Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 14. szám

119 senkire nézve, ha egyszer a szükséges időt valaki eltöltötte. 2. Tárgyallatott az újvidéki osztály indítványa az egyesület kebelében a tagok és azok házastársai elhalálozása esetére nyújtandó rögtöni segélyadást czélzó egylet alkotása tárgyában. A debreczeni oszlály a tervet örömmel teszi magáévá, annak megvalósítását szükségesnek, czélszerünek tartja, a tagok sorába belép; e czélból a gyűjtőivel körözteti és az újvidéki osztályt a felvetett eszméért melegen üdvözli. Eger. Jegyzőkönyv felvétetett Egerben, az Országos Birói és Ügyészi Egyesület egri osztályának 1911 április 2-án tartott gyűléséről. Jelen voltak: dr. Kozma Endre kir. törvényszéki biró, elnök, Dobrányi Lajos egri kir. járásbiró, Liptai Endre tiszafüredi kii*, járásbiró, Say Károly kir. törvényszéki biró, Bitskey Endre kir. járásbiró, Merász István hatvani kir. járásbiró, Kaló Miklós kir. törvényszéki biró, dr. Gölz Béla kir. ügyész. Hollós Nándor kir. aljárásbiró, dr. Lászy József kir. törvényszéki albiró, Ringelhahn Károly kir. alügyész, Hoffmann János, Szeredy Dezső, Kopacsck József, Greskovics Ernő kir. törvényszéki jegyzők, dr. Hayde Jenő, Gőcze Elemér kir. törvényszéki joggyakornokok, Almásy Gyula, kir. járásbirósági joggyakornok, egyesületi tagok. Elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Dobrányi Lajos és dr. Götz Béla választmányi tagokat kérte fel s előterjesztette, hogy a mai ülés tárgya egyesületünk igazgatósága által 1911 márczius 16-án intézett levél folytán az automatikus előlépést sürgető határozat hozatala. E czélból az elnök felkéri a jelenlévőket a tárgy megbeszélésére és az egyes indítványok megtételére. Miután a jelenlévő tagok egyhangúlag kifejezést adtak annak, hogy az automatikus előlépés mielőbbi megvalósítását óhajtják, a részletek tekintetében Kaló Miklós kir. törvényszéki biró oly értelmű határozathozatalt indítványoz, hogy az automatikus előlépés a VI. fizetési osztályra is terjedjen ki, hogy ez által az elsőfolyamodású bíráknak, illetve ügyészeknek is lehetővé tétessék a VI. fizetési osztály elérése. Ezzel szemben dr. Gölz Béla kir. ügyész az automatikus előlépést nem lartja a VI. fizetési osztályra is kiterjeszfendőnek, miután szerinte ezt a fizetési osztályt, mint kivételes előmenetelt, csakis a kiválóak részére kell fenntartani. Ami a határozathozatalt illeti, abban nemcsak a mozgalomba való egyszerű csatlakozásunkat kell kifejezésre juttatni, hanem erélyes indokolással az automatikus előlépést, mint sürgősen kerészlülviendőt kell követelni. E czélból a vonatkozó felirat megszerkesztésére egyes tagokat kér megbízni. Dr. Lászy József kir törvényszéki albiró indítványozza, hogy mindenekelőtt a külön birói és ügyészi status létesítését kell keresztül vinni és csak ennek megtörténte után a külön status keretén belül lesz az automatikus előlépés szervezendő. Az ilyen értelmű határozathozatalt különösen a közigazgatási tisztviselők érdekében legújabban megindult mozgalom folytán indítványozza. Merász István kir. járásbiró utal a közigazgatási, különösen pedig a vasúti tisztviselők fizetésének rendezésére s ennek a birák és ügyészek fizetésével való egybevetése után kimulatja az utóbbiak hátrányosabb helyzetét. Az egyes indítványok megbeszélése után az osztálygyűlés határozatilag kimondja s elnök mint határozatot kihirdeti, hogy: 1. az osztály kívánja a külön birói és ügyészi status létesítéséi; 2. ezen belül az automatikus előlépés szervezését olykép, hogy az a VI. fizetési osztálynak megfelelő osztályra is kiterjedjen; 3. ezeknek létesítéséig pedig kivánja, hogy az üresedésben lévő és jövőben megüresedő VII. és VI. fizetési osztályú állások mindig a leggyorsabban töltessenek be. Ezután elnök az ülést bezárta. Eperjes. Jegyzőkönyv felvétetett az Országos Birói és Ügyészi Egyesület eperjesi osztályának 1914. évi márczius 26-ikán Eperjesen tartolt rendkívüli köz_ gyűléséről. Jelen voltak: Uhlarik Mátyás, -kir. törvényszéki elnök, osztályelnök, dr. Körtvélycssy Dezső kir. törvényszéki biró, titkár, Balpataky Józseí, Suhayda Vilmos, Irányi Géza kir. törvényszéki birák, Hvozdovics Pál, ifj. Farkas Lajos kir. törvényszéki jegyzők, Kremer Ernő kir. törvényszéki jegyző, jegyzőkönyvvezető. Elnök az ülést megnyitja, s a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Balpatahy József és Suhayda Vilmos kir. törvényszéki bírákat. Ezekulán felhívja elnök az összes megjelenteket, nyilatkozzanak az iránt, hogy a bírósági és ügyészi szervezel reformjai közé felveendőnek találják-e a birák automatikus előlépését, és ha igen, mily halárok között? Többrendbeli felszólalás után a közgyűlés egyhangúan és pedig a következően határozott: Osztályunk úgy általánosságban, mint a részletekre nézve is lelkesedéssel üdvözli azokat a reform-elveket, a melyeket az egyesületnek az igazságügyminiszter úrhoz intézett és az egyesület hivatalos értesítőjének f. évi 12-ik számában közölt előterjesztése tartalmaz. Ezzel kapcsolatosan mély köszönetéi fejezi ki osztályunk az egyesület központi igazgatóságának és különösen az egyesület kiváló elnökének azért a nagyszabású gondos munkáért, a melylyel az egyesület ügyeit vezeti és az országos birói és ügyészi kar érdekeinek előmozdításán fáradozik. Az automatikus előlépést oly értelemben, a mint ezt az igazságügyin niszter úrhoz intézett egyesületi előterjesztés tervezi, osztályunk mielőbb megvalósítandónak óhajtja, azzal a hozzáadással: 1. hogy az ne vonatkozzék a. kir. törvényszéki tanácsvezetőkre, mivel az utóbbiak munkakörük jelentőségénél fogva épen úgy kiválasztandó! a kiválóak közül, mint a bíróságok és az ügyészségek élére állítandó vezetők; 2. hogy miután nincs kizárva az, hogy az automatikus előlépésnek törvénybe iktatása után találkozni fognak olyanok is, a kik az előkészítő szolgálat folyamán kifejteit szorgalmukkal czéljuk elérése, vagyis birói kinevczletésük után fel fognak hagyni, ezzel birótársaikra is káros vagy legalább elkedvetlenítő hatással lesznek, föltétlenül szükségesnek mutatkozik az ilyen eshetőségeknek a megelőzése oly intézkedéssel, a melynek alapján a közepességen aluli szorgalmú birák fegyelmi úton kívül is az automatikus előlépésnél az illető évben mellőzendők lesznek akkor, ha ezt a mellőzést vagy a minősítő bizottság, vagy az illető bíróságoknál alkalmazott birótársaknak legalább kétharmada kellő megokolással kívánatosnak tarlandja s e részben az igazságügyminiszter úrhoz felterjesztést tesz. Az ilyen mellőzés hatálya azonban mindig csak egy évre terjedne. Végül nem zárkózhatik el osztályunk annak a kiemelésétől, hogy a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok vezetőinek munkaköre, hatásköre, felelőségének terjedelme annyira különbözik, hogy ennek a különbözetnek a fizetésben is kellene igazságszerűen kifejezést nyernie, miből okszerűen következik annak a kívánalomnak az alapossága is, hogy abban az esetben, hogyha a vidéki kir. törvényszékek elnökeinek legalább fele része az V-ik fizetési osztályba sorozható nem volna, úgy a fentemlitelt különbözet fizetéses jellegű és természetű fizetési pótlékokkal kellően arányosíltassék. Felkéri az osztály az egyesület, vezetőségét arra, hogy országosan ismert buzgalmával a bírák és ügyészek automatikus előlépésének mielőbbi sikeresílésén továbbra is fáradozni szíveskedjék. Több tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezárja. Gyula. I. Jegyzőkönyv felvétetett Gyulán 1911. évi február hó 12-ik napján az Országos Birói és Ügyészi Egyesület gyulai osztályának a kir. törvényszék polgári tanácstermében tartott üléséről. Jelen voltak: Gálbory József kir. törvényszéki elnök, Kúra Antal kir. törvényszéki biró, dr. Nagy Kálmán kir. járásbiró, lót\ Ferencz, dr. Madarász Kálmán, dr. Aigner Dezső, Gubicza Ádám lömöry Lajos kir. törvényszéki birák, dr. Frailer Jenő, Mező" Sán dor, dr. Megyesi Ágoston kir. törvényszéki jegyzők, dr Köryélyes* Sándor kir. törvényszéki joggyakornok és Farkas István kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető. Elnök megnyitván az oszlályülést, üdvözölte a megjelent tagokat, majd pedig a jegyzőkönyv vezetésére Farkas István kir. törvényszéki jegyzőt, annak hitelesítésére pedig Kurcz Antal és dr. Nagy Kálmán kir. törvényszéki biró tagtársakat kérte fel. Ezek után hosszabb beszéd során reá mulat arra, hogy a köztudat még mindig nincs kellőleg áthatva a birói funkezió fontossága és a bírói feladat nehézségei felől, és ebből kifolyólag az irányadó körök még mindig nem méltányolják a birói munkát annak valódi értéke szerint. Erre pedig feltéllen szükség volna, mert mindaddig, míg ez meg nem történik és a köztudat át nem lesz halva azon feladat fontossága és megoldásának nehézségeitől, a mely a birói karra vár, addig nem is remélhető, hogy a birói kar érdekei különleges elbírálásban részesítlessenek, ennek megfelelően a birói kar tagjai az állami tisztviselők nagy egyeteméből kiszakítva, külön státusba foglaltassanak össze, a mi pedig első lépés ahhoz, hogy a birói kar méltányos és állásának megfelelő javadalmazása megvalósítható legyen. Jól tudja és érzi szóló, hogy ez a kérdés sok érzékenység felköllésére alkalmas, ámde véleménye szerint ez elől a birói egyesületnek nem lehet kitérni, mert hisz a magunk igazait mégis csak nekünk kell hangoztatnunk es megkísérelnünk annak érvényre juttatását. Ma a köztudat és az irányadó körök véleménye az, hogy minden igazgatási ágazat fontossága egyforma, ennélfogva az összes állami lisztviselők egyenlő mértékek alapján egyenlő módon sorozandók az egyes megállapított fizetési osztályokba, s ennek megfelelően az ügyosztályba sorozott tisztviselők egyenlő fizetéssel látandók el. Szóíó szerint ez nem egészen méltányos, mert akármennyire is fontos lehet az állami igazgatásnak más ágazata és akármilyen kiváló érdekek fűződhetnek egyes igazgatási ágazatokhoz, tárgyilagos méltánylással el kell ismerni,