— « 3. Tagdíjak az 1911. évről _ ,„ 16,000'— 4. Tagdíjhátralék 1910. évről _ 9,529-39 5. Kamat ______ „ 500'— « Összesen „,. 47,050-39 K Kiadás: 1. Irodaszerek, postadíja _ .„ „ 600'— K 2. Két titkár tiszteletdíja™ _ ™ 2,000'— 3. Pénztáros tiszteletdíja .„.. ™ _ 1,000'— 4. Szolga illetménye _ 240-— 5. A Hivatalos Értesítő nyomda- és postaköltsége _ _ .... _ „ 3,000-— « 6. Vegyes kiadások „ _ 1,000'— 7. Az osztályok költségei „ „ „ 4,500-— 8 Kölcsönvett tőke kamata _ „. 550-— 9. Az osztályok költségei 1911. évre 4,000'— 16,890'— K Egyenleg mint mutatkozó vagyon 30,160.39 « Osszesen„ 47,050-39 K Grecsák Károly jelenti ezután, hogy addig is, míg Budapest székesfőváros a birói és ügyészi internátus czéljára megszavazott

Next

/
Oldalképek
Tartalom